201069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triciklikus piridon-származékok és ezeket tartalmazó gyógyászati készit mények előállítására

7 HU 201069 B 8 hidroxilcsoporttal helyettesített telített N-he­­terociklust képeznek, vagy tovébbi gyűrű­tagként oxigént is tartalmazhat; vagy k) valamely (VlIIb) vagy (XIV) általános képletű izocianátot (a képletekben A1, Ra, Rb, Re, m és Rf jelentése a fent megadott és R33 jelentése hidrogénatom, kis szénatomszá­mú alkil- vagy 3-7 szénatomos cikloalkilcso­­port) kis szénatomszámú alkohollal vagy (X) általános képletű aminnal illetve (Ib) általá­nos képletű vegyülettel reagáltatunk; vagy l) valamely (VIIIc) általános képletű ve­­gyületet (a képletben X1 jelentése halogén­atom és A1, Ra, Rb, Re, m és Rf jelentése a fent megadott) kis szénatomszámú alkil-mag­­nézium-halogeniddel reagáltatunk; vagy m) valamely (Ih) általános képletű ve­­gyületet (a képletben Q4 jelentése (a) vagy (b) képletű csoport és Ra, Rd és Rf jelentése a fent megadott) a tiofén-gyűrűn halogéne­­zünk; vagy n) valamely (VIIIc) általános képletű ve­­gyületet bázis jelenlétében valamely (XV), (XVI) illetve (XVII) általános képletű vegyü­lettel reagáltatunk (a képletben Y jelentése oxigénatom vagy -NR'” csoport; Y’ jelenté­se oxigénatom vagy -NH- csoport; Y” jelen­tése oxigén- vagy kénatom és R” és R”’ jelentése hidrogénatom vagy kis szénatom­számú alkilcsoport) és a kapott terméket cik­­lizáljuk; vagy o) valamely (Vilid) általános képletű ve­­gyületet (a képletben A’ jelentése 1-6 szén­atomos alkiléncsoport és Ra, Rb, Re, Rf és m jelentése a fent megadott) kis szénatomszámú alkohollal reagáltatunk; vagy p) valamely (la) általános képletű kar­bonsavat - ahol m értéke O - dekarboxile­­zünk; vagy q) valamely, Rd helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet a piridon-gyürűn halogénezünk; vagy r) valamely (Vilié) általános képletű ve­­gyületből (a képletben R7 és R8 jelentése külón-külön kis szénatomszámú alkilcsoport vagy együtt kis szénatomszámú alkiléncso­­portot képeznek és Ra, Rb, Re és Rf jelenté­se a fent megadott) az acetálcsoportot leha­­sitjuk; vagy s) valamely (VlIIf) általános képletű ve­gyületet (a képletben Xz jelentése fenoxieso­­port és A1, Ra, Rb, Re, Rf és m jelentése a fent megadott) valamely (X) általános képletű aminnal reagáltatunk. A fenti eljárásoknál a kiindulási anya­gokban adott esetben jelenlevő reakcióképes amino-, karboxil- és/vagy hidroxilcsoportokat bizonyos esetekben meg kell védeni. A szak­ember számára nem okoz nehézséget megálla­pítani, mely esetekben kell ezeket a csopor­tokat megvédeni és a megfelelő védöcsopor­­tok megválasztása is a szakember kötelező tudásához tartozik. Az al) eljárás szerint olyan (I) általános képletű vegyületeket állítunk elő, amelyekben 6 Rd jelentése hidrogénatom, ciano-, nitrocso­­port vagy -CO-(Q1A2)q-R1 általános képletű csoport, ahol q, A2, Q1 és R1 jelentése a fent megadott. A reakciót célszerűen inert oldószerben, előnyösen 80 °C-nál magasabb forráspontú oldószerben hajthatjuk végre. E célra pl. aromás szénhidrogéneket (pl. ben­zolt, toluolt vagy xilolt) alkalmazhatunk és az oldószer forráspontján dolgozhatunk. A (II) általános képletű vegyület és a (III) általános képletű vegyület vagy fenil­­-vinil-szulfoxid reakciója során magasabb hőmérsékleten dolgozva közvetlenül a megfe­lelő (I) általános képletű vegyületet nyerjük. A (II) és (IV) általános képletű vegyület re­akciójakor előbb egy cikloaddíciós termék- a megfelelő (XVIII) általános képletű epitio­­-vegyület - keletkezik (a képletben Ra, Rb, Re, Rd’ és Rf jelentése a fent megadott). Ezt a közbenső terméket erős bázissal történő kezeléssel a megfelelő (I) általános képletű vegyületté alakítjuk. Bázisként pl. kis szén­atomszámú alkálifém-alkoholátokat (pl. nátri­­um-metilátot) alkalmazhatunk, mig oldószer­ként célszerűen az alkoholátnak megfelelő kis szénatomszámú alkoholt használhatjuk. A re­akcióit előnyösen az oldószer forráspontján hajthatjuk végre. A b) eljárás során az R’ helyén hidro­génatomot tartalmazó (V) általános képletű vegyület és a (VI) általános képletű vegyület reakcióját oldószer nélkül vagy magasabb hőmérsékleten forró oldószer jelenlétében hajthatjuk végre. Oldószerként pl. aromás szénhidrogéneket (pl. benzolt, toluolt vagy xilolt) alkalmazhatunk. A ciklokondenzációt azonban előnyösen oldószer nélkül, kb. 80 °C és kb. 150 °C közötti hőmérséklet-tartomány­ban hajthatjuk végre. Az ily módon kapott ciklokondenzációs terméket - azaz (XIX) álta­lános képletű vegyületet (a képletben Ra, Rb, Re, Rd és Rf jelentése a fent meg­adott) - ezután megfelelő oxidálószerrel (pl. mangán-dioxiddal) dehidráljuk. Oldószerként pl. aromás szénhidrogéneket (pl. benzolt, to­luolt vagy xilolt) alkalmazhatunk. A dehidrá­­lást előnyösen szobahőmérséklet és az oldó­szer forráspontja közötti hőmérsékleten- előnyösen a reakcióelegy forráspontján - hajthatjuk végre. Az R’ helyén kis szénatomszámú alkoxi­­csoportot tartalmazó (V) általános képletű vegyületek felhasználása esetén a reakciót erős bázis (pl. nátrium-hidrid) jelenlétében, inert oldószerben (előnyösen valamely éter­ben, mint pl. tetrahidrofuránban) végezhet­jük el. A reakciót szobahőmérséklet és a re­akcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. A megfelelő (I) általános képletű vegyületet kapjuk. A c) eljárás szerint az észterezett kar­­boxilc sopor tot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek hidrolízisével a megfelelő szabad karbonsavhoz jutunk. A hidrolízist önmaguk­ban ismert módszerekkel hajthatjuk végre. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents