201115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fibrinolitikus anyagok előállítására élesztővel

1 2 IIU 201115 B A találmány tárgya eljárás fibrinolitikus anyagok előállítására élesztővel, a rekombi­­náns DNS technológia felhasználásával. Pon­tosabban a találmány tárgya eljárás olyan szöveti plazminogén aktivátort kódoló DNS 5 szakaszt tartalmazó élesztő hibrid-vektor előállítására, melyben a kódoló szakasz a ki­fejeződését befolyásoló promoter-rendszerhez kapcsolódik, az említett hibrid vektorral transzformált, vagy a szöveti plazminogén 10 aktívától' génjét kromoszómába integrált for­mában tartalmazó élesztösejtek előállítására, valamint új szöveti plazminogén aktivátorok előállítására. A fejlett országokban a megbetegedések 15 és halálozások fő okozói a vérrögök. A vér­rögök fibrinből állnak, mely a trombin enzim hatására keletkezik oldódó prekurzorából, a fibrinogénból. Számos enzim és egyéb anyag biztosítja, hogy a vérrögök normális körül- 20 mények között csak akkor és ott keletkez­nek, ahol a vérveszteség megakadályozása céljából szükség van rájuk. Az emlősök vérplazmája olyan enzim­­rendszert tartalmaz, mely képes feloldani a 25 fibrint a vérrögökben. A fibrinolitikus rend­szer egyik komponense egy enzimcsoport, a plazminogén aktivátorok, melyek a plazmino­­gént (a plazmin inaktiv proenzim formáját) a proteolitikus enzimmé, plazminná alakítják. A 30 plazmin ezután oldható termékek keletkezése közben lebontja a rögök fibrin-vázát. Azok­ban az esetekben, mikor a szervezet trombo­­litikus aktivitása nem elegendő a keletkezett intravaszkuláris trombuszok eltávolítására, 35 például trombo-embolizmusban vagy operáció utáni komplikációban szenvedő betegeknél, elkerúlheLel.len külső trombolitikus anyagok alkalmazása. Trombolitikus terápia céljaira a humán 40 plazminogén két aktivátora kapható kereske­delmi forgalomban az urokináz, emberi vize­letből vagy tenyésztett vesesejtekből izolált szerin-protáz, és a sztreptokináz, egy sztreplokokkuszokból előállítható baktérium- 45 fehérje. Mivel egyik enzimnek sincs specifi­kus affinitása a fibrinhez, az ezekkel az anyagokkal végzett trombolizis együtt jár a plazminogén általános aktiválásával, melynek eredménye a koagulációs fehérjék megkülön- 50 böztel.és nélküli emésztése, ezáltal lényegesen megnő a belső vérzés veszélye a kezelés so­rán. Továbbá a sztreptokináz az emberi szervezet számára idegen fehérje, ennélfogva indukálja a működését leállító, semlegesítő 55 antitestek képződését és ártalmas, potenciáli­san halálos allergiás reakciókhoz vezet. A plazminogén aktivátorok másik cso­portja, a szöveti plazminogén aktivátorok (ezentúl .TPA'-ként hivatkozunk rájuk) is 60 ismertek a legtöbb emberi szövetben. A kü­lönböző szövetekből származó TPA-k moleku­láris tulajdonságaikat tekintve valószinüleg különböznek egymástól, de immunológiailag hasonlók. Különböznek az urokináztól kémiai 65 és immunológiai tulajdonságaik alapján, a fibrin jelenlétében nagymértékben megnöve­kedett fibrinolitikus hatásuk alapján, vala­mint a fibrinhez való nagy affinitásuk alap­ján [(1), (2)1. A fibrinhez való nagy affinitá­suk miatt a TPA-k csak a vérrög szomszéd­ságában működnek, ezáltal lényegesen csök­ken az ellenőrizetlen vérzés veszélye. A TPA két molekuláris formában létezik: az aktiv kétláncos formában (TPA) valamint az inaktiv egyláncos formában [TPA-prekur­­zor vagy .pro-TPA" ezentúl, lásd (2), (3), (4)]. A pro-TPA-t aktiv TPA-vá alakíthatjuk katalitikus mennyiségű plazminnal inkubálva, előnyösen fibrin jelenlétében. A plazmin te­hát saját szintézisét indítja be. A humán TPA forrása például a külön­böző emberi szövetek extraktuma (nem hasz­nálhatók kereskedelmi célokra) valamint kü­lönböző olyan emberi daganatsejtek, melyek­ről kimutatták, hogy különböző mennyiségben TPA-kat termelnek [(5), (6)). Egy újabban benyújtott szabadalmi be­jelentésben (EP 41766, feltatlálók D. Collen, D.C. Rijken és 0. Matsuo) egy 72 000 Dalton molekulasúlyú TPA-t írnak le, melyet te­nyésztett humán melanoma sejtvonalból (Ro­wes) izoláltak. Azonban a Lranszformált, rákos sejtvo­­nalak (mint a melanoinasejtek) használata szükségszerűen korlátozza az innen izolált TPA-k alkalmazását a gyógyászatban. Továb­bá bebizonyosodott, hogy nehéz emlőssejte­ket nagy térfogatban tenyészteni, ami pedig előfeltétele annak, hogy az ilyen sejtek által kiválasztott fehérjéket olcsón és gazdaságo­san állítsuk elő. Az emlőssejtek generációs ideje lényegesen magasabb, mint a mikroro­­ganizmusoké, ezért megfelelő nagy sejtsürü­­ség elérése hosszabb fermentációs időt igé­nyel. Viszont az emlőssejtek növesztésével elérhető sejtsürűség lényegesen alacsonyabb annál, mint amit mikroorganizmusok nagy térfogatban való tenyésztése során általában elérnek. Ezenkívül a mikroorganizmusokhoz viszonyítva a törzsfejlesztés is nehéz. Ennélfogva előnyösnek tűnik a TPA elő­állítása mikroorganizmusokkal, felhasználva az ipari mikrobiológia jólfejlett technológiáját és az újabb fejlődést rekombináns DNS tech­nológiában. Éppen mostanában, humán melanoma sejtvonalból származó, humán szöveti típusú plazminogén aktivátort kódoló cDNS-t kló­noztak és fejeztek ki Eschericia. coli-ban [(7), (8)1. Egy estben (7), a keletkezett poli­­peptidról kimutatták, hogy az autentikus hu­mán TPA-ra jellemző fibrinolitikus aktivitás­sal rendelkezik. Azonban szenyezésként gyakran endoto­­xinokat találnak E. coli-ból származó fehérje­­készítményekben. Egy hasznos gyógyászati termékből ezeket drága tisztítási lépésekkel kell eltávolítani. 3

Next

/
Thumbnails
Contents