200939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rekombináns DNS technikával előállított hTNF stabilizálására

HU 200939 B 39 40 aktív vegyület oldatát állítjuk elő, amelynek citoto­xikus aktivitása 120 egység/ml. Az így nyert oldat alikvotjaihoz külön-külön HSA-t (humán szérum albumin) és BSA-t (bovin szérum albumin) adunk, így olyan minta-oldatokat 5 alakítunk ki, amelynek albumin-koncentrációit az 5. Táblázatban jelezzük. Az így létrejött minta-ol­datok mindegyikénél meghatározzuk a megmara­dó aktivitást a mintákat úgy vizsgálva, hogy egymás után tárolásnak vetjük alá 2 napig, 7 napig és 30 10 napig 4 °C hőmérsékleten. A fenti vizsgálat kivite­lezésében azt az aktív vegyület-oldatot, amelybe albumin nincs beépítve, alkalmazzuk kontrollként. Hogy meghatározzuk a megmaradó aktivitást, az egyes minták aktivitását in vitro és in vivo meghatá- 15 rozzuk a korábban leírt módszerek szerint. Az in vitro módszerben a megmaradó aktivitást a követ­kező egyenlet szerint számítjuk ki a vizsgálati érté­megmaradó aktivitás (%) = - x 100 B (ahol A a minta citotoxikus aktivitása a tárolás vagy fizikai kezelés után és B a minta citotoxikus aktivitása a tárolás vagy fizikai kezelés előtt) Az in vivo módszerben mindegyik mintaoldatot koncentráljuk olyan módon, hogy a koncentráció húszszorosa legyen a kiindulási oldat koncentráci­ójának, a koncentrálást Mini-Module NM-3-al vé­gezzük (az ultraszűrő berendezés védjegye, ame­lyet az Asahi Chemical Industry Co. Ltd., Japán, 25 30 gyárt és a Funakoshi Yakuhin, Japán, forgalmaz). Ezután az így koncentrált TNF oldatokból 0,5 ml-t injekciózunk a farok-vénán keresztül öt, tumorral rendelkező egérből álló csoport minden tagjába. A tumorellenes aktivitást 24 órával később vizsgáljuk meg a korábban leírt kritériumokkal összhangban. A nyert eredményeket az 5. Táblázatban és a 8. ábrán mutatjuk be. 2. példa Lényegében ugyanazt a módszert ismételjük meg, amelyet az 1. példában leírtunk, hogy az 1. példa szerinti mintaoldatokat elkészítsük. A megmaradó aktivitást minden egyes oldatnál meghatározzuk, a mintákat a következő műveletek­nek vetve alá: i.) a mintákat egymás után fagyasz­tásnak (-70 °C) és felengedtetésnek vetjük alá, egy ciklust illetve három ciklust hajtva végre, és ii.) a mintákat fagyasztásnak (-70 °C), liofilezésnek és 7 napon át szobahőmérsékleten tárolásnak vetjük alá. A fenti vizsgálat kivitelezésében az albumint nem tartalmazó aktív vegyület oldatot használjuk kontrollként. A liofilezett termékkel (lásd ii.)) kap­csolatban ezt steril vízben oldjuk fel és így vetjük alá a citotoxikus aktivitás mérésének. Az egyes minták megmaradó aktivitását in vivő vagy in vitro mérjük az 1. példa szerint. Az eredményeket az 5. Táblá­zatban mutatjuk be. Összehasonlító példa Az 1. példában alkalmazott mintákkal azonos citotoxikus aktivitással bíró humán TNF oldat alik­votjaihoz egyenként különböző aminosavakat, fém-5. Táblázat (1. rész) 1. példa Körűimé- Tárolá 4 ®C hőmérsék- Tárolás 4 °C hőmérsék­nyek létén (oldat) létén (oldat) Aktivitás­mérési módszer in vitro in vivo Stabi­lizáló szer Kon­cent­ráció mg/ml 0 napok 2 7 30 napok 0 7 semmi (kont­roll) 100 45 14 2 + + +3, + +2 + 2,-3 HSA 0,1 100 99 95 91 ugyanaz + + +3, + +2 HSA 1 100 98 96 90 ugyanaz + + +3, + +2 BSA 1 100 97 98 94 ugyanaz + + +4, + +1 sókat és kelát-képző szereket, amelyekről jól is­mert, hogy stabilizálószerei közönséges fiziológiai­lag aktív vegyieteknek, adunk külön-külön változó koncentrációban, amint ezt a 6. Táblázat bemutat­ja. Az így létrejött oldatok mindegyikét 4 °C hőmér­sékleten tároljuk 7 napon át, és tumorellenes akti-21

Next

/
Thumbnails
Contents