201455. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatású növényi növekedést szabályozó készítmények

HU 201455 B 12. Hormon- vagy epinasztia-hatások kiváltása; 13. Más növekedésszabályozó anyagokkal inte­rakciók kiváltása; 14. Herbicid hatóanyagokkal interakciók kivál­tása; 15. Betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozása. Az előzőekben említett kifejezések alkalmazásá­val tehát a fentiekben felsorolt hatások mind a 15 kategóriájának valamelyikében kiváltott hatást, il­letve a növény, mag, termés, zöldség vagy gyümölcs (függetlenül attól, hogy a gyümölcs vagy a zöldség betakarítva) bármiféle módosítását értjük mindad­dig, míg a nettó eredmény a növény, mag, gyümölcs vagy zöldség bármelyik kedvező tulajdonságának a növekedésével jár együtt, megkülönböztetendő a herbicid hatástól (hacsak a találmányt nem egy herbicid hatóanyaggal kombinációban vagy annak jelenlétében hasznosítjuk). A „gyümölcs” kifejezés alatt a növénynek báraiely olyan termését értjük, amelynek gazdasági értéke van. A fentiekben felsorolt 15 kategória vonatkozásá­ban a következőkben valamivel részletesebb ismer­tetést adunk. 1. Hozam növelése: A találmány szerinti készítmények képesek sok­féle növény hozamát növelni. Ezekre a növényekre példaképpen említjük a gabonaféléket, különösen a zabot (Avena sativa), búzát (Triticum aestivum) és az árpát (Hordeum spp.), továbbá más típusú növények hozamának növelését is ideértjük, így például a babét és a gyapotét (Gossypium hirsu­­tum). 2. Auxin-aktivitás: Ha például egy levágott napraforgó-fej egyik oldalára lanolinos paszta formájában a találmány szerinti készítmények valamelyikét feljuttatjuk, ak­kor az alkalmazási oldaltól eltérő irányban a fej el fog hajolni. A találmány szerinti készítményekkel egyszikű és kétszikű növények földalatti rizómáinak kihajtása váltható ki, miként ez bizonyítható példá­ul paradicsom (Lycopersicon esculentum) teljes szárhosszúságában a gyökérkezdemények megjele­nésével azt követően, hogy egy találmány szerinti, vizes oldat formájú készítménnyel kezeltük. Ilyen típusú hatásként említhetjük a dugványok meggyö­kereztetését olyan esetben, amikor magukat a nö­vényeket kezeltük, vagy pedig a növények dugvá­nyainak levágott végeit. 3. A terminális növekedés gátlása, a csúcsdomi­nancia szabályozása, az ágasodás és a bokrosodás növelése: Ilyen típusú hatások elérhetők sokféle növény­fajta esetében a találmány szerinti készítmények­kel. Ilyen növényfajtákra példaképpen a következő­ket említhetjük: fagyai (Ligustrum ovalifolium), fe­kete áfonya (Vaccinum corymbosum), azálea (Rhododendron obtusum), szójabab (Glycine max.), bab (Phaseolus vulgáris), paradicsom (Lycopersicon esculentum), Alternanthua philoxe­­roides és egyszikűek, például a rizs (Oryza sativa), Sorghum halepense és vadzav (Avena fatua). Ilyen típusú hatás értékes lehet útmenti fűfélék irtásá­ban. A szakirodalomban utalás található arra, hogy ha a vezérrügyet például lecsípéssel távolítjuk, ak­5 kor az ágzugi rügyek kezdenek fejlődni. A gyakor­latban azonban általában az tapasztalható, hogy a vezérrügy eltávolításakor az ágzugi rügyek valame­lyike veszi át a vezérrügy aktivitását és dominanci­áját. A találmány szerinti készítmények alkalmazá­sakor azonban rendszerint a vezérrügy aktivitása egy időn át gátlódik, azonban a későbbiekben a vezérrügy normál növekedésen megy át és így nor­mális mennyiségű virág és gyümölcs képződik, va­gyis elkerülhető a lecsípéssel szükségszerűen együttjáró rügyveszteség. Elképzelhető azonban, hogy egyes növényfajták az elmondottaktól eltérő­en reagálnak a találmány szerinti készítménnyel az apikális dominancia szabályozása céljából végzett kezelésre. A növekedésszabályozás kiteijedhet nemcsak a vezérrügyre, hanem a szár mentén a laterális rügyekre is. Ilyen típusú növény például a dohány (Nicotiana tabacum) és a krizantém (Chrysanthenum sp.). Az ilyen típusú hatás hasznos laterális rügyekből bekövetkező saijnövekedés gát­lására a dohánynál. 4. A növény biokémiai összetételének változta­tása: A találmány szerinti készítmények képesek mér­hetően megváltoztatni számos növény esetében a levelek felületét a szár felületéhez képest, és ezáltal egy növényre vonatkoztatva az összes fehérjetarta­lom növelése, illetve a kezelt növényeken belül a fehéije-, szénhidrát-, zsír-, nikotin- és cukortarta­lomváltozása érhető el. A találmány szerinti készít­ményekkel növelhető a látexképződés gumifajták esetében, miáltal a száraz gumitartalomban is nö­vekedés érhető el. 5. A lombozat, virágzat és gyümölcsök lehasadá­­sának, illetve a lehasadási zóna elválásának a ser­kentése: A találmány szerinti készítményekkel mind éve­lő, mind egynyári növényeknél az érett lombozat lehasadása gyorsítható. így például igen aktívak lehetnek lombozatirtóként gyapot esetében, illetve az újranövekedés meggátlásában, és ez a lomboza­tirtó tulajdonság megfigyelhető más növényfajták­nál is, így például rózsaféléknél, almaféléknél, cit­rusféléknél és faiskolákban, azt követően, hogy a levelek érett állapotot értek el. A találmány szerinti készítményekkel virágok és/vagy gyümölcsök leha­­sadásának gyorsítását számos növényfajtánál fi­gyelhetjük meg. Az ilyen növényekre említhetjük például az almát (Malus domestica), a körtét (Pyrus communis), a meggyet (Prunus avium), a hikoridiót (Carva illinoensis), a szőlőt (Vitis vinife­­ra), az olivát (Olea europaea), a kávét (Coffea arabica) és a babot (Phaseolus vulgáris). A lehasa­­dás ilyen módon való befolyásával szabályozni lehet a virágképződést és elő lehet segíteni a gyü­mölcsbetakarítást. A lehasadási zóna elválásának serkentése megfigyelhető például gyapot gubóinak nyitódásánál vagy diófélék, így példáid dió és hiko­­ridió zöld héjának felhasadásánál. 6. Gyümölcsöknél és leveleknél az érés és a szín­kifejlődés gyorsítása A találmány szerinti készítmények képesek gyü­mölcsök (leszedett vagy le nem szedett) érésének gyorsítására számos növényfélénél. Az ilyen növé­nyekre példaképpen említhetjük az almát (Malus 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents