201184. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamosgép forgórész-kommutátor mikahornyainak megmunkálására

1 HU 201184 B 2 A találmány tárgya berendezés villamosgép forgó­részek kommutátor mikahomyainak megmunkálására, melynek a munkadarabot tartó, a gépállványhoz csat­lakozó 2 db görgős tartóbakja, valamint a megmunká­lást végző szerszáma - marója - van. A találmány szerinti berendezés alkalmazási terüle­te elsősorban villamos és Diesel-elektromos mozdo­nyok, villamos és metró motorkocsik fődinamó, illetve hajtómotor forgórészeinek megmunkálását foglalja magába. Az ismert berendezések esetében, a mikaszeletek hornyainak megmunkálása úgy történik, hogy a maró­fej egy vízszintes szánon mozog, a mikaszelet hossz­irányába történő mozgatása pedig egy csavarorsós előtolással valósul meg. A megmunkálás során a marótárcsa előre mozog, melynek mozgását egy vég­álláskapcsoló határolja. Amint a marótárcsa a horony végére ér, a végálláskapcsoló átvált, melynek hatására a marótárcsa a kimart horonyban, - üresjáratban - visszafelé halad, és kiindulási helyzetében megáll. Az ismert berendezések hátránya, hogy a munka­darab mikahomyainak a marás síkjába való beállítása, vagyis a görgős tartóbakon egy osztásnyi elfordítása kézi erővel és szabad szemmel történik. A munkadarab vagyis a forgórész megmunkálási helyzetben való rögzítése nem megoldott. Emiatt gyakoriak a maró­tárcsa törések és a mikahorony melletti fém részbe való bemarás esetei. Mind a munkadarab kézi erővel történő fordítása és beállítása, mind pedig a munkadarab fix rögzítésé­nek hiánya nagymértékben befolyásolja a megmunká­lás minőségét, a dolgozótól állandó fokozott figyelmet igényel, ennek ellenére jelentős megmunkálásból ere­dő hibákat és pontatlanságokat, továbbá szerszám­töréseket eredményez. Az ismert berendezések hátránya továbbá, hogy a marótárcsa előtolási sebessége és fordulatszáma igen alacsony, ezért a megmunkálás gépi ideje hosszú, melyet még a kézi beállítgatások többletidő igénye is kedvezőtlenül befolyásol. Jelentős hátrány még az ismert berendezéseknél, hogy a marózásnál keletkező, viszonylag nagymennyiségű egészségre ártalmas mikapor elszívása nem megoldott. Az ismert berendezések hátrányai közé tartozik még, hogy a kimarózott mikahorony éleinek lesarka­­lása kézi erővel, kézi nyeles ún. éllehúzó szerszámmal történik, minek következtében, a megmunkálási pon­tatlanság - különösen gyakorlatlan dolgozó esetében - tovább növekszik. Kedvezőtlen az is, hogy a kézzel végzett lesarkalási művelet két lépésben, előbb az egyik, majd a másik oldalon végezhető el. A találmány célja, olyan berendezés kialakítása, mely kiküszöböli az eddigi berendezések hátrányait, továbbá mellyel lehetővé válik a villamosgép forgóré­szek mikahomyainak automatikus megmunkálása, a mikahomyok kimarózásán túl, azok éleinek egy lépés­ben, - kihasználva a visszafelé menet üresjáratát - él­letöréseit is elvégezve. Mindezeken túlmenően meg­valósíthatóvá válik az automatikus megmunkálás so­rán, a kommutátorok javításakor keletkező kismértékű irány-hibák ugyancsak automatikus kompenzálása. A találmány szerinti célkitűzést olyan berendezés­sel valósítjuk meg, amely berendezésnek különböző, összehangoltan működtetett - vezérelt - megmunkáló szerszámokat, legalább egy marótárcsát és sarkaló szerszámot magába foglaló