201227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szulfonil-karbamid-származékok előállítására, valamint ilyen vegyületeket tartalmazó herbicid készítmények

HU 201227 B 8 például kálium-hidroxid, nátrium-hidrid, kálium­karbonát, nátrium-karbonát vagy nátrium-hidroxid használható. A bázist egy mól (II*) általános képle­­tű vegyületre vonatkoztatva rendszerint 0,01-3 mól mennyiségben használjuk. A reakrióhőmérséklet rendszerint -10 °C és 150 °C közötti, előnyösen 10 °C és 80 °C között dolgozunk. A reakció rendszerint 30 perc és 20 óra közötti időn belül teljes, befejező­dése vékonyrétegkromatográfiásan vagy nagynyo­mású folyadékkromatográfiásán állapítható meg. Az (1) általános képletfi vegyületek előálh'thatók továbbá a 2. reakcióvázlatban bemutatott módon. Ebben a reakcióvázlatban R jelentése szénhidro­gén-maradék és a többi szimbólum jelentése a ko­rábban megadott. Ami az R szimbólum által jelölt szénhidrogén­maradékot illeti, előnyös példaként említhetjük az alkilcsoportokat (például a metil-, etil-, n-propil­­vagy izopropilcsoportot) vagy az arilcsoportokat (példáid fenil-, klór-fenti-, tőül- vagy bifenililcso­­portot). A reagáltatás során a (III”) általános kép­­letű vegyületre vagy sójára vonatkoztatva a (II”) általános képletű vegyületet vagy sóját lényegében ekvimoláris mennyiségben használjuk. A reagálta­­tást olyan oldószerben hajtjuk végre, amely nem gátolja a reakciót. Oldószerként az 1. reakcióvázlat kapcsán említett oldószereket használhatjuk. El­őnyösen oldószerként említhetjük a kloroformot, acetonitrilt és a dioxánt. A reakció előnyösen megy végbe bázis jelenlétében. Ilyen bázisra példakép­pen szerves bázisokat, például trietil-amint, tri(n­­propil)-amint, piridint, DBU-t, DBO-t vagy DBN- t, illetve szervetlen bázisokat, például kálium-hid­­roxidot, nátrium-hidroxidot, kálium-karbonátot, nátrium-karbonátot vagy kalcium-karbonátot em­líthetjük. A bázist 1 mól (III”) általános képletű vegyületre vagy sójára vonatkoztatva rendszerint 0,8-5 mól mennyiségben használjuk. A reakcióhő­mérséklet rendszerint -10 °C és 150 °C között vál­tozik, előnyösen 20-100 °C. A reakció 30 perc és néhány nap közötti időn belül teljes, erről vékony­rétegkromatográfiásan vagy nagynyomású folya­­dékkromatografálással győződhetünk meg. A 2. reakcióvázlatban bemutatott reagáltatással elsősorban a W helyén oxigénatomot tartalmazó (I) általános képletfi vegyületek állíthatók elő. A W helyén kénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek, azaz a megfelelő szulfonil-izo­­tiokarbamid-származékok a 3. reakcióvázlatban bemutatott módon állíthatók elő. A 3. reakcióváz­latban a szimbólumok jelentése a korábban meg­adott. A 3. reakcióvázlat szerinti reagáltatásnál rend­szerint a (II”) általános képletű vegyületet vagy sóját és a (III”’) általános képletű vegyületet ekvi­moláris mennyiségben használjuk. A reagáltatást előnyösen bázis jelenlétében olyan oldószerben hajtjuk végre, amely a reakciót nem gátolja. A rea­­gáítatáshoz használt oldószerek és bázisok minősé­ge és mennyisége azonos az 1. reakcióvázlat kap­csán ismertetettekkel. Az (I) általános képletű vegyületek előállíthatók továbbá a 4. reakcióvázlatban bemutatott módon is. Ebben a reakcióvázlatban a szimbólumok jelentése a korábban megadott. 