201241. lajstromszámú szabadalom • Laminátum hatóanyagoknak normál környezetbe szabályozottan és elnyújtottan történő leadására és eljárás annak előállítására

HU 201241 B hetnek ugyanabból a polimer anyagból. Alkalma­sak azok a polimer anyagok, amelyek lényegében közömbösek a környezettel szemben, például ké­miailag nem reagálnak a hatóanyaggal, amely disz­­pergálva vagy oldva lehet benne, de nem reagálnak a környezettel sem, és ami a filmet illeti, lényegében nem áteresztő a környezet felé. Ezen túlmenően a találmány szerinti laminátaraok bizonyos alakzata­ira nézve, így olyanok tekintetében, amelyek válto­zó méretekkel rendelkeznek, például egyfajta alak­zatuk van, ha nem használjuk azokat, és egy másik alakzattal rendelkeznek a környezetben való hasz­nálatkor, követelmény a hajlékonyság és a rugal­masság, amelyek előnyös tulajdonságok az említett polimer anyagok az etüén-vinilacetát-kopolimerek, amelyek részlegesen vagy teljesen hidrolizáltak le­hetnek, továbbá a polietilén), poli(propilén), po­­ii(vinil-klorid), -vinilidén-klorid-akrilnitril-polime­­rek; vinil-kloridnak vinil-acetátlal, sztirollal, vinili­­dén-kloriddal, dialkilfumaráttal, akrilnitrillel alko­tott kopolimerjei-. poli-akrilnitril, poli(butil-metak­­iiát), poli(viníiídén itlorid), polibutadién, polié­­ter-urctán, térhálósított poli(vinil-pirrolidon), kló­rozott poli(etilén): poli-akrilamid és a térhálósított részlegesen hidroüzáit polivinil-acetát, hidroxietil­­akrilát, díetilén-glikol-monoakrilát, dietilén-glikol­­monometakrilát, 2-hidroxipropil-akrilát, 2-hidroxi­­propil-metakrilát, 3-hidroxipropil-akrilát, 3-hidro­­xipropil-metakrilát, vinil-pirrolidon, akrilamid, metakrilamid és az N-propil-akrilamid, szilikon­gumik, így a gvógyászatilag elfogadható fokú po­­livdimetil-sziloxánok), poli(karbonátok), sziíícium­­poíi(karbonát)kopolimerek;- biológiailag lebont­ható polimerek, így a poü-vajsav, poli-glikolsav, po- U(kaprolakton) és ezek kopolimerjei; valamint a szakterületen jól ismert olyan anyagok, amelyek megfelelnek a követelményeknek. Az etilén-vinila­­cetátkopolimerek (ÉVA) előnyös anyagok. El­őnyös EVA-kopolimerek például azok, amelyek 10-60% vinilacetátot tartalmaznak. A magréteghez használt polimer valamely mik­­í opórusos polimer lehet, amely előformált és lénye­gében a kívánt anyagot vagy anyagokat tartalmazza. Más változatban a magréteg valamely pcrforálatlan polimer, amely ha a kívánt anyagot vagy anyagokat tartalmazza, mikropórusos polimert képez akkor, ha a magréteget magában foglaló laminátumot a kívánt környezetbe helyezzük. Abban az esetben, na a magrétegnek mikropórusos polimert kell tar­­almaznia, akkor egy előformált mikropórusos po­­-nner megválasztását vagy in situ képzését nagy mértékben meghatározza a magrétegben lévő ható­anyag mennyisége és eloszlása. Elegendő ható­anyagnak kell jelen lennie a mikropórusos magré­­íeg in situ képzésénél azért, hogy egymással össze­függő járatok, csatornák és mikropórusok jöjjenek létre a kívánt mikropórusos szerkezet kialakítása érdekében a laminátum használata közben. Egy más és előnyös változat szerint úgy mikro­pórusos magréteg in situ képzésénél úgy járunk el, hogy valamely pórusos szerkezet kialakítására al­kalmas szert használunk a felszabadítandó ható­anyaggal keverve. A pórusos szerkezet kialakításá­ra alkalmas