201088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inozóz-származékok előállítására
9 HU 201088 B 10 -glüko-2-heptozulóz-származék hidroxilcsoportját oxocsoporttá oxidáljuk, azaz a 2” eljárással (3") általános képletű 1-C-bisz-(metil-tio)-metil-D-glucit-származékot vagy 1—C—(l,3-ditián-2-il)-D-gluciL-származékot kapunk, ha a piranózgyűrüt felhasítjuk oly módon, hogy a (2”) általános képletű vegyület hemiketálképző karbonilcsoportját hidroxilcsoporttá redukáljuk. A 3" eljárás során (4”) képletű dioxo-származékot állítunk elő a (3”) képletű glücitol 1-es és 5- -ös helyzetében lévő hidroxilcsoportjainuk oxidálásával. ■f” eljárás: Eljárás /1S/-U/0H/, 2,4/l,3]-l-C-(hidroxi-metil)-5-oxo-6,6-bisz(metil-tio)-1,2,3,4-cilohexántetrol-származék vagy /1S/-[ 1/OH/, 2,4/l,3]-l-C-(hidroxi-metil)-5-oxo-6,6-(trimetilén-ditio)-l,2,3,4-cilohexántetrolszármazékok (5”) általános képlet előállítására az (1”’) általános képletű vegyűlet lúggal történő kezelésével. A (6”) általános képletű oxim-származékot úgy állítjuk elő, hogy az (5”) általános képletű vegyületet Z-Nlh általános képletű vegyülettel reagálhatjuk, ahol Z jelentése hidroxilcsoport. Az 1" eljárást, azaz például a (2”) általános képletű l-C-[bisz/metil/tio/-metil]-D-glükopiranóz-származéknak az (1”) általános képletű D-glükono-o-lakton-származékból való előállítását úgy hajtjuk végre, hogy az (1”) általános képletű vegyületet reagálhatjuk bisz/metil-tio/-metil-litiummal, vagy a (2”) általános képletű l-C-/l,3-ditián-2-il/~ -D-glükopiranózt úgy állítjuk elő, hogy egy (1”) általános képletű vegyületet 2—litio— 1,3— -ditiánnal reagáltatunk. Ebben a reakcióban rendszerint 1-5 mólekvivalens, előnyösen 2- -2,5 mólekvivalens bisz-/meti)-tio/-metil-litiumot vagy 2-litio-l,3-ditiánt használunk az (1”) általános képletű D-glükono-é-lakton-származékra vonatkoztatva. A reakciót megfelelő oldószerben hajtjuk végre, mégpedig közömbös oldószerben, például tetrahidro-furánban, 1,4-dioxánban, etil-éterben, hexánban, és ezeket az oldószereket külön-külön vagy kombinálva alkalmazhatjuk, előnyösen inert gáz, például nitrogén- és argonatmoszféraban. A reakció hőmérséklete rendszerint -20 - -78 °C, előnyösen -50 - -78 °C a reakció kezdetén és -20 - -40 °C később. A reakcióidő kb. 1-8 óra. A 2” eljárásban a (2") általános képlett! vegyűlet hemiketálképző karbonilcsoportját hidroxilcsoporttá redukáljuk, és eközben redukálószerként fémhidrogén-komplexeket, diboránt és szubsztituált diboránokat használunk. Használhatunk fém-bórhidrideket, például nátrium-bórhidridet, kálium-bórhidridet, lítium-bórhidridet, cink-bórhidridet, nátrium-trimetoxi-bórhidridet, kálium-tri-(szek.butil)-bórhidridet, litium-tri-(szek.butil)-bórhidridet, kálium-triszizoamil-bórhidridet és lítium-triszizoamil-bórhidridet, alkálifém-ciano-bórhídrideket, például-nátrium-ciano-bórhidridet és tetra-(n-butil)-ammónium-ciano-bórhidridet, alkálifém-aluminium-hidrideket, például litium-aluminium-hidridet, lítium-trimetoxi-alumínium-hidridet, lítium-tri-lterc-butoxi)-aluminium-hidridet, alkil-boránokat, például 2,3-dimetil-2- -butil-boránt, bisz-(3-metil-2-butil)-boránt, diizo-pinokamfenil-boránt, diciklohexil-boránt, 9-bora-biciklo[3,3,l]-nonánt és N,B-enantránt és alkil-amin-boránokat, például dimetil-amin-boránt és tetrametil-ammónium-bórhidridet. A redukció reakcióhőmérséklete a használt redukálószerektól függ, rendszerint -30 - +40 °C között mozog, de adott esetben különösen a redukció kezdetén a reakciót hűtés közben végezzük, például -78 °C-ra lehűtve az elegyet, vagy pedig +80 °C-ra felmelegitjük. A reakcióidő változik a használt redukálószer és a reakció hőmérséklete függvényében, rendszerint 5 perctől 24 óra hosszat tart. A 3” eljárásban (4”) általános képletű dioxo-származékot állítunk elő a (3”) általános képletű ulditol-származék védőcsoport nélküli hidroxilcsoportjának oxidációjával és olyan körülményeket használunk, amelyek mellett a cukrok szekunder hidroxilcsoportjai vagy a többértékü alkoholok szekunder hidroxilcsoportjai oxidálódnak karbonilcsoporttá. Az oxidációt tehát dimetil-szulfoxid és aktiválószere segítségével végezzük, például dimetil-szulfoxidot és trifluor-ecetsav-anhidridet, dimetil-szulfoxidot és ecetsav-anhidridet, dimetil-szulfoxidot és foszfor-pentoxidot, dimetil-szulfoxidot és kén-trioxid-piridin-komplexet, dimetil-szulfoxidot és oxalil-kloridot, előnyösen dimetil-szulfoxidot és trifluor-ecetsav-anhidridet használunk. Az oxidációt végezhetjük k róni-trioxid-piridin-komplexszel, piridinium-dikromáttal, nikotinium-dikromáttal vagy ruténium-(VIII)-oxiddal is. A használt oxidálószerektől függően változhatnak a reakciófeltételek. Oldószerként használhatunk diklór-metánt, kloroformot, benzolt, toluolt, dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot és ecetsav-anhidridet külön-külön vagy kombinációban. A reakciót rendszerint -10 - 40 °C-on végezzük, alkalmanként lehűthetjük a reakcióelegyet -78 °C-ra is különösen a reakció kezdetén, a reakcióidő 1-24 óra. A 4" eljárás során a polihidi-oxi-szubsztituált ciklohexanon-származék, azaz az (I’”) általános képletű inozóz-származék előállításához az l-C-[bisz/metil-Lio/-metil]-D-xilo-5-hexozulóz-származék vagy az 1-C-/l,3-ditián-2-il/-D-xilo-5-hexozulóz-származék (4") általános képlet/ intramolekuláris ciklizálásánál bázisként használhatunk alkálifémsókat, például kálium-acetátot, nátrium-acetátot, kálium-karbonátot, nátrium-karbonátot, kálium-hidrogén-karbonátot, alkálifém-lúdroxidokat, például kálium-hidroxidot és nátriuin-hidroxidot, alkáliféni-hidrideket, például nátrium-hidridet, kálium-hidridet és lí-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
