201046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzodioxol-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 201046 B szerként a reakcióelegyhez például egy alkálifém­­karbonátot vagy -hidrogén-karbonátot (Így például nátrium-hidrogén-karbonátot), alkálifém-hidroxi­­dot (így példáid nátrium- vagy kálium-hidroxidot), nátrium-hidridet vagy pedig egy szerves bázist (pél­dául trietil-amint, piridint vagy dietil-anilint) adunk. A bl) és b2) eljárásoknál a halogénatom lehet klór-, bróm- és jódatom, melyek közül rendszerint a bróm- és jódatomot használjuk. b(i) eljárás Az eljárást a H. reakdóvázlatbap mutatjuk be. Ebben a reakcióvázlatban R4 és R5 jelentése egy­mástól függetlenül hidrogénatom vagy rövidszén­­láncú alkilcsoport, míg R , R2, R3 és n jelentése a korábban megadott. Az eljárás értelmében valamely (VI) általános képletű karbonsav-származékot vagy ennek reakci­óképes származékát (ezek a vegyületek például a fenti bl) vagy b2) eljárásokkal állíthatók elő) vala­mely (VII) általános képletű aminnal reagáltatjuk, egy (Vm) általános képletű vegyületet kapva. A (VI) általános képletű vegyületek reakcióké­pes származékai közé tartoznak savhalogenidek (így például a savkloridok és a savbromidok), sav­­azidok, reakcióképes észterek (így például N-hid­­roxi-benztriazollal vagy N-hidroxi-szukcinimiddel képzett észterek), szimmetrikus savanhidridek és vegyes savanhidridek (így például alkán-karbonsa­­vakkal vagy p-toluol-szulfonsawal képzett vegyes savanhidridek). Ha a (VI) általános képletű vegyületeket szabad karbonsav formájában használjuk, akkor előnyös a reagáltatást egy kondenzálószer, így például didk­­lohexil-karbodiimid vagy l,lMcarbonil-diimidazol jelenlétében használni. Az eljárás gyakorlati végrehajtása során a (VI) általános képletű vegyületeket vagy reakcióképes származékaikat és a (VII) általános képletű vegyü­leteket ekvimoláris mennyiségekben használjuk, vagy pedig valamelyiküket csekély feleslegben al­kalmazzuk. A reagáltatást a reakció során közöm­bös szerves oldószerben, így például piridinben, tetrahidrofuránban, dioxánban, dietil-éterben, benzolban, toluolban, »lóiban, metilén-kloridban, diklór-etánban, kloroformban, dimetil-formamid­­ban, etil-acetátban vagy acetonitrilben hajtjuk vég­re. Bizonyos reakcióképes származékok alkalmazá­sa esetén a reakció lefutását előnyösen befolyásolja bázis, így például trietil-amin, piridin, pikolin, luti­­din, N^í-dimetil-anilin, kálium-karbonát vagy nát­­rium-hidroxid adagolása. A reakdóelegy nem lényeges paraméter, és így az alkalmazott reakcióképes származék típusától függően változhat. b(ii) eljárás Az eljárást az I. reakdóvázlatban mutatjuk be. Ebben a reakdóvázlatban R1, R , R3 és n jelentése a korábban megadott. Közelebbről úgy járunk el, hogy például a fenti bl) vagy b2) eljárással előállított (VI) általános képletű vegyületek valamelyikét oldószerben, így 13 például benzolban, kloroformban vagy dimetil-for­­mamidban feloldjuk, majd a kapott oldathoz tionil­­kloridot, oxalil-kloridot, foszfor-oxid-trikloridot vagy foszfor-pentakloridot adunk. Az ekkor kapott reakdóelegyet jeges hűtés közben vagy visszafolya­tó hűtő alkalmazásával végzett forralás közben vagy szobahőmérsékleten reagálni hagyjuk, amikor a (VI) általános képletű vegyületnek megfelelő savk­­loridot kapjuk. Ehhez a savldorídhoz azután hozzá­adjuk a (IX) képletű glidn például vizes nátrium­­hidrogén-karbonát-oldattal, vizes nátrium-karbo­­nát-oldattal vagy vizes nátrium-hidraxid-oldattal készült oldatát, majd az így kapott reakdóelegyet keverés és jeges hűtés közben reagálni hagyj uk.így egy (X) általános képletű glicin-származékot ka­punk. A (X) általános képletű glicin-származékok olyan (I-b) általános képletű vegyületeknek felel­nek meg, amelyek képletében R*vagy R5 jelentése karboxi-metil-cso port. Az ebbe a csoportba tartozó (I) általános képle­­tfi vegyületek gyógyászatilag elfogadható sói példá­ul úgy állíthatók elő, hogy valamely (VI) általános képletű karbonsav-származékot /olyan (I-b) általá­nos képletű vegyületnek felel meg, amelynek kép­letében Y jelentése karbonlcsoport/ vagy (X) álta­lános képletű glidn-származékot /olyan (I-b) álta­lános képletű vegyületnek felel meg, amelynek kép­letében R4 vagy R5 jelentése karbon-metílcsoport/ például egy alkálifém-hidrogén-karbonáttal (így például nátrium- vagy kálium-hidrogén-karbonát­­tal), alkálifém-karbonáttal (így például nátrium­vagy kálium-karbonáttal) vagy alkálifém-hidroxid­­dal (pl nátrium- vagy kálium-hidronddal) reagál­­tatunk. A találmányt közelebbről a következő példákkal kívánjuk megvilágítani. Ezek a példák az (I-a)—(I- b) általános képletű vegyületek csoportjainak meg­felelően vannak csoportosítva, illetve részben a ki­indulási vegyületek előállítására vonatkoznak. (7-4) általános képletű vegyületek 1. Referenciapélda 2- (l,3-Benzodioxol-5-il)-2-propanol — (XXVII) képletű vegyület 500 ml tetrahidrofuránhoz hozzáadunk 600 ml 1,5 mólos, dietil-éterrel készült metil-lítium-olda­­tot, majd az (gy kapott keverékhez -20 °C-on vég­zett hűtés közben hozzáadjuk 93,45 g 5-acetil-l,3- benzodioxol 900 ml tetrahidrofuránnal készült szuszpenzióját. Az ekkor kapott reakdóelegyet az említett hőmérsékleten 1 órán át keveijük, majd vi­zet adunk hozzá. A kapott vizes elegyet etil-acetát­­tal extraháljuk, majd az extraktumot telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk és vízmentes mag­nézium-szulfát fölött szárítjuk. Szűrés után a szűr­letet bepároljuk. így 97 g mennyiségben az előállí­tani kívánt vegyületet kapjuk olaj formájában. 1H-NMR-spektrum (90 MHz, CDCI3) 8:1,54 (s, 6H), 1,72 (széles s, 1H), 5,88 (s, 2H), 6,6-7,0 (m, 3H). 2 Referenciapélda 2-(l,3-Benzodioxol-5-il)-propén — (XXVIII) képletű vegyület 14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Thumbnails
Contents