201069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triciklikus piridon-származékok és ezeket tartalmazó gyógyászati készit mények előállítására

17 18 HU 201069 B kalmas, inert, szervetlen vagy szerves hor­dozóanyagokkal összekeverjük. A tabletták, bevonatos tabletták, drazsék és keményzsela­­tin-kapszulák hordozóanyagként pl. laktózt, kukoricakeményitót, vagy származékait, tal­­kumot, sztearinsavat vagy sóit stb. tartal­mazhatnak. A lágyzselatin-kapszulák készíté­séhez hordozóanyagként pl. növényi olajokat, viaszokat, zsírokat, félszilárd vagy folyékony poliolokat stb. alkalmazhatunk, azonban a lágyzselatin-kapszulák - a hatóanyag tulaj­donságaitól függően - hordozó nélkül is elő­­állithatók. Az oldatok és szirupok hordozó­­anyagként pl. vizet, poliolokat, szacharózt, invertcukrot, glükózt stb. tartalmazhatnak. Az injekciós oldatok készítésénél hordozó­­anyagként pl. vizet, alkoholokat, poliolokat, glicerint, növényi olajokat stb. alkalmazha­tunk. A kúpok hordozóanyagként pl. termé­szetes vagy keményített olajokat, viaszokat, zsírokat, féligfolyékony vagy folyékony po­liolokat tartalmazhatnak. A gyógyászati készítmények továbbá konzerválószereket, oldásközvetitóket, stabi­lizáló-, nedvesítő-, emulgeáló-, édesítőszere­ket, színezőanyagokat, aromaanyagokat, az ozmózisnyomás változását előidéző sókat, puf­fereket, bevonatanyagokat vagy antioxidán­­sokat tartalmazhatnak. A gyógyászati készít­ményekhez gyógyászatilag értékes további anyagokat is adhatunk. A találmányunk tárgyát képező eljárás szerint a gyógyászati készítményeket oly mó­don állíthatjuk elő, hogy valamely, a koráb­biakban ismertetett eljárással előállított (A) általános képletü vegyületet vagy egy bázi­­kus helyettesitőket tartalmazó (A) általános képletű vegyület gyógyászatilag alkalmas savaddiciós sóját és adott esetben egy vagy több gyógyászatilag alkalmas további anyagot galenikus formára hozunk. A találmányunk szerinti eljárással előál­lítható új vegyületeket - mint már említet­tük - betegségek (különösen konvulziók és szorongásos állapotok) kezelésére alkalmaz­hatjuk. A találmányunk szerinti eljárással előállítható (A) általános képletü vegyületeket és gyógyászatilag alkalmas savaddiciós sóikat továbbá izomrelaxáns, szedatív-hipnotikus, antikonvulziv vagy anxiolitikus tulajdonsá­gokkal rendelkező gyógyászati készítmények előállítására alkalmazhatjuk. A dózis tág ha­tárokon belül változtatható és természetesen mindenkor az adott eset körülményei hatá­rozzák meg. Az orális napi dózis általában kb. 1 mg és kb. 10 mg közötti érték. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük anélkül, hogy találmá­nyunkat a példákra korlátoznánk. I. példa 13,9 g 7-nitro-l(2H)-ftalazinont és 16,3 g Lawesson-reagenst 170 ml acetonitril­ben 45 percen át visszafolyató hűtő alkalma­zása mellett forralunk. A reakcióelegyet for­rón szűrjük. A szűrletet jégfürdőn lehűtjük, a kiváló kristályokat vákuumban leszívatjuk, 5 vákuumban szárítjuk és átkristályositjuk. Sárga kristályok alakjában 7-nitro-l(2H)-fta­­lazin-tiont kapunk, op.: 233-234 °C (metanol és acetonitril ele­­gyéből). 10 II. példa a) 66,95 g tieno[2,3-d]piridazin-7(6H)-ti- 15 ont argon-atmoszférában 3200 ml metilén-klo­­ridban szuszpendálunk, majd 102,7 g oC­­-bróm-fenil-ecetsav-kloridot csepegtetünk hozzá. A reakcióelegyet kb. 30 percen át szobahőmérsékleten keverjük, majd 121 ml 20 trietil-amint csepegtetünk hozzá és 25-30 °C­­-ra hűtjük. A reakcióelegyet kb. 40 percen át keverjük, majd az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A maradékot 1000 ml vízben és 200 ml éterben felvesszük és kb. 30 percen 25 át keverjük. A kiváló kristályokat szűrjük, vízzel és éterrel mossuk és egy éjjelen át szárítjuk. A megszárított kristályokat 1000 ml vízzel elkeverjük, majd vákuumban leszivat­­juk. A vörösesibolya színű kristályokat viz- 30 zel mossuk és vákuumban szárítjuk. A kapott 3-hidroxi-2-fenil-tiazolo[3,2-b]tieno[2,3-d]pi­­ridazin-4-ium-hidroxid (belső só) 260-264 °C­­-on bomlás közben olvad. A fenti eljárással analóg módon 35 b) 7-klór-l(2H)-ftalazin-tion és oC-bróm­-fenil-ecetsav-klorid reakciójával 9-klór-3- -hidroxi-2-fenil-tiazolo[2,3-a]ftalazin-4-ium­­-hidroxidot (belső só), op.: 296-298 °C (klo­­roformos átkristályositás után); 40 c) 4-metil-tieno[2,3-d]piridazin-7(6H)-ti-on és oC-bróm-fenil-ecetsav-klorid reakciójá­val 7-hidroxi-4-metil-8-fenil-tiazolo[3,2-b]tie­­no[2,3-d]piridazin-6-ium-hidroxidot (belső só) állítunk elő. 45 III. példa 0,41 g 7-nitro-l(2H)-ftalazin-tion és 50 0,37 g 3-fenil-2,2-oxirán-dikarbonitril 10 ml acetonnal képezett elegyét 30 órán át vissza­folyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. A reakcióelegyet jégfürdőn lehűtjük, a kapott ibolyaszinü kristályokat szűrjük, éterrel 55 mossuk és vákuumban szárítjuk. A kapott 9- -nitro-3-hidroxi-2-fenil-tiazolo[2,3-a]ftalazin­­-4-ium-hidroxid (belső só) 303-305 °C-on ol­vad. A fenti eljárással analóg módon 60 b) 7-klór-l(2H)-ftalazin-tion és 3-(p­­-klór-fenil)-2,2-oxirán-dikarbonitril reakció­jával 9-klór-2-(p-klór-fenil)-3-hidroxi-tiazoT lo[2,3-a]ftalazinium-hidroxidot (belső só), op.: 300 °C felett (N,N-dimetil-formamid és dietil- 65 -éter elegyéböl); 11

Next

/
Thumbnails
Contents