200907. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fogpótlás előállítására
1 HU 200907 B 2 A találmány szeriti fogpótlások a következő termékek lehetnek: különféle stancolt és öntött koronák (tömör öntvénykorona, equatorkorona, félkorona, háromnegyedkorona, csapos korona), egybeöntött hídjellegű fogpótlások, forrasztott hídjellegű fogpótlások öntött műfogakkal és fazettákkal, öntött betétek, paradontózis esetén a fogpótlások rögzítésére szolgáló elemek, továbbá kapcsos protézisek részelemei és ívei, valamint hajlított és öntött kapcsok. A dekoratív külső réteg épségének jelentéktelen károsodása (mikropórusok illetve mikrorepedések, helyi kopások előfordulása), amely a fogpótlás dekoratív és kozmetikai tulajdonságait nem rontja, helyi mikrogalvanikus elemek keletkezéséhez vezet, mivel az alap és a dekoratív külső réteg közé a sérült helyen át a szájüreg nedvei bejutnak. A mikrogalvanikus elemek keletkezésének következményeként (különleges intézkedések foganatosítása hiányában) az elem egyik jelentősen negatívabb elektromos potenciálú fémében, azaz a fogpótlás alapjában, egy korróziógóc lép fel. Ez az alap helyi károsodását eredményezi, illetve az ezáltal meggyengített (alap nélküli) dekoratív külső réteg mechanikai hatások következtében károsodik, majd végül a fogpótlás dekoratív jellege megszűnik és kozmetikai szempontból is elveszti értékét. A találmány szerinti eljárással készült fogpótlás alapjául szolgáló anyag korrózióvédelmének fokozása érdekében alakítunk ki a fogpótlás alapja és dekoratív külső rétege között a találmány értelmében egy olyan védőréteget, amelynek fémanyaga elektromosan negatívabb, mint a dekoratív külső réteg anyaga és azzal a tulajdonsággal rendelkezik, hogy a szájüreg folyékony közegeiben passziválódik. A fentnevezett védőréteg megléte esetén a szájüreg folyékony közegei a dekoratív külső réteg épségének megsértésekor nem juthatnak el a fogpótlás alapjához, hanem csak a védőréteg anyagához. Mikrogalvanikus elem a védőréteg és a dekoratív külső réteg fémjei között keletkezik. Ebben az elemben az anód szerepét egy elektromosan negetív fém, azaz a védőréteg fémanyaga tölti be. A védőréteg fémjét azonban úgy kell megválasztani, hogy ez az anódpolarizáció körülményei között kielégítő módon passzív álójon. A dekoratív külső réteg mindenkori sérülésének tartományában az érintkezésbe kerülő fémek elektromos potenciálkülönbsége miatt mindig anódpolarizáció jön létre, amelyek következtében a védőréteg passziválódhat (passszív vékonyréteg keletkezik). A védőréteg, amely passzív vékony réteggel rendelkezik, megakadályozza ezen réteg fémanyagának további károsodását (feloldódását), aminek következtében a korróziós folyamat megszűnik. Ez biztosítja a találmány szerinti fogpótlás korrózióállóságát. A védőréteg fémjeként a titán, tantál illetve króm alkalmazható. Ezek a fémek a szájüreg közegeiben könnyen passziválódnak, amelynek következtében elkerülhető a védőréteg korródeálódsa, illetve a mindenkori fogpótlás alapjának megsértése. A fogpótlás alapját képező fémötvözet megbízható korrózió elleni védelme érdekében a védőréteg legyen tömör (átmenő pórusoktól mentes). Mivel a rétegvastagság növekedésével az átmenő pórusok előfordulásának valószínűsége csökken, a védőréteget a lehető legvastagabra kell alakítani. A védőréteg vastagságának növelése azonban növeli a kialakításhoz szükséges munkát. Utóbbi szempontból kiindulva a réteget a lehető legvékonyabra kellene kialakítani. Kísérleti úton megállapítottuk, hogy a védőréteg és a dekoratív külső réteg vastagságának aránya célszerűen (0,3:1)—(1:1) között változtatandó. Az alacsonyabb értékeket a tantál és a titán, a nagyobbakat a króm esetén kell választani. Az alap és a dokoratív külső réteg, illetve a védőréteg és a dekoratív külső réteg fizikai-mechanikai jellemzői (termikus, lineáris hőtágulási együttható, alakíthatóság, mikrokeménység stb.) igen eltérőek (többszörösen). A hőmárséklet változása vagy mechanikus terhelés fennállása esetén pl. a fogpótlás használata során a fent nevezett rétegek határvonalai mentén koncentrált mechanikai feszültségek lépnek fel. Számos esetben ez a dekoratív külső réteg lepergéséhez vezet. Annak érdekében, hogy a fenti jelenség a találmány szerinti eljárással készült fogpótlás esetében elkerülhető legyen, az alapréteg és a dekoratív külső réteg között adott esetben átmeneti réteget alakítunk ki, amely titán, tantál illetve króm és a megfelelő nitrid keverékéből áll. A fentnevezett nitridek koncentrácója az átmeneti réteg vastagsági iránya mentén a dekoratív külső réteg irányába 0,01 tömeg %-tól 90-99,9 tömeg % értékig növekszik, mimelett az átmeneti réteg és a dekoratív külső réteg vastagságának aránya (0,3:1): 1. Az átmeneti rétegben a fémek és nitridjeinek fent jelzett koncentráció-eloszlása következtében a fizikaimechanikai jellemzők ebben a rétegben fokozatosan változnak. Az átmeneti réteg jellemzői ennek vastagságában az alap jellemzőitől a dekoratív külső réteg jellemzőiig terjedő tartományban változnak. A szájsebészeti gyakorlatban hídjellegű fogpótlások alőállítása esetén meglehetősen gyakran alakítanak ki forrasztott alapszerkezetet valamely fogpótláshoz. Egy ilyen szerkezet elemeit (koronák, fazettatestek, műfogak) különállóan állítják elő, majd ezeket forasztással alakítják egységes szerkezetté. A rozsdamentes acélból, króm-kobalt és más konvencionális korrózióálló fémötvözetekből készülő fogpótlás-konstrukciók elemeinek forasztásához nem szükséges ezüstforasztófémek felhasználása. A leggyakrabban 620-660 °C közötti olvadáspontú ezüst-kadmium forrasztófémet (összetétel tömeg-%ban: Ag 45, Cu 25, Cd 15 és Mn 15), illetve szüst-cink forrasztófémet 800-850 °C közötti olvadásponttal (összetétele tömeg-%-ban: Ag 63, Cu 27, Zn 10, vagy Ag 37, Cu 38, Zn 15, Cd 0,5, Mn 5,2, Ni 4, Mg 0,3) alkalmaznak. A forrasztási helyeken a dekoratív külső réteg, amelyet általában 400-500 °C között és e felett alakítanak ki, alacsony adhézióval rendelkezik, ami a forrasztófém egyes komponenseinek elgőzölgésére vezethető vissza. Ez igen gyakran a dekoratív külső réteg lepergését okozza, illetve rések, pórusok és más hibák keletkezését a forrasztási helyeken. Ezért ajánlatos akkor, amikor egy rozsdamentes fémötvözetű fogpótlás alapja forrasztott elemekből áll, a dekoratív külső réteg és a pótlásalap, illetve az adott esetben felvitt átmeneti réteg és a pótlásalap közé egy kiegészítő réteget bevinni. A kiegészítő réteget célszerűen kobaltból, nikkelből, krómból, molibdénből vagy cirkóniumból, vagy a króm illetve a molibdén nitrid-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
