201077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás makrolid vegyület előállítására

1 2 HU 201077 B A találmány tárgya új eljárás az (I) képletű makrolid vegyület előállítására. Ezt a vegyü­­letet, farmakológiai hatását és előállítási eljá­rását a 2 176 182 számú nagy-britanniai sza­badalmi leírásban ismertetik. A vegyület en­­doparazita-, ektoparazita- és gombaellenes hatású, inszekticid, nematocid és akricid ak­tivitással bír, továbbá hasznos emberek és állatok parazitás fertőzéseinek pusztítására, valamint mezőgazdaságban, kertészetben, er­dőgazdaságban, közegészségügyben és tárolt termékek esetén rovarkártevők pusztításéra. A vegyület más aktív vegyületek hasznos köztitermékeként is alkalmazható. A találmány tárgya fermentált anyagból kiinduló, egy edényben végrehajtható (.one­­-pof) eljárás az (I) képletű vegyület előállí­tására, amely a fenti 2 176 182 számú nagy­­-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett kétlépéses eljáráshoz mérten igen jelentős előnyt jelent. Előnye még a találmány szerin­ti eljárásnak, hogy elkerülhető az ónvegyület alkalmazása. Az eljárás könnyen végrehajtha­tó, és alkalmazásával az (I) képletű vegyület jó hozammal nyerhető. A találmány szerint egy (II) általános képletű vegyületet - a képletben R jelentése hidrogénatom vagy vé­dőcsoport, például acetilcsoport - egymást követően oxalil-kloriddal majd 2-merkapto-pi­­ridin-N-oxiddal, katalitikus mennyiségű szer­ves bázissal, például tercier aminnal, igy di­­metil-amino-piridinnel, és tiollal (amely elő­nyösen gátolt tiol, például tritil-tiol) reagál­­tatunk, majd szükséges esetben az 5-hidr­­oxicsoporton lévő védőcsoportot eltávolítjuk. A reagáltatást végezhetjük közömbös ol­dószerben, például aromás szénhidrogénben, így toluolban. Az első reakciólépést, az oxa­lil-kloriddal való reagáltatást célszerűen szo­bahőmérsékleten végezzük, a második lépést emelt hőmérsékleten, a reakcióelegyet vissza­folyató hűtő alatt forralva hajtjuk végre. Ha R jelentése védócsoport, ez bármely szokásosan alkalmazott hidroxil-védőcsoport lehet, például olyan csoportok, amelyeket a Theodora W. Greene: .Protective Groups in Organic Synthesis' (Wiley-Interscience, New York, 1981) és a J.F.W. McOmie: .Protective Groups in Organic Chemistry' (Plenum Press, London, 1973) szakirodalmi helyeken ismer­tetnek. Az ilyen csoportok ismert eljárások­kal vihetők be a vegyületbe, illetve távolít­hatók el arról. Ilyen csoportok például az acilcsoportok, például az acetilcsoport, amely lúgos hidrolízissel távolítható el, például nát­rium- vagy kélium-hidroxid vizes alkoholban való alkalmazásával. Az acetálcsoportok, igy a tetrahidropiranil-csoport, eltávolíthatók pél­dául savas hidrolízissel, sav, például ecetsav vagy trifluor-ecetsav vagy híg ásványi sav alkalmazásával. A szililcsoportokat eltávolít­hatjuk fluorid-ionok alkalmazásával, például tetraalkil-ammónium-fluoridból, így tetra(n­­-butil)-ammónium-fluoridból származó fluor­­-ionokkal, hidrogén-fluoriddal vizes acetonit­rilben vagy savval, például p-toluol-szulfon­­savval, például metanolban. Az aril-metil-cso­­portokat eltávolíthatjuk Lewis savval való kezeléssel, például bór-trifluorid-éteráttal 5 egy tiol, például etán-tiol jelenlétében, meg­felelő oldószerben, például diklór-metánban, például szobahőmérsékleten. Azt a (II) általános képletnek megfelelő vegyületet, amelyben R jelentése hidrogén- 10 atom, a továbbiakban A faktor névvel jelöl­jük. Ez a vegyület a 2 166 436A számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismerte­tett fermentációs és izolálási eljárással állít­ható elő. Azokat a (II) általános képletű ve- 15 gyületeket, amelyekben R jelentése védócso­port az A faktorból állíthatjuk elő az előző­ekben Greene és HcOmie könyveiben ismerte­tett eljárások kai. igy például egy acetilcso­port bevihető a vegyületbe acetilezószer al- 20 kalmazásával, amely lehet példul ecetsav vagy annak reakcióképes származéka, például acetil-halogenid, így acetil-klorid, -anhidrid vagy aktivált észter vagy a CHsOCOOH kép­letű karbonsav vagy a CH3OCSOH képletű 25 tiokarbonsav reakcióképes származéka. Az acetil-halogenidek és anhidridek al­kalmazáséval végzett acetilezést kivént eset­ben savmegkötőszer, például tercier-amin, igy trietil-amin, dimetil-anilin vagy piridin, 30 szervetlen bázis, igy kalcium-karbonát vagy nátrium-hidrogén-karbonát vagy oxiránok, igy rövidszénláncú 1,2-alkilén-oxidok, például etilén-oxid vagy propilén-oxid jelenlétében végezhetjük, amelyek az acetilezési reakció 35 során felszabaduló hidrogén-halogenidet megkötik. Az ecetsavval végzett acetilezéBt kívánt esetben kondenzálószer jelenlétében hajtjuk végre. Kondenzálószerként alkalmaz­hatunk például karbodiimideket, igy N,N’-di- 40 ciklohexil-karbodiimidet vagy N-etil-N’-^-di­­metil-amino-propil-karbodiimidet; karbonilve­­gyületet, például karbonil-diimidazolt vagy izoxazóliumsót, például N-etil-5-fenil-izoxazó­­lium-perklorátot. 45 Aktivált észtert célszerűen in situ állí­tunk elő például 1-hidroxi-benzotriazol kon­denzálószer jelenlétében való alkalmazásával, amint azt az előbbiekben ismertettük. Más el­járás szerint az aktivált észter előre is elké- 50 szíthető. Az acetilezési reakciót végrehajthatjuk vizes vagy nemvizes reakcióközegben, cél­szerűen -20 és +100 °C közötti, például -10 és +50 °C közötti hőmérsékleten. A találmányt 55 a továbbiakban példában mutatjuk be, a pél­da nem korlátozó jellegű. 1. Referenciapélda 60 A faktor-5-acetát előállítása 3,0 g A faktort 20 ml piridinben -5 °C hőmérsékleten 8 ml ecetsavanhidriddel rea- 65 gáltatunk, és a kapott oldatot 3 °C hömér-3

Next

/
Thumbnails
Contents