201451. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmények, és eljárás a hatóanyagot képező 1-metil-1H-imidazol-5-karbonsav-származékok előállítására
HU 201451 B 25 26 4. példa Posztemergens herbicid hatás (kontakt herbicid hatás) Kikelés után, 4-6 leveles állapotban számos gyomnövényt és haszonnövényt permeteztünk meg vizes hatóanyag diszperzióval. A dózis 4 illetve 2 kg vizsgált vegyület/ha dózisnak felelt meg, és a kezelt növényeket 24-26 °C hőmérsékleten 45-60%-os relatív páratartalom mellett tartottuk. A vizsgálatot legalább 15 nappal a kezelés után értékeltük ki a preemergens vizsgálattal megegyező skála szerint. A növényeket 8x8 cm-es műanyag edényekben neveltük, amelyek felülete 0,64x10“° ha, és 20 ml oldattal permeteztük az egyes edényeket. Az oldatok hatóanyag-koncentrációját úgy választottuk meg, hogy a felvitt hatóanyag mennyisége 4 kg/ha, illetve 2 kg/ha legyen. Ez azt jelenti, hogy a 4 kg/ha dózis biztosítására a 20 ml oldat, 2,56 mg hatóanyagot tartalmazott, ami 0,0128 tömeg% koncentrációt jelent, míg a 2 kg/ha dózisnál a 20 ml oldatban 1,28 mg hatóanyag volt, azaz az oldat 0,0064 tömeg%-os. Ehhez 100 mg vizsgálandó vegyületet 4 ml acetonban oldottunk és közvetlenül az alkalmazás előtt csapvízzel 0,78125 literre (0,0128 tömeg%), vagy 1,5625 literre (0,0064 tömeg%) hígítottuk. Ebben a vizsgálatban az (I) általános képletű vegyületek leghatékonyabbak a vizsgált gyomnövények ellen voltak. A haszonnövényeket, például a kukoricát és a rizst az alkalmazott dózisban a vegyületek nem károsították, vagy csak nagyobb dózis esetén károsították. Eredmények: posztemergens viszgálat Dózis (g/ha)/ vizsgált növény 1.27.sz.vegyület* 4000 2000 kukorica 8 9 rizs, száraz 8 9 xanthium sp. 3 4 chenopodium sp. 5 6 ipomoena 3 4 sinapis 3 4 galium aparine 4 5 viola tricolor 3 3 *a megfelelő szabad karbonsav hasonló hatású 5. példa 20 Herbicid hatás átültetett rizsnövények esetén 25 napos, Yamabiko rizspalántákat nagy műanyag ládákba ültettünk. Ugyanezekbe a ládákba rizsben megtermő gyomnövények magjait, vagyis kakaslábfű (echinochloa), cyperus (sárga palka), 25 ammonia és rotala magvait vetettük a rizsnövények közé. A ládákat oly mértékben nedvesítettük meg, hogy a felületet 2,5 cm-es vízréteg fedje. Miután a ládákat 3 napig üvegházi körülmények között tartottuk, a hatóanyag hígított vizes diszperzióját ad- 30 tűk a vízréteghez 2000, 1000, 500, 250,125 és 60 g hatóanyag/ha mennyiségben. A ládákat 25 °C hőmérsékleten és nagy páratartalom mellett 4 héten keresztül egy üvegházban tartottuk, miközben a talaj felületét víz fedte. A kísérletek eredményét a 35 3. példában megadott skála szerint értékeltük. Az eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza. Eredmények: Vegyület száma 1.21* 1.35 dózis (g/hektár) dózis (g/hektár) 2000 1000 500 250 125 2000 1000 500 250 125 ’’Yamabiko” rizs 7 7 8 8 8 7 8 8 9 9 ammónia 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 cyperus (sárga palka) echinochloa 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 (kakaslábfű) 1 1 1 4 6 1 2 3 5 6 rotala 4 5 6 6 6 4 5 6 8 9 *a megfelelő szabad karbonsav hasonló hatású 6. példa Preemergens herbicid hatás Üvegházban a vizsgálandó növények magvait 55 homokos talajjal töltött műanyag edényekbe vetjük, és 0,5 cm azonos talajréteggel befedjük. A vizsgálandó vegyületeket acetonban oldjuk, 100 mg vegyület/4 ml aceton koncentrációban. Az oldatokat közvetlenül alkalmazás előtt csapvízzel továbbhí- 60 gítjuk. Minden egyes edényt 20 ml oldattal kezelünk, amelyet a talaj felszínén műanyag fecskendő segítségével egyenletesen osztunk el. A vizsgálandó oldatokat úgy hígítjuk, hogy a hatóanyag mennyisége edényenként 4 kg/hektár legyen. 65 A 4 hetes vizsgálati idő alatt az edényeket normál üvegházi körülmények között tartjuk. A hőmérséklet és a nedvességtartalom a napszaknak és az évszaknak megfelelően változik. A herbicid aktivitást a növények növekedésének kiértékelésével határozzuk meg, az alábbi fél-logaritmukus skála szerint: 1: hatástalan (a növekedés a kezeletlen növényekével megegyezik) 2:2,5%-os hatás 3: 5%-os hatás 4:10%-os hatás 5:15%-os hatás 14
