201323. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként aciloxi-tiofén-karboxamid-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

HU 201323 B pv. oryzae; Pseudomonas-fajták, így például a Pseudomo­nas syringae pv. lachrymans; Erwinia-fajták, így például az Erwinia amylovo­­ra; Pythium-fajták, így például a Pyhium ultimum; Phytophtora-fajták, így például a Phytophthora infestans; Pseudoperonospora-fajták, így például a Pseu­­doperonospora humuli vagy a Pseudoperonospora cubensis; Plasmopara-fajták, így például a Plasmopara vi­­ticola; Peronospora-fajták, így például a Peronospora pisi vagy P. brassicae; Erysiphe-fajták, így például az Erysiphe grami­nis; Sphaerotheca-fajták, így például a Sphaerothe­­ca fuliginea; Podosphaera-fajták, így például a Sphaerotheca fuliginea; Podosphaera-fajták, így például a Podosphaera leucotricha; Venturia-fajták, így például a Venturia inaequa­lis; Pyrenophora-fajták, így például a Pyrenophora teres vagy P. graminea (konidiumforma: Drechsle­­ra, szin.: Helminthosporium); Cochliobolus-fajták, így például a Cochliobolus sativus (konidiumforma: Drechslera, szin.: Hel­minthosporium); Uromyces-fajták, így például Uromyces appendiculatus; Puccinia-fajták, így pél­dául a Puccinia recondita; Tilletia-fajták, így példá­ul a Tilletia caries; Ustilago-fajták, így például a Ustilago nuda vagy Ustilago avenae; Pellicularia-fajták, így például a Pellicularia sa­sakii; Pyricularia-fajták, így például a Pyricularia ory­zae; Fusarium-fajták, így például a Fusarium culmo­­rum; Botrytis-fajták, így például a Botrytis cinerea; Septoria-fajták, így például a Septoria nodo­­ruM; Cercospora-fajták, így például a Cercospora ca­­nescens; Alternaria-fajták, így például az Alternaria bras­sicae; Pseudocercosporella-fajták, így például a Pseu­­docercosporella herpotrichoides. A hatóanyagokat a növények jól elviselik a növé­nyi megbetegedések leküzdéséhez szükséges mennyiségben és így kezelhetők a hatóanyaggal a föld feletti növényrészek, a növényi magvak, a vető­magok és a talaj is. A hatóanyagokat a szokásos készítményekké formálhatjuk. Ilyenek az oldatok, az emulziók, a szuszpenziók, a porok, a habok, a paszták, a granu­látumok, az aeroszolok, a hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagok, a polimer anya­gokba és vetőmagoknál alkalmazott bevonómasz­­szába ágyazott kapszulázott készítmények, vala­mint az ULV készítmények. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, pél­dául úgy, hogy a hatóanyagokat kötőanyagokkal, 7 azaz folyékony oldószerekkel, nyomás alatt csepp­folyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanya­gokkal keverjük össze, adott esetben felületaktív anyagok, azaz emulgeálószerek és/vagy diszpergá­­lószerek és/vagy habképzőszerek egyidejű alkalma­zásával. Ha kötőanyagként vizet használunk, segédoldó­szerként például szerves oldószereket alkalma­zunk. A folyékony oldószerek a következők lehetnek: aromás szénhidrogének — így xilol, toluol vagy alkil-naftalinok —, klórozott aromás vagy alifás szénhidrogének — így klór-benzol, klór-etilén, me­­tilén-klorid —, alifás szénhidrogének — így ciklo­­hexán vagy paraffinok, például ásványi olaj frakci­ók, ásványi vagy növényi olajok —, alkoholok—így butanol vagy glikol —, valamint ezek éterei és ész­terei, ketonok — így aceton, metil-etil-keton, me­­til-izobutil-keton, vagy ciklohexanon —, erősen po­láros oldószerek — így dimetil-formamid vagy di­­metil-szulfoxid —, valamint víz. A cseppfolyósított gáz hígítószerek vagy hordo­zóanyagok olyan folyadékok, amelyek normál nyo­máson és hőmérsékleten gázhalmazállapotúak, így például az aeroszol-hajtógázok, például a halogén­ezett szénhidrogének, valamint a bután, propán, a nitrogén és a szén-dioxid. A szilárd hordozóanyagok például a következők lehetnek: természetes kőzetlisztek — így kaolin, agyag, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmoril­­lonit vagy diatomaföld —, szintetikus lisztfinomsá­­gúra őrölt anyagok — így nagy diszperzitásfokú kovasav, alumínium-oxid és szilikátok. Granulátu­moknál alkalmazott szilárd hordozóanyagok lehet­nek a következők: őrölt és osztályozott természetes anyagokból készült lisztek — így kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit —, valamint szervetlen és szerves, lisztfinomságúra őrölt anyagokból készí­tett szintetikus granulátumok, valamint szerves anyagokból — így kukoricaszárból, kókuszdióhéj­ból vagy dohányszárból — készített lisztfinomságú anyagok. Az emulgeálószerek és/vagy habképzőanyagok a következők lehetnek: nemionos és anionos emulge­­átorok — így poli(oxi-etilén)-zsírsav-észterek, po­­li(oxi-etilén)-zsíralkohol-éterek, például alkil-aril­­poli(glikol-éter)-ek, alkil-szulfonátok, alkil-szulfá­­tok, aril-szulfonátok, valamint fehérje-hidrolizátu­­mok. A diszpergálószer például lignin-szulfit-szenny­­lúg és metil-cellulóz lehet. A készítmények tartalmazhatnak tapadást foko­zó szert is, így például karboxi-metil-cellulózt, ter­mészetes vagy szintetikus poralakú, szemcsés vagy látexformájú polimereket például gumiarábiku­­mot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinil-acetát)-ot, va­lamint természetes foszfolipideket, így például ke­­falint, lecitint és szintetikus foszfolipideket. További adalékanyagok lehetnek az ásványi vagy növényi olajok. Ugyancsak alkalmazhatunk színezékeket, így szervetlen pigmenteket — például vas-oxidot, ti­­tán-oxidot, vas-cián-kéket — és szerves színezéke­ket — így alizarint, azo- vagy fém-ftalo-cianin-szí­­nezékeket — és nyomokban jelenlevő tápanyago­8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents