200942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dipiridamolt, illetve dipiridamolt és interferont tartalmazó, daganatok kezelésére alkalmas gyógyászati készítmény előállítására
HU 200942 B 9 10 ságai nyilvánvalóan romlottak a kombinációs kezelést követően (6. és 7. ábra). A dipiridamol vérkoncentrációja az adagolását követő néhány óra folyamán néhány mikromol. A találmány feltalálói szerint azonban a HuIFN haté- 5 konyságát szinergetikus módon fokozó hatásos koncentráció ennél jóval kisebb, azaz kisebb 0,1 gM-nál (3B, 4B és 5B ábra). A 3A, 4B és 5B ábrákon látható eredmények alapján nyilvánvaló, hogy még igen alacsony HuIFN-koncentrációk (10 10 egység/ml-nél alacsonyabbak) is kifejezett anticelluláris hatást fejtenek ki, még abban az esetben is, ha alacsony koncentrációjú dipiridamollal kombinálva alkalmazzuk őket. A dipiridamol tehát még a HuIFN dózisának csökkentését is lehetővé teheti a 15 daganatok kezelése folyamán. A különböző sejttípusok IFN-érzékenysége eltérő (Strander et al., Adv. Cancer Res., Academic Press, London, 46,1986; Stewart II, The Interferon System, Springer-Verlag, Wien/New-York, 1981; 20 Yarosh et al., Carcinogenesis, 6, 883-886, 1985), pozitív korreláció figyelhető meg azonban a kezelt sejtek túlélési képessége és a DNS-szintézis mértéke között (Suzuki et al., J. Gen. Virol., 67:651-661, 1986). A NDS-szintézis mértékének megállapítása 25 hasznos módszernek bizonyult az IFN-érzékenység meghatározására, és nem igényel hosszabb időt, mint az ehelyütt alkalmazott sejt-proliferáció gátlási teszt. Ily módon, a megfigyelt szinergetikus hatást a DNS-szintézis mértékével is bizonyíthatjuk a KI 30 és az RSa sejtekben, melyek közismertek igen érzékenyek a HuIFN-ra (Suzuki et al., J. Gen. Virol., 67: 651-661,1986). A DNS-szintézist a KT sejtekben a HuIFN-gátolta, és e gátló hatást 0,1 gM dipiridamol jelentő- 35 sen fokozta, amint az a 8. ábrán látható. Az itt közölt eredmények az elsők azok között, amelyek a dipiridamolnak a HuIFN anticelluláris hatására gyakorolt meglepő befolyását mutatják. Amint arról már az előzőekben említést tettünk, a 40 mopidamol - egy dipiridamolszármazék - szinergetikus hatásáról a HuIFN daganatellenes hatékonyságát illetően egyszer már jelent meg közlemény, a továbbiakban azonban már arról számoltak be a cikkek, hogy szinergizmus nem volt megfigyel- 45 hető. A találmány feltalálói által végzett összehasonlító vizsgálat folyamán a 0,1 gM dipiridamollal vagy mopidamollal kezelt sejtek DNS-szintézisének aktivitását e kezelés kevésbé gátolta, mint a HuIFN-a-val végzett kombinált kezelés. Amint azt 50 az 1. táblázat mutatja, amikor 1 NE/ml HuIFN-aval kombináljuk a szert, a DNS-szintézis még nagyobb mértékben bizonyult hatékonyabbnak, mint a mopidamol/HuIFN-a kombináció. 1. táblázat. A DNS-szintézisre gyakorolt gátló hatás összehasonlítása dipiridamol és mopidamol esetében (a kontroll értéke %-a)+ Hatóanyagok HuIFN-a (cgység/ml) (0,1 gM) 0 1 Nem kezelt 100 91 Dipiridamol 92 61 Mopidamol 95 84 +Logaritmikusán növekvő számú RSa sejteket a fenti hatóanyagokkal kezeltünk, illetve nem kezeltünk, 24 órán keresztül, majd ezt követően [3H] dTHD-vel jelöltük őket, a J. Gen. Virol., 67: 651- 661,1986. leírásának megfelelően. Galabov és munkatársainak csoportja - a fent említetteknek megfelelően - arról számolt be, hogy a dipiridamol IFN-képződést váltott ki. A találmány feltalálóinak véleménye szerint azonban nem volt mérhető antivirális aktivitási szint a 0,1 gM dipiridamollal kezelt sejtek tenyésztő közegében. A kísérleti körülmények megfeleltek a J. Gen. Virol., 67:651-661,1986. közleményben leírtaknak. 1. példa 2 mg rHuIFN-*y-t tartalmazó liofilizált készítmény (1) rHuIFN-y 2 mg/ml (2xl06 NE) (2) szérum-albumin (humán) 10,000 mg/ml (3) NaCl 1,750 mg/ml (4) mannitor 40,000 mg/ml (5) poli-oxi-etilén (20) szorbitán-monooleát 0,300 mg/ml (6) borostyánkősav 2,36 mg/ml (7) lNNaOH 36,26 mg/ml (8) aqua dest.pro inj. 1,00 ml Elkészítés A sókat és egyéb adalékanyagokat (2)-(7) az összes szükséges vízmennyiség 2/3 részében feloldottuk. Ezután hozzáadtuk a pontosan meghatározott mennyiségű HuIFN-y-t, majd az oldatot - a megmaradt víz hozzáadásával - a kívánt végső térfogatra egészítettük ki. Ezt követően az oldatot 0,22 gM-os szűrőn bocsátottuk keresztül, majd ampullákba töltöttük, liofilizáltuk, és lezártuk az ampullákat. 2. példa 0,03 mg rHuIFN-ooc-t tartalmazó liofilizált készítmény (1) rHuIFN-«2c 0,03 mg (3xl06 NE) (2) izotoniás foszfát-puffer pH = 7 q.s. (3) humán szérum-albumin 20,0 mg (4) aqua dest. pro inj. 1,0 ml Elkészítés A készítmény előállítása az 1. példával leírtakkal azonos módon történik. 3. példa lxlO6 NE HuIFN-ß-t tartalmazó liofilizált készítmény (1) rHuIFN-ß lxlO6 NE (2) izotoniás foszfát-puffer pH = 7 q.s. (3) humán szérum-albumin 20,0 mg (4) aqua dest. pro inj. 1,0 ml Elkészítés A készítmény előállítása az 1. példában leírtakkal azonos módon történik. 6
