201347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szintetikus táptalaj pseudomonas aeruginosa szelektív kimutatására
1 HU 201347 B A találmány Pseudomonas aeruginosa szelektív kimutatására alkalmas eljárásra és az eljáráshoz felhasználható szintetikus táptalajokra vonatkozik. A Pseudomonas aeruginosa az ember és a háziállatok környezetében gyakran előforduló fakultativ patogén baktérium, amely elsősorban a legyengült szervezeteket károsítja súlyosan, de a jó fizikai állapotú szervezetekben is okozhat sebfertőzéseket és ételmérgezést. A Pseudomonas aeruginosa rendkívül rezisztens baktérium, a legtöbb atibiotikum hatásának ellenáll, ezért a Pseudomonas aeruginosa-fertőzések igen nehezen gyógykezelhetek. A fertőzések megelőzése céljából nagy szükség van olyan eljárásra, amellyel a kórokozó egyszerűen, gyorsan, megbízhatóan és nagy érzékenységgel mutatható ki az azt esetlegesen tartalmazó élelmiszerekben, vízben és egyéb italokban. Az Appl. Microbiology, 17, 481 (1969) szakirodalmi hely kétféle táptalajt ismertet. Az egyik peptont, NaCl-t, KHíPCU-t, agart, 2 tX acetamidot és fenolvöröst tartalmaz. Ezen a táptalajon Flavobacterium törzsek is termelődnek, tehát az eljárás nem elég szelektív. Megvizsgálták ezután, hogy az acetamid szénforrásként alkalmazható-e Pseudomonas aeruginosa szelektív tenyésztésére és kimutatására. A felhasznált táptalaj összetétele: 1 liter viz, 0,5 g NaCl, 0,2 g MgSO*, 1,0 g NH4H2PO4, 1,0 g K2HPO4, 20 g acetamid, 2 g agar. Ez a táptalaj a találmány szerintihez hasonlóan szintetikus, eltérés azonban, hogy 0,3 mól/1 acetamidot tartalmaz, tehát lényegesen többet, mint a találmány szerinti. Eltérés még, hogy az ismert táptalaj külön nitrogénforrásként tartalmazza az ammónium-dihidrogén-foszfátot, a találmány szerint a nitrogénforrás is acetamid. Az ismert táptalajon a Pseudomonas aeruginosa jól növekedik, de hasonló a helyzet a Mima polymorphával és még 6 egyéb baktériumtörzs gyenge-közepes növekedésével is kell számolni, tehát a táptalaj nem elég szelektív. Lényeges, hogy az ismert táptalaj a találmány szerintihez viszonyítva sok acetamidot és nitrogénforrásként ammóniumsót tartalmaz. A Pseudomonas aeruginosa fejlődése során az acetamidból ammóniát és acetátot fejleszt: éppen az ammónia megjelenése (pH-változás) hasznosítható a gyors diagnózishoz. Az ismert táptalajjal gyors diagnosztika nem végezhető el (ammónia már eleve jelen van). Az ismert táptalajban már eleve jelenlévő ammóniumsó és az acetamidból fejlődő ammónia összmennyisége - erősen fertőzöttség esetén - már elérheti azt a határkoncentrációt, amely gátolja a mikroorganizmus további kifejlődését. Erősen fertőzött mintákat vizsgálva az ismert összetételű táptalajon ezért a ténylegesnél lényegesen kisebb mértékű fertőzöttség állapítható meg. A Gig. Sanit. 1983 (8) 45-47; C.A. 99, 163 739 f szakirodalmi hely szerint a legjobb szelektivitást Na-acetamidot és cetrimid-bromidot tartalmazó táptalajjal kapták. Hátrány ennél a megoldásnál a cetrimidtartalom, amint ezt a leírásunkban még részletesebben ki- 5 fejtjük. Más összetételű táptalajokkal is próbálkoztak, de a szelektivitás nem volt kielégítő. A J. Med Microbiology-ban [4 (3) 380- -382 (1971); C.A. 76, 137 761 n) olyan tápta- 10 lajt ismertetnek, amelyben nem az acetamid a szén- és nitrogénforrás, hanem a glicerin és a mannit, illetve a pepton. Az acetamid dezaminálását a Pseudomonas aeruginosa végzi és a felszabaduló NH3-at pH-változás alapján 15 mutatják ki (lúgosodás), ebből következtetnek az acetamid-bontó mikroorganizmus jelenlétére. A táptalaj centrimid gátlóanyagot tartalmaz, amely gátolja a többi Gram-negatív mik- 20 roorganizmust. Ugyanis a többi Gram-negativ mikroorganizmus dezaminálhatja a kis koncentrációban jelen lévő peptont, így ha nem lenne jelen gátló anyag, más mikroorganizmus is adhatna pozitív eredményt. A centri- 25 mid káros szerepéről már volt szó. A mannit szerepe még az, hogy ha a kimutatandó mikroorganizmus olyan Enterobacter-fajta, amely centrimid mellett is szaporodik, a mannitot savvá alakítja, tehát a pH csökken. így ez a 30 táptalaj nem szelektív Pseudomonas aeruginosa-ra. A táptalaj nem szintetikus (a pepton természetes anyag). Ez a táptalaj - pepton tartalma miatt - nem szelektív tápközeg, ezért ki kell egészí- 35 teni gátlóanyaggal is. A gátlóanyagot tartalmazó táptalajok fő hátránya az, hogy a kimutatandó baktériumot is erősen gátolják. Ezért kaptunk vizsgálataink során a Centrimid-agaron két nagyságrenddel kisebb telep- 40 számot, a szintetikus táptalajhoz képest. A glicerin és a mannit egyaránt szénforrások a Gram-negatív baktériumok jó része számára, ezért egy gátlóanyagot nem tartalmazó táptalajhoz nem szükségesek. Az acetamid dezami- 45 nálásánál visszamaradó acetát elegendő szénforrás a Pseudomonas aeruginosa számára. A legtöbb vegyes mikroflórájú vizsgálati anyagban előfordulnak ugyan acetamidot bontó mikroba fajok, de ezek nem termelnek 50 pigmentet, igy megkülönböztetésük egyszerű. A Láb. Delo 1985 (4) 228-230; C.A. 102, 200 932 s szakirodalmi helyen ismertetett táptalajok két csoportba sorolhatók:- peptont, NaCl-t, foszfátpuffert, szőlő- 55 cukrot, indikátort tartalmazó táptalajok, illetve- peptont, nátrium- kloridot, kálium-nitrátot és élesztökivonatot tartalmazó táptalajok. 60 Egyik táptalaj sem tartalmaz acetamidot. Ezek a már kitenyésztett Pseudomonas aeruginosa törzs további azonositási vizsgálataihoz használható táptalajok, amelyekre a technika állásánál már utaltunk. Nem alkalmagg sak a bacilusok tenyésztésére egyidejűleg; 2 3
