201243. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidin-karboxamid-származékot tartalmazó, bradikardia és bradiaritmia kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmények előállítására
1 HU 201 243 B A találmány tárgya eljárás bradikardia ós bradiaritmia kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmények előállítására, amelyek hatóanyagként (±)-l —[4—{etil—[1 -metil-2-(4-metoxi-fenil)-etil]-amino}-1-oxo-butil]-N,N-dimetil-4-piperidin-karboxamidot (I) és (+) - 1 —[4—{etil—f 1 —metil—2—(4—metoxi—fenil)— -etil]-amino}-1-oxo-butil]-N,N-dimetil-4-piperidin-karboxamidot (II), valamint ezek szervetlen vagy szerves savakkal képzett, fiziológiásán elviselhető sóit tartalmazzák. A 85 201 394.5 számú európai szabadalmi bejelentésben (nyilvánosságra hozatali száma: 0 177 178) leírnak olyan vegyületeket, amelyek mint muszkarin-receptor antagonisták specifikus görcsoldó tulajdonságokkal rendelkeznek, és ezzel előnyösen alkalmazhatók a gyomorbéltraktusban előforduló görcsök kezelésére. Meglepő módon azt találtuk, hogy az előbb említett szabadalmi leírásban szereplő vegyi)letek, -a (± )—1 —[4—(etil—[1—metil—2—(4—metoxi—fenil)—etil}—amino) -1 -oxo-butilJ-N,N-dlmetil-4- -piperidin-karboxamid (I) ós a (+)-1 —[4—{etil—[1 -metil-2-(4-metoxi-fenil)—etil]—amino) -1-oxo-butil] -N,N-dimetil-4- -piperidln-karboxamid (II) és ezek szervetlen vagy szerves savakkal képzett, fiziológiásán elviselhető sói még olyan teljesen másféle farmakológiai tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik vagalis ritmusszabályzóként (vagale Schrittmacher) való alkalmazásukat bradikardia és bradiaritmia kezelésére. A fent említett (I) és (II) vegyületek esetében meglepő módon kifejezett szelektivitást találtunk a szíven lévő muszkarinreceptorokra. A szívritmusra gyakorolt kívánt hatás és a nemkívánt antikolinerg hatások közötti nagy különbség lehetővé teszi az (I) és (II) vegyületek vagalis ritmusszabáiyzóként való alkalmazását bradikardia és bradiaritmia különböző formáinak kezelésére anélkül, hogy elviselhetetlen mellékhatásokkal kellene számolni. Az anyagok gyógyászati alkalmazása szempontjából különös fontosságú egyrészt a tachikard hatások ós másrészt az antikolinerg hatású komponenseket tartalmazó gyógyszereknél fellépő, a pupillatágulásra és könny-, nyál- és gyomorsavelválasztásra gyakorolt nemkívánt hatások közötti kedvező arány. A következő kísérletek bemutatják, hogy a találmány szerinti vegyületek esetében ilyen vonatkozásban meglepően kedvezőek az arányok. A. Kötési vizsgálatok muszkarinreceptorokon Az IC50 érték in vitro meghatározása Szervdonorként 180—220 g testtömegű hím Sprague-Dawley patkányokat használunk. A szív, állkapocs alatti mirigy (submandibularis) és az agykéreg eltávolítása után az összes többi műveletet jéghideg Hepes.HCI pufferban (pH=7,4; 100 mmólos NaCI, 10 mmólos MgCte) hajtjuk végre. A teljes szívet ollóval felaprítjuk. 2 Utána az összes szervet Potter homogenizátorban homogenizáljuk. A kötési vizsgálathoz a szervhomogenizátumokat a következő módon hígítjuk: teljes szív 1:400 agykéreg 1:3000 állkapocs alatti mirigy 1:400 A szervhomogeniztumok inkubálása a radioligand meghatározott koncentrációjánál és a nem radioaktív vizsgálati anyagok egy koncentrációsorozatánál 30°C-on Eppendorfcentrifugacsőben történik. Az inkubáció Időtartama 45 perc. Radíoligandként 0,3 n mólos 3H-N-metil-szkopolamint (3H-NMS) használunk. Az Inkubálást jéghideg puffer hozzáadásával, majd ezt követő vákuumszűréssel fejezzük be. A szűrőket hideg pufferral leöblítjük, és meghatározzuk radioaktivitásukat. Ez a 3HNMS specifikus ós nem specifikus kötődésének összegét reprezentálja. A nem specifikus kötés részarányát olyan radioaktivitásként definiáljuk, ami 1 mmólos kinuklidinil—benzilát jelenlétében kötődik meg. Mindig négy párhuzamos meghatározást végzünk. A jelzetten vizsgálati anyagok ICso-órtékeit grafikusan határozzuk meg. Ezek a vizsgálati anyag azon koncentrációit jelentik, amelyeknél a ^H-NMS- nek a különböző szervekben lévő muszkarinreceptorokhoz való specifikus kötődése 50%kal gátlódik. Az eredmények az I. táblázatból láthatók. B. Az antimuszkarinszerű hatás funkcionális szelektivitására való vizsgálat Antimuszkarinszerű tulajdonságokkal rendelkező anyagok gátolják kívülről hozzáadott agonisták vagy az acetil-kolin hatását, amely kolinerg idegvégződésekből válik szabaddá. A következőkben egy olyan ”in vivo” módszer leírását közöljük, amely kardioszelektív antimuszkarinszerű hatással rendelkező anyagok kimutatására alkalmas. Az alkalmazott módszer célkitűzése az, hogy az antimuszkarinszerű hatás szelektivitását igazolja. A tengerimalac hólyagjára, hörgőire és szívfrekvenciájára irányuló acetil-kolin hatás gátlása. Narkotizált tengerimalacokba 5 perccel a vizsgálati anyag beadása után 10 jxg/kg acetil-kolint injektálunk intravénásán és egyidejűleg intraarteriásan. Közben mérjük a szívfrekvenciát az EKG testenkívüli kivezetése útján, a kilégzési ellenállást Konzett-Rössler szerint és a feltárt húgyhólyag összehúzódását közvetlenül. A vizsgált szervekre kifejtett acetil-kolin hatás gátlására dózis-hatóanyag görbéket veszünk fel, és ebből — 10 g ED50 értéket határozunk meg. Az eredmények a II. táblázatban láthatók. Az előbbi adatok szerint példaként a következő vegyületeket vizsgáljuk: A = (±) - 1 - [4-{etil-[1-metil-2-(4-metoxi-fenil)-etil]-amino}-1-oxo-butíl]-N,N-dimetil-4-piperldln-karboxamid és B = atropin. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
