201047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tienil-etil-amin-származékok előállítására

HU 201047 B változhat; gazdaságossági szempontból 20-40 ve­gyesek koncentrációban alkalmazzuk a szubsztrá­­tot. A szubsztrátot vagy egyszerre visszük a reakció­közegbe, vagy fokozatosan adagoljuk, a reakció le­játszódása során. Oldószerként vagy kizárólag szokásos szerves oldószereket használunk, vagy vízmentes vagy vizes oldószerek elegyét, amelyek a nitrilt oldani képe­sek, nem hidrogéneződnek a reakció folyamán és nem eredményeznek nemkívánatos melléktermé­keket, legalábbis olyan mértékben nem, hogy az eljárás gazdaságossági szempontból még elfogad­ható. Oldószerként előnyösen alkoholokat, különösen könnyű alkoholokat, így metanolt, etanolt, vagy 2- alkoxi-etanolt vagy -propanolt, vagy egyéb hasonló vegyületet használhatunk, vagy vizes alkoholos kö­zegben dolgozhatunk. Oldószerként alkalmazha­tók még az éterek, például tetrahidrofurán, dioxán, az etilénglikol-éterek vagy más glikolok éterei, és az alifás éterek is. A reakcióelegyet célszerűen egy oldószerrel sa­vas pH-ra állítjuk. A fenti célra használt oldószer például egy karbonsav lehet, tisztán, vagy más oldó­szerrel alkotott elegye formájában, amennyiben a katalizátort nem károsítja; így például ecetsav és egy 1-4 szénatomos alkifás alkohol, így etanol ele­gyét használhatjuk, például 75:25 arányban. A számított mennyiségű hidrogén felvétele után az alacsonyabb forráspontú primer tienil-etil-amint ledesztilláljuk, majd a hőmérsékletet emeljük, és ledesztilláljuk a di(tienil-etil)-amint. A kétféle amint sóik különböző oldhatósága alapján is szét­választhatjuk. A 2-(2-tienil)-etil-amin hidrogén­­klorid-sója vízben jól oldódik, míg a di(2-tienil­­etil)-amin hidrogén-klorid-sója oldhatatlan. A primer tienil-etil-aminok képződésének el­ősegítésére a hidrogénezést bázis — például alká­­lifém-hidroxid, közelebbről nátrium-hidroxid, líti­­um-hidroxid; vagy alkáliföldfém-hidroxid, ammó­nia, HON(Ri)4 általános képletű kvaterner ammó­­nium-hidroxid — a képletben Rí jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport — vagy alkálifém-karbonát, például nátrium-, kálium­vagy cézium-karbonát — jelenlétében végezzük, a bázist a tienil-acetonitrilhez viszonyítva 0,1-15 tö­­meg% mennyiségben alkalmazzuk. A fenti körül­mények között a hidrogénezés eredményeként 80%-nál nagyobb hozammal primer amint kapunk. Bizonyos esetekben, a bázis megválasztásával le­hetséges majdnem kizárólag primer amint előállí­tani. , A találmány szerinti eljárással előállított tienil­­etil-aminokat savaddíciós sóvá alakíthatjuk oly mó­don, hogy az amin oldatát a sav—előnyösen ugyan­azon oldószerrel készült — oldatával kezeljük. A találmány szerinti eljárással a primer tienil­­etil-aminok — például a 2-(2-tienil)-etil-amin — ipari méretekben állíthatók elő, igen egyszerű, az ismert eljárásokhoz viszonyítva kevésbé nehézkes eljárással, így lehetővé válik a különösen a gyógy­szeripar területén alkalmazható köztitermékek gazdaságos előállítása. A találmány szerinti eljárással előállíthatók sze­3 kunder tienil-etil-aminok — például a di[2-(2-tie­­nil)-etil]-amin és di[2-(3-tienil)-etil]-amin — is, amelyek új vegyületek, és ezek savaddíciós Sói is. A találmány szerinti eljárással előállított új (I) általános képletű vegyületek — amelyek képleté­ben R’ jelentése az R jelentésével azonos csoport — és savaddíciós sóik szintén köztitermékként használhatók érdekes farmakológiai tulajdonsá­gokkal rendelkező vegyületek előállításában. Például alkilezéssel, majd kvaternerezéssel anti­­bakteriális aktivitású vegyületek állíthatók elő. A találmányt közelebbről — a korlátozás szán­déka nélkül — az alábbi példák segítségével kíván­juk ismertetni. 1. példa 2-(2-Tienil)-etil-amin előállítása 50 g 2-tienÚ-acetonitril, 200 ml etanol, 2,5 ml 10 n nátrium-hidroxid-oldat és 10 g Raney-nikkel ele­gyét 500 ml-es, mágneses keverővei felszerelt hid­rogénező készülékbe helyezzük. A hidrogénezést 50 °C-on 3 MPa nyomáson végezzük. A katalizátort leszűrjük, az alkoholt elpárolog­tatjuk és a tienil-etil-amint 90 °C-on 2 kPa nyomá­son ledesztilláljuk. 38 g (74%) cím szerinti vegyületet kapunk, amelynek tulajdonságai azonosak az irodalomban megadottakkal. 2. példa 2-(2-Tienil)-etil-amin előállítása Az 1. példába ismertetett eljárással 50 g 2-tienil­­acetonitrilt 200 ml etanolban, 10 g Raney-nikkel, 2,5 ml víz és 3,5 g kálium-karbonát jelenlétében 1.5- 2,2 MPa nyomáson hidrogénezünk. 44,95 g (87%) cím szerinti vegyületet kapunk. 3. példa 2-(2-Tienil)-etil-amin előállítása Az 1. példában ismertetett eljárással 50 g 2-tie­­nil-acetonitrilt 200 ml etanolban, 5 ml víz, 12,5 g, 20%-os metanolos oldat formájában lévő tetrame­­til-ammónium-hidroxid és 10 g Raney-nikkel jelen­létében 2,6-4 MPa nyomáson hidrogénezünk. 32,5 g (65%) cím szerinti vegyületet kapunk. 4. példa 2-(2-Tienil)-etil-amin előállítása Az 1. példában ismertetett eljárással 50 g 2-tie­­nil-acetonitrilt 200 ml etanolban, 10 ml víz, 5 g lítium-hidroxid és 10 g Raney-nikkel jelenlétében 2.6- 4 MPa nyomáson hidrogénezünk. 35,9 g (69,7%) cím szerinti vegyületet kapunk. 5. példa 2-(2-Tienil)-etil-amin előállítása Az 1. példában ismertetett eljárással, 50 g 2-tie­­nil-acetonitrilt 200 ml izopropanolban, 5 ml víz, 4 g kálium-karbonát és 10 g Raney-nikkel jelenlétében, 2,8-4 MPa nyomáson hidrogénezünk. 40,7 g (79%) cím szerinti vegyületet kapunk. 6. példa 2-(2-Tienil)-etil-amin előállítása 500 ml-es hidrogénező autoklávba 50 g 2-tienil-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents