201069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triciklikus piridon-származékok és ezeket tartalmazó gyógyászati készit mények előállítására

9 HU 201069 B 10 Az észter-hidrolízist előnyösen alkálifém­­-hidroxiddal (pl. nétrium-hidroxiddal vagy kélium-hidroxiddal) kis szénatomszámú alko­holban (pl. metanolban vagy etanolban) vagy kis szénatomszámú alkohol és víz elegyében hajthatjuk végre. A reakciót célszerűen szo­bahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el, célsze­rűen az oldószer forráspontján dolgozhatunk. A d) eljárás szerint (la) általános kép­­letű karbonsav és (VII) általános képletű al­kohol észterezési reakciójával Rd helyén -(A1)»-CO-0-A21-Ri általános képletű cso­portot tartalmazó (I) általános képletű ve­­gyületet állítunk elő (ahol A1, A21, R1 és m jelentése a fent megadott). Az észterezést pl. észterezó reagens jelenlétében, inert szerves oldószerben végezhetjük el. Reagensként pl. N-metil-2-klór—piridinium-jodidot vagy ha­sonló vegyületeket, szerves szulfonsav-halo­­genideket (pl. metilszulfonil-kloridot, p-tolu­­olszulfonil-kloridot vagy mezitilénszulfonsav­­-kloridot) alkalmazhatunk. Oldószerként pl. halogénezett szénhidrogéneket (pl. metilén­­-kloridot, kloroformot stb.) alkalmazhatunk. Bázisként pl. tercier aminokat (pl. trietil­­-amint, tri-n-butil-amint stb.) használhatunk. A reakciót előnyösen szobahőmérséklet és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. Az észterezést oly módon is elvégezhet­jük, hogy az (la) általános képletű karbon­savat előbb reakcióképes származékká alakít­juk és ezt bázis jelenlétében reagáltatjuk a (VII) általános képletű alkohollal. Reakcióké­pes származékként előnyösen a megfelelő karbonsavkloridokat alkalmazhatjuk. Bázis­ként pl. a fent említett tercier aminokat al­kalmazhatjuk. A reakciót előnyösen szobahő­mérséklet és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el, célszerűen szobahőmérsékleten dolgozhatunk. Az A21 helyén kis szénatomszámú alki­­léncsoportot és R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó (VII) általános képletű alkoholok­kal (azaz kis szénatomszámú alkoholokkal) történő észterezést oly módon is elvégezhet­jük, hogy a karbonsavat az N,N-dimetil-form­­amid valamely di-(kis szénatomszámú alkil)­­-acetáljával reagáltatjuk. Ezt a reakciót elő­nyösen inert oldószerben (pl. aromás szén­­hidrogénben, mint pl. benzolban) a reakció­elegy visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralása közben hajthatjuk végre. Az (la) általános képletű karbonsav vagy reakcióképes származéka és a (IX) vagy (X) általános képletű amin reakciójával - az a) eljárás szerint - olyan (I) általános képletű vegyületeket állítunk elő, amelyekben Rd jelentése -(A1)«-CO-NR2-A21-R1 vagy -(A1)»-CO-NR3R4 általános képletű csoport és A1, A21, R1, R2, R3, R4 és m jelentése a fent megadott. A (Villa) általános képletű karbonsav vagy reakcióképes származéka és ammónia vagy mono- vagy di-(kis szénatomszémú al­­kil)-amin reakciójával - ugyancsak az e) el­járás szerint - olyan (I) általános képletű vegyületeket állítunk elő, amelyekben R1 je­lentése -NR3R4 képletű csoport és R3 és R4 a nitrogénatommal együtt, amelyhez kapcso­lódnak, 3-7 tagú, kis szénatomszámú alkilcso­­porttal és egy karbamoil- vagy mono- vagy di-(kis szénatomszámú alkil)-karbamoil-cso­­porttal helyettesített telített N-heterociklust képeznek, vagy további gyűrűtagként oxi­génatomot is tartalmazhat. Az (la) vagy (Villa) általános képletű szabad karbonsavak felhasználása esetén az amidálási reakciót előnyösen kondenzálószer (pl. N-metil-2-klór-piridinium-jodid) jelenlé­tében, inert szerves oldószerben és bázis je­lenlétében végezhetjük el. Oldószerként pl. aromás szénhidrogéneket (pl. benzolt, toluolt vagy xilolt), míg bázisként pl. a fent említett tercier aminokat alkalmazhatjuk. A reakcióké­pes savszármazékokat bázis jelenlétében köz­vetlenül reagáltathatjuk. a megfelelő aminok­­kal. Reakcióképes savszármazékként pl. kar­bonsavkloridokat alkalmazhatunk. Bázisként előnyösen tercier aminokat, míg oldószerként pl. aromás szénhidrogéneket (pl. benzolt, to­luolt vagy xilolt) vagy étereket (pl. dioxánt) alkalmazhatunk. A reakciót mindkét esetben előnyösen szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten hajthat­juk végre. Az f) eljárás szerint olyan (I) általános képletű vegyületeket állítunk elő, amelyekben Rd jelentése -(A1)«-0-A2l-R1 általános kép­letű csoport (ahol A1, A21, R1 és m jelentése a fent megadott) illetve amelyek a hidroxil­­csoportot kis szénatomszámú alkil-éter alak­jában tartalmazzák. Az (Ib’) és (XI) általános képletű ve­­gyület illetve a szabad hidroxilcsoportot tar­talmazó (I) általános képletű vegyület és a (XII) általános képletű vegyület reakcióját célszerűen inert szerves oldószerben (pl. N,N-diraetil-formamidban vagy más hasonló oldószerben) végezhetjük el. Bázisként cél­szerűen erős bázisokat (pl. alkálifém-hidride­­ket vagy alkálifém-hidroxidokat, mint pl. nátrium-hidridet, kálium-hidroxidot vagy nátrium-hidroxidot) alkalmazhatunk. A reak­ciót célszerűen 0 °C és szobahőmérséklet kö­zötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. Az X helyén levő kilépő csoport előnyösen halo­génatom (különösen klór-, bróm- vagy jód­­atom) vagy alkil- vagy arilszulfonil-oxi-cso­­port (pl. metánszulfonil-oxi- vagy p-toluol­­szulfonil-oxi-csoport) lehet. Kis szénatomszá­mú alkil-éterek előállítása esetén X helyén kis szénatomszámú alkoxiszulfonil-oxi-csopor­­tot tartalmazó alkilezószereket is alkalmazha­tunk, azaz di-(kis szénatomszámú alkil)-szul­­fátokat (pl. dimetil-szulfátot) is használha­tunk. A g) eljárás során olyan (I) általános képletű vegyületeket állítunk elő, amelyekben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents