201323. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként aciloxi-tiofén-karboxamid-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
HU 201323 B metil-amin, dimetil-amin, etil-amin, dietil-amin, npropil-amin, di-n-propil-amin, izo-propil-amin, szek-butil-amin, izo-butil-amin, n-butil-amin, di-nbutil-amin, 2-metoxi-etil-amin, 2-etoxi-etil-amin, N-metil-2-metoxi-etil-amin, 3-metoxi-propil-amiii, 3-butoxi-propil-amin, 2-ciano-etil-amin, 1-ciano-lmetil-etil-amin, ciklopropil-amin, ciklobutil-amin, ciklopentil-amin, ciklohexil-aniin, pirrolidin, morfolin. A (II) általános képlctű 2-(alkoxi-karbonil)-csoporttal helyettesített 4-hidroxi-tiofén-5-karboxamid-származékok előállításánál hígítószerként a reakciópartnerekkel szemben inert szerves oldószereket alkalmazunk, ezek az oldószerek előnyösen polárosak. Az oldószerek példáiként megemlítjük a kövekezőket: acetonitril, dimetil-acetamid, dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon, dioxán, klór-benzol, benzonitril, etil-diizopropil-amin, trietil-amin, tributil-amin, dimetil-ciklohexil-amin, etil-diciklohexil-amin, dimetil-benzil-amin, piridin, pikolin és kinolin vagy pedig a (VIII) általános képletű amin feleslegét alkalmazzuk oldószerként. A reakció-hőmérséklet és a reakció időtartamát a kiindulási vegyületek aktivitása határozza meg. Általában mintegy 20-180 °C, előnyösen 40-150 °C hőmérsékleten dolgozunk. Alacsony forráspontú aminok alkalmazása esetén a reakciót előnyösen nyomás alatt folytatjuk le. Az alkalmazott reakció-körülményektől függően a (II) általános képletű 2-(alkoxi-karbonil)-csoporttal helyettesített 4-hidroxi-tiofén-5-karboxamid-származékok kristályos termékként válnak ki, vagy pedig a szerves oldószerben maradnak oldva és ezután a feleslegben lévő aminnak a ledesztillálása után — amelyet gazdaságossági szempontból teljes mértékben vissza kell nyerni —, majd vízzel és híg sósav-oldattal való mosás után izolálhatok és adott esetben kevéssé poláros oldószernek, így ciklohexánnak, dibutil-éternek vagy szén-tetrakloridnak a hozzáadagolása után oldataikból választhatók le. A találmány szerinti a) eljárásban, amely szerint a (II) általános képletű 4-hidroxi-tiofén-karboxamid-származékokat a (III) általános képletű acilezőszerrel reagáltatjuk, hígítószerként a reakciópartnerekkel szemben inert szerves oldószereket, előnyösen poláros oldószereket alkalmazunk. Ilyenek például az acetonitril, az aceton, a kloroform, a benzonitril, a dimetil-acetamid, a dimetil-formamid, a dimetil-szulfoxid, a klór-benzol, az etil-acetát, a dioxán, a metil-etil-keton, a metilén-klorid és a tetrahidrofurán. A reakciókat lefolytathatjuk heterogén rendszerben is, amely vízből és vízzel nem elegyedő oldószerből áll. A reakcióban savmegkötőszerként bázisokat, előnyösen tercier aminokat alkalmazunk. Ilyenek a kinolin, a dimetil-benzil-amin, a dimetil-anilin, az etil-diciklohexil-amin, az etil-diizopropil-amin, a pikolin, a piridin és a trietil-amin. Vízmegkötőszerként karbonsavak esetén (a (III) általános képletben X jelentése hidroxilcsoport) előnyösen karbodiimideket, így például diciklohexü-karbodiimidet alkalmazunk. 5 A reakció-hőmérsékletet és a reakció időtartamát a kiindulási vegyületek aktivitása határozza meg. Általában mintegy -50 és + 80 °C, előnyösen -10 °C és +60 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazhatjuk a tiofénszármazék alkálifém- vagy alkáliföldfémsóját is, vagy úgy állítjuk elő a sót, hogy a tiofénszármazéknak és magas forráspontú oldószernek az elegyéhez alkálifém-hidroxidot, -alkoholátot vagy megfelelő alkáliföldfém-vegyületet adunk és a reakcióelegyet ezután óvatosan vízmentesítjük, illetve az alkoholt ledesztilláljuk, vagy pedig a reakcióelegyhez alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidridet adunk. Ha a hidroxi-tiofén-származéknak a karbonsavval végbemenő kondenzációs reakciójában vízelvonószerként karbodiimidet, például diciklohexilkarbodiimidet alkalmazunk, akkor a keletkező rosszul oldódó karbamid legtöbbször egyszerűen elkülöníthető a jól oldódó találmány szerinti eljárással előállított vegyületektől. A találmány szerinti b) eljárásban, amely szerint a (II) általános képletű 4-hidroxi-tiofén-karboxamidokat a (IV) általános képletű izocianátokkal reagáltatjuk, hígítószerként a reakciópartnerekkel szemben inert, szerves oldószereket, előnyösen poláros oldószereket alkalmazunk. Ilyenek például az acetonitril, az aceton, a kloroform, a benzonitril, a dimetil-acetamid, a dimetil-formamid, a dimetilszulfoxid, a klór-benzol, az etil-acetát, a dioxán, a metil-etil-keton, a metilén-klorid és a tetrahidrofurán. Az izocianátoknak a hidroxi-tiofén-származékokkal végbemenő reakciójában katalizátorként tercier aminokat, így trietü-amint, trietilén-diamint, piridint, 4-dimetil-amino-piridint vagy ólom naftenátot és dibutil-ón-oxidot is alkalmazhatunk. A reakció-hőmérséklet és a reakció időtartama a kiindulási vegyületek aktivitásától függ. Általában 20-120 °C, előnyösen 60-100 °C hőmérsékleten dolgozunk. Bizonyos esetekben célszerű, ha a (IV) általános képletű izocianátot feleslegben alkalmazzuk. A találmány szerinti készítmények hatóanyagát alkotó vegyületek magas hőmérsékleten részben bomlanak, így olvadáspontjuk csak kis pontossággal adható meg vagy pedig egyáltalán nem adható meg olvadáspont. Á vegyületek szerkezetét ilyen esetekben az NMR-spektrummal bizonyítjuk. A találmány szerinti készítmények hatóanyagai erős biológiai hatással rendelkeznek és alkalmazhatók fungicid szerekben. A fungicid készítményeket a növényvédelemben a Plasmodiophoromycetes, az Oomycetes, Chytridiomycetes ellen alkalmazzuk. A baktericid készítményeket a növényvédelemben Pseudomonadaceae, Rhizobiaceae, Enterobacteriaceae, Corynebacteriaceae és Streptomycetaceae ellen alkalmazzuk. Példaként, de nem korlátozó értelemben megemlítjük az előzőekben felsorolt csoportokba tartozó, következő gombás megbetegedéseket és bakteriális fertőzéseket okozó kórokozókat: Xanthomonas-fajták, így például a Xanthomonas campestris 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