anyagok biológiailag lebonhatók, illé­konyak vagv vízoldhatók lehetnek. Ezeknek az 7 anyagoknak a találmány szerinti faminátum haszná­latának a körülményei között eltávolíthatóknak kell lenniök és természetesen nem lehetnek mérgezőek alkalmazás közben. Pórusos szerkezet kialakítását elősegítő módosító szerek vannak leírva a 3.538.214. számú USA-beli szabadalomban és erre a célra szolgáló töltőanyagokat ismertetnek a 4.228.149. számú USA-beli szabadalomban. A „pó­rusos szerkezet kialakítására alkalmas anyag meg­nevezés a fentieket jelöli. A pórusos szerkezet ki­alakítására alkalmas anyag használata különösen előnyös abban az esetben, ha a magrétegben lévő hatóanyag nem elegendő ahhoz, hogy a felszabadí­tás során érintkeznek a hatóanyagrészecskék és így nem alakulnak ki az egymással érintkező járatok és csatornák (folytonos mikropórusok) a találmány szerinti laminátum használata esetén. A pórusos szerkezet kialakítására alkalmas anyag megválasztása függ a magrétegben lévő ha­tóanyagtól és az alkalmazott környezettől. Ennek az anyagnak összeférhetőnek kell lennie a ható­anyaggal, például nem reagálhat vele, vagy a kör­nyezettel és nem képezhet olyan reakcióterméket, amely nem kívánt tulajdonságokkal rendelkezik. Az ilyen anyagok az alkalmazás körülményei között nem lehetnek toxikusak vagy károsak. A pórusos szerkezet kialakítására alkalmas anyagok vizes kör­nyezetben használatra kerülő laminátumban a ke­ményítő, laktóz, a szervetlen sók, így az alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumkarbonátok, -khidro­­génkarbonátok, -szulfátok, -nitrátok, -foszfátok, alamint a pufferanyagok közül kerülnek ki. A pó­rusos szerkezet kialakítására alkalmas más anyagok i már említett anyagok lehetnek. Az itt használt hatóanyag széles körben használható és minden olyan anyag lehet, így szilárd, folyékony vagy gáza­­íakú anyag lehet, így szilárd, folyékony vagy gázala­­<ú anyag, amel yfelszabadítható valamely környe­zetben és kedvező hatást fejt ki. Ilyen anyagok az jntioxidánsok, légtisztítók, peszticidek, fungicidek, nszekticidekk, csíraölők, herbicidek, tartósítók, adenticidek, fertőtlenítők, sterilizáló szerek, táp­anyagok, élelmiszerkiegészítő anyagok, gyógysze­rek, takarmányok, vitaminok, termésfokozó anya­gok, növekedésgátlók, növekedést segítő anyagok, gyomokban előforduló ásványok, illatosító anya­gok, feromonok, különböző reakciók sebességének a szabályozására szolgáló anyagok és más anyagok, amelyek használata kedvező s környezetre. A ható­anyag szerves vagy szervetlen eredetű lehet, de megfelelő mértékben oldhatónak kell lennie a fel­szabadító környezetben, ha a környezet folyadék, síég illékonynak kell lennie abban az esetben, ha a környezet gázalakú. A laminátumoknak olyan mé­retűeknek kell lenniök, hogy megfelelő mennyiségű tóanyagot tudjanak leadni a kívánt hatás elérése vidékében. A „gyógyszer minden olyan fiziológiailag vagy íarmakológiailag aktív anyagot magában foglal, amely kielégítő hatást fejt ki felszabadítás után a környezetben, ide számítva a biológiai környezetet is. A „biológiai környezet megjelölés emlősökre, főemlősökre, emberekre, általában állatokra (házi- és haszonállatok, állatkerti és sportállatok, vala­mint laboratóriumokban használt állatok), továbbá 8 5 10 15 20 25 30 's 5 40 45 50 55 60 /; c "j 5

Next

/
Thumbnails
Contents