200958. lajstromszámú szabadalom • Fungicid szer frissen vágott fa megóvására megkékülés és penészgombás fertőzés ellen
HU 200958 B A találmány targya fungicid szer, frissen vágott fa megóvására megkékülés és penészgombás fertőzések ellen. A cellulóztartalmú anyagok konzerválására korábban pentaklór-fenolt és egyéb klórozott fenolokat használtak, mivel a fenti vegyületek mikrobaölő hatása igen széles spektrumú. Klórozott fenolokat használtak például megkékülés és penészgombák ellen, amelyek a frissen vágott fa elszíneződését okozzák. Napjainkban azonban megállapítást nyert, hogy a technikai minőségű klórozott fenolok nyomnyi mennyiségben dioxinokat tartalmazhatnak, amelyek közismerten teratogén hatásúak, továbbá a klórozott fenolokkal impregnált fa égésekor is keletkezhetnek valószínűleg dioxinok. A fentiek miatt a klórozott fenolok használatát számos országban, többek között Svédországban is betiltották, így szükségessé vált olyan fungicid szerek kifejlesztése, amelyek emberen vagy állaton nem okoznak káros mellékhatásokat, de megkékülés és gombás fertőzések ellen hatásosak. Célunk olyan fungicid szer kifejlesztése volt, amely a kívánt hatással rendelkezik, ugyanakkor a humán toxicitást tekintve nem okoz problémát, és kezelése is veszélytelen. A találmány azon a meglepő felismerésen alapul, hogy két ismert fungicid vegyületcsoport, azaz a) karbamid és b) bizonyos monokvaterner ammóniumvegyületek keveréke megkékülés és penészgombás fertőzések ellen szinergetikus hatást mutat, amely hatás, mint azt alább bizonyítjuk, jelentősen meghaladja az egyes komponensek additív hatását. A karbamid különböző fakonzerváló szerekben való alkalmazása széles körben ismert. így a 955 551 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban említik a karbamid felhasználását a fungicid fakonzerváió szert tartalmazó öntőformák öntőképességének elősegítésére. A 2 395 és 2 347 635 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások fűrészáruk kezelésére alkalmas készítményeket ismertetnek, amelyek - egyebek között - karbamidot tartalmaznak. Az 1921 324 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban a karbamidot nitro-fenilalapú fakonzerváló szerek gyulladáscsökkentő hatású komponenseként említik. A 2 347 635 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban karbamid és klór-fenolok szinergetikus elegyét ismertetik. A fenti leírásban hangsúlyozzák, hogy noha a karbamid a frissen vágott fát megfertőző gombák ellen fungisztatikus hatást fejt ki, ugyanakkor más mikroorganizmusok számára megfelelő szubsztrátot jelent, így a karbamid használata még erősebb elszíneződéshez vezethet, mint amelyet a fent említett gombák okoznak. A fenti hátrányt a szabadalmi leírás szerint klór-fenolok hozzáadásával küszöbölik ki. Yde Andersen A. (Det forstlige Forsogvaesen (dán erdőkutatási osztály) XXXVIII. kötet, 3. füzet, 207-217. oldal) a karbamidot mint a fa belsejét rothasztó Fomes annosus gomba (bazidiumos gomba) elleni szart ismerteti, a fenti gomba csak élő fában nő, és kivágás után a rönk vágási felületéből 1 terjed át a környező fákra azok gyökerén keresztül. A hatás valószínűleg a karbamidnak azon a tulajdonságán alapul, hogy serkenti a fát pusztító gombák szaporodását, így a rönk hamarabb szétesik és ez a Fomes annosus további szaporodásának gátat szab. A karbamidnak azonban csak igen csekély hatása van a megkékülés és a penészgombák ellen, mint azt alább bemutatjuk. A 2 132 701 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratban a találmány szerinti fungicid szerben is használt kvaterner ammóniumvegyületeket nagy mennyiségű (70-93 tömeg%) tiokarbamiddal összekeverve használják az elszíneződést okozó gombák közül a fa megkékülését okozó gombák ellen. A fenti leírásból kitűnik, hogy a kvaterner ammóniumvegyületek csak magas- 4-5 tömeg% - koncentrációban hatásosak vizes oldatban. Azonban a korábbi feltételezésekkel ellentétben (1 567 097 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat) a tiokarbamid használata környezetvédelmi szempontból nem tanácsos. A fenti anyag belélegezve, bőrrel érintkezve vagy lenyelve mérgező, és allergiát is okozhat. Ezenkívül a tiokarbamid feltehetően rákkeltő hatású is, például Norvégiában emiatt karcinogén anyagként tartják számon (Statens Forurensningstilsyn (norvég környezetszennyezési felügyelet), 1983 február). A144 695 számú dán szabadalmi leírásban (vesd össze 1467 420 számú nagy-britanniai szabadalmi leírással) a találmány szerinti típusú kvaterner ammóniumvegyületek használatát ismertetik fungicid hatású triogano-ón vegyületeket tartalmazó vizes rendszerben, olyan fa konzerválására, amelyet még lényegében nem fertőzött meg fát pusztító gomba. Hasonló szert ismertetnek a 3 308 303 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratban (vesd össze a 63 513 számú finn közzétett szabadalmi leírással), a fenti szer egy biocid hatású szerves karbonsav alkálifémsójából és egy vagy több találmány szerinti típusú kvaterner ammóniumsóból áll. Azonban - mint azt alább bizonyítjuk- a fenti típusú, kereskedelmi forgalomban levő szerek fenyődeszkát konzerváló hatása gyengébb, mint a találmány szerinti fungicid szeré. Fungicid szert, közelebbről fakonzerváló szert ismertetnek a 425 043 számú svéd közzétett szabadalmi leírásban. A fenti szer egy kvaterner ammóniumvegyület mellett legalább egy guanilezett alifás diamint, például guazatin-triacetát nevű vegyes terméket és/vagy poliamint tartalmaz. Azonban a kereskedelmi forgalomban lévő fenti típusú termékek konzerváló hatása gyengébb, mint a találmány szerinti szeré, mind fenyődeszkán, mind lucfenyődeszkán. A találmány szerinti szer egyik komponensét képező kvaterner ammóniumvegyületeket röviden ismertetik (What’s new in Forest research, Forest Research Institute, Rotorua, New Zealand, October 77) irodalmi helyen is, ahol arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti vegyületek mint fakonzerváló szerek nagy jelentőségűek, de azt is ismertetjük az alábbi vizsgálatokban, megkékülés és penészgomba ellen. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
