201015. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridin-származékok előállítására
HU 201015 B mos)alkoxi-karbonil-csoport; és ezek gyógyászatilag elfogadható sói. Előnyösek továbbá azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben A N-hidroxi-karbamoilcsoport (-C( = N-OH)-NH2 csoport), -C( = NH)NH(l-4 szénatomos)alkil-csoport, -C( = NH)- 0(1-4 szénatomos)alkil-csoport, 3-7 szénatomos alkanoilcsoport, l-(N-hidroxi-imino)-(l-5 szénatomos) alkil-csoport, 4,5-dihidro-2-tiazolil-csoport, 2-tiazolil-csoport, 4,5-dihidro-2-imidazolilcsoport, l-(l-4 szénát omos)alkil-4,5-dihidro-2- imidazolil-csoport, 2-imidazolil-csoport, 4,5-dihidro-2-oxazolil-csoport, 2-benzotiazolil- vagy 5-tetrazoül-csoport, Rí karboxi- vagy (kevés szénatomos) alkoxi-karbonil-csoport, R2 hidrogénatom, kevés szénatomos alkilcsoport, dkloalkilcsoport vagy fenilcsoport, azzal a feltétellel, hogy R2 hidrogénatomtól eltérő jelentésű, ha A N-hidroxi-karbamoil-csoport és Rí metoxi-karbonil-csoport; és R3 hidrogénatom; vagy R2 és R3 együtt 1,3-butadien- 1,4-ilén-csoportot alkot, valamint tautomerjeik és gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sóik. Különösen előnyösek az A helyén N-hidroxikarbamoil-csoportot, 5-tetrazolil-csoportot vagy karboxicsoportot, Rí helyén karboxicsoportot vagy (kevés szénatomos)-alkoxi-karbonil-csoportot, R2 helyén hidrogénatomot vagy kevés szénatomos alkilcsoportot és R3 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek, azzal a feltétellel, hogy R2 kevés szénatomos alkilcsoport, ha A N-hidroxi-karbamoil-csoport és Rí metoxi-karbonil-csoport, vagy ha A karboxicsoport; valamint ezek gyógyászatilag elfogadható sói. A legelőnyösebb (I) általános képletű vegyületek azok, amelyeket a példákban leírunk, valamint a gyógyászatilag elfogadható sóik. Az (I) általános képletű vegyületeket önmagában ismert eljárásokkal állíthatjuk elő, például úgy, hogy egy (II) általános képletű vegyületet, amelyben B A csoporttá alakítható csoport vagy az (I) általános képletre megadott jelentésű A csoport, az A csoport kialakítására alkalmas reagenssel reagáltatunk, és/vagy kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet másik (I) általános képletű vegyületté alakítjuk; és/vagy egy kapott sót szabad vegyületté vagy másik sóvá alakítunk, és/vagy a kapott (I) általános képletű szabad vegyületet, amely sóképző tulajdonságú, sóvá alakítjuk, és/vagy a sztereoizomerek vagy optikai izomerek elegyeként kapott anyagot, például diasztereoizomer elegyet az egyes sztereoizomerekre, optikai izomerekre vagy enantiomer elegyekre választjuk szét, és/vagy az enantiomer elegyeket, így egy racemátot optikai izomerekre választunk szét. Az A csoporttá alakítható b csoport előnyösen szabad vagy funkcionálisan átalakított karboxicsoport, és például szabad vagy funkcionálisan átalakított formilcsoport. Funkcionálisan módosított karboxicsoport például a cianocsoport, észterezett karboxicsoport, így (kevés szénatomos)alkoxi-karbonil-csoport, halogén-karbonil-csoport, így például klór-karbonil-csoport, például (kevés szénatomos)alkoxi-karbonil-halogenidből, így etil-klórformiátból vagy gátolt (kevés szénatomos)alkanoilhalogenidból, például pivaloil-kloridból levezethe3 tő anhidrid vagy vegyes anhidrid. Sok esetben előnyös először a cianocsoportot imino-(kevés szén- * atomos)alkoxi-karbonil-csoporttá alakítani például alkáhfém-alkoholáttal' így nátrium-metoxiddal vagy -etoxiddal [Chem. Rév., fiL 1979 (1961)]. Az imino-(kevés szénatomos)alkoxi-karbonil-csoport általában reakcióképesebb, mint a cianocsoport, és in situ is előállíthatjuk, vagy szükség esetén, a következőkben említett, más A csoportokká való alakítás előtt el is különíthetjük. Az A csoport átalakítására alkalmas reagensek példáit a későbbiekben ismertetjük, ahol a B -*• A néhány lehetséges átalakítását írjuk le. Olyan (II) általános képletű vegyületeket, amelyekben A(B) (kevés szénatomos)alkoxi-karbonilcsoport vagy helyettesített (kevés szénatomos) alkoxi-karbonil-csoport, például észterezett karboxicsoport, olyan (II) általános képletű vegyületekből, amelyekben B cianocsoport, adott esetben helyettesített (kevés szénatomos)alkanollal való reakcióval, majd gondos vizes hidrolízissel is előállíthatunk. A helyén hidroxi-imino-karbonil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket úgy állíthatunk elő, hogy megfelelő (II) vagy (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben B(A) cianocsoport vagy imino-(kevés szénatomos)alkoxi-karbonil-csoport, hidroxil-aminnal vagy sójával, például hidrokloridjával vagy szulfátjával reagáltatunk. A helyén N-(l-4 szénatomos)alkil-amidino-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket úgy állíthatunk elő, hogy egy megfelelő (II) vagy (I) általános képletű vegyületet, amelyben B(A) imino-(kevés szénatomos)alkoxi-karbonil-csoport, kevés szénatomos alkil-aminnal reagáltatunk. Olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben A 4,5-dihidro-2-tiazolil-csoport, 4,5-dihidro-2-oxazolil-csoport, 4,5-dihidro-2-imidazolilcsoport, l-(kevés szénatomos)alkil-4,5-dihidro-2- imidazolil-csoport, 2-benzotiazolil-csoport, általában úgy állíthatunk elő, hogy olyan (II) vagy (I) általános képletű megfelelő vegyületet, amelyben B(A) karboxicsoport vagy előnyösen funkcionálisan módosított karboxicsoport, mint azt korábban ismertettük, különösen cianocsoport vagy imino(kevés szénatomos)alkoxi-karbonil-csoport, 2- amino-etántiollal, 2-amino-etanollal, 1,2-diaminoetánnal, l-(kevés szénatomos alkil-amino)-2-amino-etánnal, 2-amino-tiofenollal, 2-ammo-fenollal vagy 1,2-diamino-benzollal reagáltatunk [Chem. Rév. fii 179-211 (1960) vagy Rodd’s Chemistry of Carbon Compounds, Vol. IVc, M. F. Ansell (Ed.), Elsevier, Amsterdam, (1986) 156-158, 197-200, 317-320,347-348,429 és 456.]. A helyén 5-tetrazolil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket például egy megfelelő, B helyén például cianocsoportot vagy aktivált cianocsoportot, például imino-(kevés szénatomos)alkoxi-karbonil-csoport formájában aktivált cianocsoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyületet azoimiddel, vagy azoimid forrásként szolgáló sóval, például azoimid fém- vagy ammónium-sóval, így nátrium-aziddal vagy ammóniumaziddal kondenzálunk. Ezt a kondenzációt önmagában ismert módon, például ahogy Barton és mun4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
