201297. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil-karbamátok, és e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
HU 201297 B és előnyösen dózis-egység formává alakítjuk. A hatóanyag mennyiségét a fenti készítményekben úgy szabjuk meg, hogy megfelelő dózist kapjunk. A tablettákban, kapszulákban és egyéb hasonló készítményekben segédanyagként például ragasztóanyagot, így tragantgyantát, mézgát, kukoricakeményítőt vagy zselatint; kötőanyagot, így dikalcium-foszfátot; dezintegrálószert, így kukoricakeményítőt, burgonyakeményitőt, alginsavat vagy egyéb hasonló anyagot; csúsztatóanyagot, így magnézium-sztearátot; édesítőszert, így szacharózt, laktózt vagy szacharint; ízesítőanyagokat, így mentaolajat, gaulteria-olajat vagy csereszenyearomát használhatunk. Ha dózis-egység forma kapszula, a fent említett segédanyagokon kívül cseppfolyós hordozóanyagot, így olajat is használhatunk. Bevonatként vagy a dózis-egység fizikai formájának módosítására különféle egyéb anyagokat is alkalmazhatunk. A tablettákat például sellakkal, cukorral vagy mindkét anyaggal bevonhatjuk. A szirupok vagy elórirek a hatóanyagon kívül édesítőszerként szacharózt, konzerválószerként metil- vagy propil-parabent, festék- és ízesítőanyagként cseresznye- vagy narancsaromát tartalmazhatnak. Az injektálásra alkalmas steril készítményeket a szokásos módon úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot a hordozóanyagban - például injekciókészítésre alkalmas vízben - oldjuk vagy szuszpendáljuk. Szükség szerint puffereket, konzerválószereket, antioxidánsokat és egyéb ahsonló anyagokat is használhatunk. A találmány szerinti eljárással előállított gyógyszerkészítmények antioxidánsként például nátrium-metabiszulfitot vagy aszkorbinsavat tartalmazhatnak. A találmányt közelebbről - a korlátozás szándéka nélkül - az alábbi például segítségével kívánjuk ismertetni. 1. példa 0,5 g (3,03 mmól) a-(m-hidroxi)-fenil-etil-dimetil-amint 15 ml vízmentes acetonitrilben oldunk és az oldathoz keverés közben 0,70 g (5,2 mmól) dietil-karbamoil-kloridot adunk. Ezután 150 mg nátrium-hidridet adunk az elegyhez, 50%-os diszperzió formájában. A reakcióelegyet egy éjszakán át 25-30 “C-on keverjük. Az acetonitrilt csökkentett nyomáson eltávolítjuk, majd a maradékhoz 10 ml vizet adunk és a pH-t 11-re állítjuk. A terméket éterrel extraháljuk, az extraktumot sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk és szűrjük. Az oldatba hidrogén-klorid-gázt vezetünk, az azonnal kicsapódó terméket szűrjük, vízmentes éterrel mossuk és exszikkátorban szemcsés káliumhidroxid felett nagyvákuumban szárítjuk. 640 mg N,N-dietil-3-[l-(dimetil-amino)-etil]-fenil-karbamát-hidrogén-kloridot kapunk (jl-V képletű vegyület), fehér por formájában, olvadáspontja 137-138 °C. A hozam 80%. 2. példa 0,75 g (4,55 mmól) a-(m-hidroxi)-fenil-etil-dimetil-amint 3 ml benzolban szuszpendálunk és az elegyhez keverés közben 0,898 g etil-izocianátot adunk. Az elegyet 12 órán át szobahőmérsékleten 7 keverjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot vízmentes éterben oldjuk. Az oldatba hidrogén-klorid-gázt vezetünk. Az azonnal kiváló csapadékot kiszűrjük, éterrel mossuk és exszikkátorban kálium-hidroxid-szemcsék felett szárítjuk. 800 mg N-etil-3-[l-(dimetil-amino)-etiI]-feniI- karbamát-hidrogén-kloridot kapunk, fehér por formájában (/I-2/ képletű vegyület), olvadáspontja 177-179 eC. A hozam 75%. A leírás 12. oldalán név szerint felsorolt előnyös vegyületeket és az 1-3. táblázatokban ismertetett (I) általános képletű vegyületeket is a fentiek szerint állítjuk elő, mégpedig az R1 és R2 * * helyén hidrogénatomtól eltérő csoportot tartalmazó vegyületeket az 1. példa szerint, az R1 vagy R2 helyén hidrogénatomot tartalmazó vegyületeket a 2. példa szerint eljárva. A fenti módon előállított vegyületeket hidrogén-klorid-só formájában kapjuk, hacsak azt másként nem jelezzük. Az összes közelebbről ismertetett vegyület meta-szubsztituált származék. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek gyógyszerkészítmények hatóanyagaként használhatók. Közelebbről, azok in vitro és in vivo farmakológiái aktivitását az alábbi módszerekkel vizsgáljuk. A vizsgálati eredményeket a standard hatóanyagként alkalmazott fizostigminnel összehasonlítva kell értékelni. In vitro vizsgálatok Anti-kolin-észteráz aktivitás vizsgálata Szolubilizált acetil-kolin-észteráz preparátumot egér teljes agyból (cerebellum nélkül) állítunk elő. Az agyat 100 mg/ml koncentrációban foszfát-pufferben (pH 8,0) homogenizáljuk, centrifugáljuk, a felülúszót elöntjük és az üledéket hasonló térfogatú, 1% Tritont is tartalmazó fenti pH 8,0-as pufferrel keverjük össze, centrifugáljuk és a szolubilizált enzim fő tömegét tartalmazó felülúszót használjuk az anti-kolin-észteráz aktivitásának meghatározására az alábbiak szerint. Az enzim aktivitását (az acetil-tio-kolin szubsztrát hidrolízisének mértékét) legalább négy különböző szubsztrát-koncentrációt használva mérkjük, és minden egyes inhibitor esetén legalább három különböző koncentrációban végezzük el a vizsgálatot. Az enzimet az inhibitorral 2 és 180 perc közötti időn át inkubáljuk 37 °C-on, ezután hozzáadjuk a szubsztrátot és a szubsztrát hidrolízisének mértékét spektrofotometriásán mérjük, Ellman és munkatársai módszere szerint. Az egyes inhibitorok azon moláris koncentrációját, amely az enzim aktivitását 50%-kal csökkenti (IC50) a legmagasabb aktivitási érték időpontjában (15-60 perc) a fenti adatokból számítjuk ki, és az eredményeket az 1. táblázatban ismertetjük. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek általában 10‘5 - 10^ mól/1 koncentrációban jelentősen gátolják az acetil-kolin-észteráz enzimet. In vivo vizsgálatok Acetil-kolin-észteráz gátlásának vizsgálata Az (I) általános képletű vegyületek agyi acetil-8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
