200945. lajstromszámú szabadalom • Készítmény kontaktlencsék tisztítására és fertőtlenítésére
HU 200945 B A hőkezelés bizonyos mértékig hatásos, de hátrányos amiatt, hogy nehézzé teszi a további tisztítást, például denaturálja a fehérjéket, és a megszilárdult fehérjék és más anyagok lerakódást képeznek a lencséken. Használható a lencsék tisztítására és tárolására steril sóoldat is. Ezek az oldatok azonban nem mindig sterilek, mivel bizonyos mikroorganizmusok sótartalmú környezetben is életképesek, és a spórák a steril sóoldattal nem inaktiválhatók teljesen. A kémiai módszerek körébe tartozó kezelések, az úgynevezett gyógyszerek használata, a nehézfém tartalmú mikrobaellenes szerek, így a thimerisol és trialkil-ammónium-halogenidek és olyan vegyületek, mint a benzil-alkónium-klorid vagy hasonló vegyületek alkalmazása azzal a potenciális problémával jár, hogy ha a lencse viselője nem alkalmazza ezeket helyesen, kellemetlen érzetet fognak kelteni. Az ilyen szereknek az a jellemzője, aminek folytán jó mikrobaellenes hatásúak, magában hordja azt a lehetőséget is, hogy izgatják a szemet. Ez a jelenség különösen a hidrogél típusú lencseanyagok esetén áll fenn, mivel a gyógyszer a lencsében felgyűlik, és a későbbiekben a viselő szemébe jutva szabadul fel. Az ilyen gyógyszerek olyan mértékű kellemetlen érzetet keltenek egyes emberekben, ami szükségessé teszi más lencse sterilezési eljárás alkalmazását. A gyógyszerekkel, hővel és sóoldattal való sterilezés alkalmazása kapcsán felmerült problémák megoldására a kontaktlencsék oxidálószerekkel való fertőtlenítésének lehetősége került előtérbe. A kontaktlencsék fertőtlenítésére néhány két, illetve egylépéses rendszert dolgoztak ki, amelyek peroxidok alkalmazásán alapulnak. Az egyik ilyen rendszert a 3 923 451. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismerteti C. Gaglia, egy másikat a 4 473 550. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetnek Rosenbaum és munkatársai. Azt találtuk, hogy a kontaktlencsék tisztítása és fertőtlenítése egyidejűleg elvégezhető peroxid fertőtlenítőszernek és peroxid-aktív enzim tisztítószernek, mint peroxid-aktív proteolitikus enzimnek egy oldatban való alkalmazásával. Nem várt módon azt tapasztaltuk, hogy a kombináció hatása nagyobb, mint az az egyes komponensek hatásából várható lenne. Azaz, a proteinszerű anyagok eltávolítását a peroxid jelenléte néhányszorosára növeli, és a fertőtlenítési sebességet a peroxid-aktív enzimjelenléte potencírozza. így a találmány szerinti készítmények alkalmazásával végzett egylépéses eljárásnak az eredményeképpen a kontaktlencsék hatásosabban tisztíthatók és sterilezhetők, mint a két komponens egymástól független alkalmazásával. Peroxidok és proteázok kombinációját alkalmazták már mosodai detergensekben és műfogsorok tisztítására is. Például a 3 732170 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan biológiai tisztító készítményt írnak le, amely egy enzimet és egy peroxid-forrást, különösen alkálifém-monoperszulfát-hármassót tartalmaz. Ennek a találmánynak a lényege egy olyan eljárás, amellyel a proteines vérfoltok tisztíthatók ki az anyagokból. Ezt a kombinációt előnyösen anionos detergensek-3 kel formálják. A 4 155 868. számú amerikai egyesült államok beli szabadalmi leírásban vízoldható pezsgőtablettát ismertetnek műfogsor tisztítására, amely enzimet és egy aktív oxigént tartalmazó vegyületet tartalmaz. Ennek a találmánynak az a lényege, hogy a tablettát úgy alakítják ki, hogy megelőzzék az enzimek az oxidálószer által való idő előtti inaktivitását a tárolás során. A korszerű mosodai detergensek ismert komponensei a nátrium-perborát és enzimek. Ilyen detergensekről számol be O. Oldenroth, a Fette Seifen Anstrichmittel, 72, (7) 582-7 (1970) szakirodalmi helyen. Ebben a közleményben leírják, hogy denaturált tojássárgája textilanyagból bakteriális proteázokkal eltávolítható, de perborátok jelenlétében a proteázok hatékonysága csökken. A közelmények egyike sem ad kitanítást arra vonatkozóan, de még utalást sem, hogy ilyen készítmények kontaktlencsék tisztítására és fertőtlenítésére használhatók arról sem szólnak, hogy az egyik komponens a másik komponens aktivitását növeli. A találmány tárgya kontaktlencsék, különösen hidrofil felületű kontaktlencsék egyidejű tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló készítmény, amely készítmény a fertőtlenítő hatás kifejtéséhez elegendő mennyiségű peroxidot és lényegében minden fehérje felrakódás eltávolítására képes mennyiségű peroxid-aktív proteolitikus enzimet tartalmaz. A lencséket a találmány szerinti készítménnyel megfelelő időn át érintkezésbe hozzuk. Azt a felismerést, hogy a fertőtlenítési és tisztítási műveleteket egy enzimnek és peroxidnak a kombinálásával egy lépésben végezzük el, alkalmazhatjuk proteolitikus, lipolitikus, mukolitikus enzimek alkalmazásával vagy ezek kombinálásával. Peroxid-aktívnak tekinthetünk minden olyan enzimet, amely állandó hőmérsékleten és nyomáson mérhető aktivitást fejt ki vizes oldatban 3 tömeg/térfogat%-os hidrogén-peroxidban. Ezt a hatást kolorimetrikus viszgálatokkal határozhatjuk meg, például az Azocoll eljárással [lásd a Tomarelli, R.M. és munkatársai, J. Lab. Clin. Med., 34,428 (1949) szakirodalmi helyen], vagy a proteolitikus aktivitásnak dimetil-kazein-eljárással való meghatározásával, amint azt Yaun Lin és munkatársai a J. Bioi. Chem., 244: (4) 789-793, (1969) szakirodalmi helyen ismertetik. Az alkalmazott enzimek bármely növényi vagy állati eredetűek lehetnek, beleértve a mikrobiális eredetet és az emlősökből származó enzimeket is. Az enzimek lehetnek semlegesek, savasak vagy lúgosak. A proteolitikus enzimeknek részben vagy egészben képesnek kell lenniük a peptidek amid kötéseinek hidrolizálására. Az ilyen enzimek a proteolitikus aktivitás mellett tartalmazhatnak lipolitikus és/vagy amilolitikus aktivitást is. Előnyösek azok a proteolitikus enzimek, amelyek lényegében mentesek a szulfhidril-csoportoktól vagy diszulfid-kötésektől, mivel ezek jelenléte az aktív oxigénnel való reagáláshoz vezethet, minek folytán az aktív oxigén aktivitása csökken, valamint az enzim idő előtt inaktiválódik. Alkalmazhatók a metallo-proteázok, azaz olyan enzimek, amelyek a 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65