201094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás immunstimuláns acil-tripeptidek és az azokat hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
7 HU 201094 B 8 CäH/HeN törzsbeli him egereket használunk, és az állatokat öt napig akklimatizáljuk. Ezután vagy szubkután vagy orálisan beadjuk az állatoknak a vizsgálandó vegyületek különböző hígításait (10 mg/kg, 1 mg/kg és 0,1 mg/kg) vagy a placebót (lázkeltő anyagot nem tartamazó, fiziológiás só-oldat), a beadott térfogat minden esetben 0,2 ml. A kezelés időpontja a fertőzéshez használt mikroorganizmustól függ, abban az esetben, ha a fertőzést Klebsiella pneumoniae-val végezzük, akkor a kezelést a fertőzés előtt 24 és 0 órával végezzük; a fertőző anyagot az állatok hátába, intramuszkulárisan adjuk be. A fertőző anyagot ugyancsak 0,2 ml térfogatban adagoljuk. Az állatok halálozási arányszámát hét nap múlva határozzuk meg. A FERTŐZŐ TENYÉSZETEK ELŐÁLLÍTÁSA K. pneumoniae: a tenyészetet tisztaságának ellenőrzése céljából egy fagyasztott vérmintából agy-vér infúziós agaron szélesztjük. A 18 órás lemeztenyészetról kiemelünk három telepet, és ezeket 9 ml agy-vér infúziós táptalajra visszük. Ezt a tenyészetet egy forgó rendszerű rázóasztalon 2 órán át 37 °C hőmérsékleten tenyésztjük, majd 0,2 ml térfogatú részleteiket több agy-vér infúziós agarral készült ferdeagar felületén szélesztjük. További 18 órás, 37 °C hőmérsékleten végzett inkubálás után a ferdeagarokat agy-vér infúziós agarral mossuk, a tenyészetek sűrűségét egy Spectronic 20 műszerrel beállítjuk, és a hígítást olyan értékre állítjuk be, amely megfelel az egerek LDioo fertőzési szintjének (körülbelül 250 CFU/állat, vagyis 250 telepképző egység állatonként). Ha a jelen találmány szerinti vegyületeket embereken az immunrendszer módosítására vagy serkentésére kívánjuk használni, akkor e vegyületeket célszerűen orálisan, szubkután, intramuszkulárisan, intravénásán vagy intraperitoneálisan adagoljuk, mégpedig általában valamely gyógyászati készítmény formájában. Az ilyen készítményeket a gyógyszerészi gyakorlatban szokásosan alkalmazzák. így például adagolhatjuk e vegyületeket tabletták, pirulák, porok vagy granulátumok formájában, amely készítmények töltőanyagokat, például keményítőt, tejcukrot, bizonyos fajta agyagokat és más hasonlókat is tartalmazhatnak. E vegyületeket adagolhatjuk kapszulákban is, amelyekben ugyanilyen, vagy ezekkel egyenértékű töltőanyagok vannak jelen. Alkalmazhatunk továbbá orális szuszpenziókat, oldatokat, emulziókat, szirupokat, amelyek ízesítő és színező anyagokat is tartalmazhatnak. A jelen találmány szerinti hatóanyagok orális adagolására a legtöbb esetben a körülbelül 50 mg és körülbelül 500 mg közötti mennyiségű hatóanyagot tartalmazó tabletták vagy kapszulák alkalmasak. Egy adott beteg esetében a kezelőorvos határozza meg a leginkább célszerű dózist, amely az adott beteg életkorától, testsúlyától és a hatóanyagra adott válaszreakciójától, valamint az adagolás módjától függ. Általában azonban felnőttek esetében a kezdeti dózis napi körülbelül 2-100 mg/kg között lehet, egyszeri dózis vagy több részre osztott dózis formájában. Az előnyös napi orális dózis körülbelül 10 mg/kg és körülbelül 300 mg/kg között van, az előnyös napi parenterális dózis pedig körülbelül 0,1 mg/kg és körülbelül 100 mg/kg között van, az előnyös napi dózis-tartomány körülbelül 0,1 mg/kg és körülbelül 20 mg/kg közé esik. A találmány tárgya továbbá eljárás a hatóanyagként a jelen találmány szerinti vegyületeket tartalmazó, és a fentiekben megadott célra használható, továbbá általában dózisegység-formájú gyógyászati készítmények előállítására. A dózisforma szolgálhat egyetlen vagy több dózis bevitelére, amint ezt a fentiekben említettük, és így ezek alkalmazásával az adott cél eléréséhez szükséges napi dózist be lehet vinni a szervezetbe. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban - a találmány oltalmi körének szűkítése nélkül - példákkal szemléltetjük. Az NMR-spektrumok adatainak megadása során az alábbi rövidítéseket használjuk: s szingulett, d dublett, t triplett, q kvartett, m multiplett. 1. példa Benziloxi-karbonil-oC-(L)-aszpartil-D-alanin-metil-észter-p-tereiéi—butil-észter 78,2 g (0,24 mól) benziloxi-karbonil-L-aszparaginsav-ß-tercier-butil-észter [Itoh, Chem. Pharm. Bull., 17, 1679-1686. (1969)] 3 1 vízmentes diklór-metánnal készült szuszpenziójához 0-5 °C hőmérsékleten, nitrogén atmoszférában, erélyes keverés közben hozzáadunk először 32,62 g (0,24 mól) 1-hidroxi-benzotriazolt, utána 23,0 ml (21,16 g, 0,21 mól) N-metil-morfolint, ezután 28,10 g (0,20 mól) D-alanin-metil-észter-hidrokloridot, és végül 107,28 g (0,25 mól) l-ciklohexil-3- -(2-morfolino-etil)-karbodiimid-meto-p-toluol-szulfonátot, mégpedig oly módon, hogy megvárjuk, míg az egyes reagensek beoldódnak a reakcióelegybe, és csak ezután adjuk hozzá a következő reagenst. Az elegyet 18 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd először 2,5 1 5%-os, vizes sósavval, utána 2,5 1 vízzel, ezután 2,5 1 telített, vizeB nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, és végül 2,5 1 vízzel mossuk. A szerves részt vízmentes nátrium-szulfáton megszáritjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