megmunkáló feje, a meg­munkáló fejet a munkadarab palástfelülete mentén, tengely irányba mozgató, a gépállványhoz csatlakozó előtoló szerkezete és a munkadarab tengelyére merő­leges kiemelő szerkezete van. Van továbbá olyan, - külön működtető szerkezettel ellátott - tájoló berende­zése, mely a megmunkálandó mikahoronynak a pontos helyzetét képes meghatározni úgy, hogy az pontosan a marótárcsa síkjába kerüljön. Ez forgathatóan van a gépállványra felszerelve abból a célból, hogy a forgórészeknek a görgős tartóbakokra való helyezése­kor elfordított helyzetben szabad teret biztosítson. A tájoló szerkezet a vezérlő rendszereken keresztül kap­csolatban van a munkadarabot lassan fordító hajtó­­-rögzítő szerkezettel, mely a tájoló utasításának meg­felelően addig végzi a fordítást, amíg a megmunká­landó mikahorony a fentiek szerinti kívánt helyzetben nem ér, ekkor a szerkezet a forgórészt rögzíti. Ez a hajtó-rögzítő szerkezket - célszerűen a munkadarab, illetve annak kommutátor koszorúja alatt, ahhoz egé­szen közel - egy emelhető szerkezetre van felszerelve. A találmány szerinti berendezés egy előnyös ki­viteli alakjának megmunkálófeje egy alaplapból, az alaplaphoz csatlakozó, azon egy rögzítőcsap körül szögelfordulást végezve, csúsztathatóan kialakított bil­lenőlapból, a billenőlapra szerelt marótárcsá(ka)t meg­hajtó villamos motorból, és az ehhez csatlakozó egyéb hajtómű elemekből, egy az alaplapra szerelt és a billenőlapot mozgató léghengerből, valamint a sarkaló szerszámot tartó és rögzítő, szerszámtartóból van kialakítva, amelynél a szerszámtartó tengely vonala a marótárcsá(k) tengely vonalával, illetve azok függő­leges síkjával 15°-os szöget zár be. A találmány szerinti berendezés egy másik előnyös kiviteli alakja szerint a megmunkálófej marótár­­csá(ka)t meghajtó motorjához csatlakozó hajtómű ele­mei hajtólánccal összekapcsolt lánckerekekből és a hajtott lánckerékkel kapcsolatban levő fogaskerekek­ből, a tengelyekből, tűgörgős csapágyakból, hajtómű­házból és annak burkolatából van kialakítva és összeszerelve. A találmány szerinti berendezés egy további elő­nyös kiviteli alakjánál a horony megmunkálást köve­tően, a munkadarab léptetését, illetve a kívánt hely­zetben való rögzítését végző hajtó-rögzítő szerkezet egy emelhető asztalból, - mely az asztallap alatt elhelyezett csavarmenetes orsóval a szükséges helyzet­be emelhető, illetve süllyeszthető, - és egy tartóbakkal az asztalra szerelt himba szerkezetből áll. A himba­szerkezet egyik oldala hajtó szegmensnek, másik oldala pedig féktuskónak van kiképezve. A himba alsó részéhez kapcsolódik egy működtető léghenger, melynek dugattyúrúdja kifelé menetben a hajtó szeg­­menst, visszajáratban pedig a féktuskót nyomja a kommutátor koszorúhoz. A hajtószegmens kialakítása olyan, hogy azt a himbához erősített csőtengely, az ehhez golyóscsapágyakkal csatlakozó csőhüvely, - mely a csőtengelyen elfordulni képes, - tartja. A csőtengelyhez oldalirányban hidropneumatikus lég­henger van csatlakoztatva, melynek dugattyúrúdja megfelelő szerkezeti elemekkel kényszerkapcsolatban van a csőhüvellyel, illetve az arra rögzített hajtó szegmenssel. A hidropneumatikus henger dugattyú­­rúdjának kijáratásakor a hajtószegmens a csőhüvellyel együtt a golyóscsapágyakon gördülve lassú forgó­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents