201088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inozóz-származékok előállítására
7 II ü 201088 H 8 és propil-lítiumot alkalmazhatunk. Az oldószer a használt bázistól függ, és használhatunk aromás szénhidrogéneket, például benzolt és toluolt, étereket, például tetrahidro-furánt, etilén-glikol-monoetil-étert és etil— -étert. A reakció hőmérséklete is a használt bázistól és oldószertől függ, rendszerint az oldószer forráspontja és 10 °C között dolgozunk, és adott esetben különösen a reakció kezdeti fázisában a reakciót -78 °C-ra lehűtve indítjuk. A reakcióidő a reakcióhőmérséklet függvénye, és rendszerint 1-18 óra között változik. A 3' eljárás során előállított (4’) általános képletű dio.xoszármazék igen reakcióképes, rendszerint reagál a bázissal, ha a bázist feleslegben használjuk az oxidáció során, és így létrejön a 4’ eljárás, azaz a ciklizálási reakció és igy egy lépésben kapjuk az 15’) általános képletű vegyületet, vagyis in situ előállított (4’) általános képletű vegyuletböl állítjuk elő az (1) általános képletű vegyuleteket. Hogyha az 5’ eljárás sorén csak a halogénatomot akarjuk eliminálni, anélkül, hogy az (5'1 általános képletű dihalogén-pszeudo-inozóz-származék karbonilosoportja reagálna, akkor az oC,cC-dihalogén-ketonokat reduktív dehalogénezésnek vetjük alá, és így kapjuk a megfelelő cv-monohalogén-ketonokat, vagy a kiindulási ketonokat, például R. Noyori és Y. Hayakawa, Organic Reactions, 29. kötet, 2. fejezet, különösen 180-182. old. így például cinkporral végzünk dehalogénezést, protikus oldószerben, például ecetsavban. A reakció körülményei az (5’1 általános képletül dihalogén-származék (6’) általános képleté monohalogén-származékká való alakításához attól függnek, hogy milyen a halogénatom és a hidroxil-védőcsoport (R1) az (5’) általános képletű vegyületben. A reakció hőmérséklete például 10-30 “C között van és a reakcióidő 30 perctől 3 óráig változhat. A 6’ eljárás során, ahol a 17’) általános képletű vegyületet, azaz az (5’) vagy (6’) általános képleté vegyületet hidroxilaminnal reagaltatjuk, ahol a hidroxilcsoport védve lehet. igy Y helyén =N-0H csoportot tartalmazó (I) általános képleté vegyületeket állítunk elő. Az (5’), (6’), (7’), 18') általános képletű vegyületek, egyaránt űj pszeudo-halogén-cukor-származekok és fontos intermedierek a (II) általános képleté végtermékek előállításához. Az (I) általános képletű vegyületek körébe tartozó (I”) általános képletű vegyüle- Leket a (4”) általános képleté vegyületekből állítjuk elő a találmány szerint. A (4”) általános képleté vegyületeket az (1”) általános képleté vegyületekből állíthatjuk elő. (Ld. 3. és 4. reakcióvázlat.) A 3. és 4. reakcióvázlaton Q1 és Q2 jelentése rovidszénláncű alkiiesoport vagy Q1 és Q2 rovidszénláncű alkilénláncot képez, R1 a fenti hidroxil-védócsoport, R3 a fenti Ilid— roxil-védőcsoport vagy hidrogénatom, Z jelentése hidroxilcsoport. A d”) általános képleté vegyületet (2”) általános képletű vegvületen keresztül állíthatjuk elő oly módon, hogy az (1") általános képletű ü-glükono-á-lakton-származékot egy általános képletű karbanionnal reagaltatjuk. A fenti általános képletű karbanionok közé tartoznak azok a karbanionok, ahol Q1 és Q2 egymástól függetlenül 1-3 szénatomos alkilcsoportot, például metil-, etil-, propil- vagy Í2opropi)csoportot jelent és konkrétan ezek a karbanionok lehetnek például bisz/metil-tio/-metánból és bisz/etil-tio/-metánból levezethető karbanionok, és azok a vegyületek, ahol Q* és Q2 együtt rovidszénláncű, azaz 2-3 szénatomos alkilénláncot, például etilén- és trimetiléncsoportot képez, konkrétan az 1,3- -ditiolánból és az 1,3-ditiánból levezethető karbanionok. Az l"-4” eljárások az (I”’) képletű vegyületek előállítására az (I”) képleté vegyúletből indulnak ki és a (6”) képletű vegyületek előállítására az (I’”) képletű vegyületből indulnak ki, és ezeket a reakciókat a 3. és 4. reakcióvázlat mutatja. Az (1”’) és a (6”) általános képleté vegyületek az (I) általános képletű vegyületek körébe tartoznak. Mindkét reakcióvázlatban bisz(metil-tio)-metánból és 1,3-ditiánból származó karbanionokat használtunk. Az (I"’) általános képleté vegyületet a következő l”-4” eljárássorozallal állítjuk elő: 1 ” eljárás: i) Eljárás a 3-as, 4-es, 5-ös és 7-es helyzetben védett hidroxilcsoportokat tartalmazó D-glüko-2-heptozulóz /2,6/— 1,1—di— metil-ditio-acetál/, azaz a (2”) általános képleté l-C-[bisz/metil-tio/-metil]-D-glükopiranóz-származék előállítására. Az eljárást úgy hajtjuk végre, hogy bisz/metil-tio/-metánt bázissal, például n-butü-litiummal kezelünk és a kapott karbaniont (1”) általános képleté D-glűkono-4-lakton-származékkal reagáltatjuk, vagy ii) a 3-, 4-, 5- vagy 7-es helyzetben védett hidroxilcsoporlot tartalmazó D-glüko-2-heptozulóz /2.C/-1 ,l-(trimetilén-ditio-acetál), azaz a (2") általános képletű l-C-(l,3-ditián-2- -il)-D-glükopiranóz-származék előállítása úgy történik, hogy az 1,3-ditiánt bázissal, például n-butil-litiummal kezeljük és a kapott karbaniont d") általános képletű D-glúkono-á-lak tori-származék kai reagáltatjuk; 2" és 3” eljárás: Eljárás (4") általános képletű l-C-bisz(meti!-tio)-metil-D-xilo-5-hexozulóz-származék vagy 1—C—(1,3— ditián—2—il)— -D-xilo-5-hexozulóz-szárraazék előállítására. Az eljárás során a (2”) általános képleté D-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