7 A reagáltatás során a (IF”) általános képletű vegyületet vagy sóját és a (ÜT) általános képletű vegyületet vagy sóját rendszerint közel ekvimoláris mennyiséggekben használjuk. A reagáltatáshoz ugyanazokat az oldószereket használhatjuk, mint az 1. reakcióvázlat kapcsán említetteket. Előnyös oldószer a kloroform, klór-benzol, acetonitril és az aceton. A reakcióhőmérséklet rendszerint 0 °C és 150 °C, előnyösen 20 °C és 100 °C közötti. A reakció rendszerint 30 perc és 10 nap közötti időn belül teljes, erről vékonyrétegkromatográfiásan vagy nagynyomású folyadékkromatográfiásán győződ­hetünk meg. A W helyén oxigénatomot tartalmazó (I) általá­nos képletű vegyületek, azaz az (F) általános kép­letű vegyületek és sóik előállíthatók továbbá vala­mely (IV) általános képletű vegyületet vagy sóját valamely (V) általános képletű vegyülettel reagál­­tatva. Ami az (F) általános képletű vegyületek sóit illeti, ezek ugyanazok, mint az (I) általános képletű vegyületeké. E reagáltatás során az (V) általános képletű ve­gyületre vonatkoztatva a (IV) általános képletű ve­gyületet vagy sóját ekvimoláris mennyiségben hasz­náljuk. A reagáltatást rendszerint olyan oldószer­ben hajtjuk végre, amely a reakciót nem gátolja. A célszerűen alkalmazható oldószerek közé tartoz­nak például a halogénezett szénhidrogének, így például a diklór-metán, kloroform vagy a szén-tet­­raklorid; éterek, például a dietil-éter, diizopropil­­éter, THF vagy dioxán; továbbá a szén-diszulfid és a nitro-benzol. A reakció általában gyorsítható sav adagolásával. Az e célra alkalmazható savak példá­ul a Lewis-savak, így a fém-halogenidek, például az alumínium-klorid, titán-tetraklorid, vas(III)-klo­­rid, cink-klorid vagy ón(IV)-klorid, továbbá a bór­­trifluorid — dietil-éterát komplex. Egy mól (IV) általános képletű vegyületre vonatkoztatva mintegy 0,1-3 mól savat használunk. A reakcióhőmérséklet 0-150 °C, előnyösen 10-60 °C. A reakcióidő 10 perc és 5 óra közötti. A fentiekben ismertetett reakcióvázlatok vala­melyike szerint előállított (I) általános képletű ter­mék savas csoportot (-S02NH-C( = W)-) tartal­maz, ezért — ha a reagáltatáshoz egy bázist is hasz­nálunk — bázissal alkotott só formájában van jelen a reakció befejeztekor a reakcióelegyben. Más sa­vas csoportot, például szulfo- vagy karboxilcsopor­­tot is tartalmazhat az (I) általános képletű termék, ez a savas csoport is só formájában lehet az alkal­mazott bázissal. Kívánt esetben a megfelelő szabad forma szervetlen savval, például hidrogén-klorid­­dal, kénsavval, foszforsavval vagy salétromsavval, vagy pedig szerves savval, például hangyasavval, ecetsavval, trifluor-ecetsawal vagy p-toluol-szul­­fonsawal felszabadítható. Ha az (I) általános kép­letű terméket szabad formában kapjuk, akkor bázi­­kus sóvá alakíthatjuk. A fentiekben említett bázisok valamelyikével végzett kezelés útján. Ha valamely (I) általános képletű terméknek bázikus nitro­génatomja van, akkor savaddíciós sót képezhet a fentiekben említett szervetlen vagy szerves savak valamelyikével. Ha ráadásul valamely (I) általános képletű termék bázikus csoportot, például amino­­csoportot tartalmazó szubsztituenssel bír, savaddí-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents