200829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás forróvíz-távhő rendszerek szabályozására
3 HU 200829 B 4 jesítmónyt kell betáplálnunk, amely a holtidővel későbbi időpontban bekövetkező hőigánynek felel meg. Ezen felismerés alapján a kitűzött feladat megoldása olyan eljárás forróvíz-távhő rendszerek szabályozására, amelynek során a rendszerbe egy adott időpontban betáplált hőteljesítmónyt a külső hőmérséklet mért értékeiből számított mértékadó hőmérséklet érték és a rendszer névleges hőigónye alapján határozzuk meg, adott esetben figyelembe véve a szélhatásból eredő többletigényt Is, és amelynél a találmány értelmében meghatározzuk a rendszer holtidejét, és a szabályozás adott reális Időpontjában az akkori helyett a holtidővel későbbi Időpontban várható külső hőmérséklet értéket tekintjük mértékadó hőmérséklet értéknek. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosításl módjánál a holtidővel későbbi Időpontban várható külső hőmérséklet értéket a szabályozás adott reális időpontjában mért külső hőmérséklet érték és az előző nap azonos időszakában észlelt hőmérsókletváltozási tendencia alapján határozzuk meg. Egy másik előnyös foganatosításl módnál a holtidővel későbbi időpontban várható külső hőmérséklet érték meghatározásánál figyelembe vesszük a mért külső hőmérsékletnek a szabályozás adott reális Időpontjában észlelt változási tendenciáját. Előnyös, ha az említett kétféle változási tendenciát azonos súllyal vesszük figyelembe. Előnyös továbbá, ha a külső hőmérsékletet a rendszer holtidejénél legalább egy nagyságrenddel kisebb időközökben mérjük. Végül előnyös, ha a külső hőmérsékletet a hőteljesítményt betápláló fűtőerőmű vagy fűtőmű területén mérjük. n (i — m) 2 tw- 2 t . i= 1 1=1 A találmányt a következőkben példák kapcsán Ismertetjük, a csatolt rajzokra hivatkozva. Az 1. ábra az első példa, szerinti eljárásnál 5 alkalmazott számítási módszert, a 2. ábra a második példa szerinti eljárásnál alkalmazott számítási módszert, a, 3. ábra pedig a harmadik példa- szerinti 1Q eljárásnál alkalmazott számítási módszert szemlélteti. Általánosan ismert, hogy az ún. mértékadó külső hőmérséklet értékből hogyan kell meghatározni a forróvíz-távhő rendszer hőigényét 15 (lásd az MSZ-09-85.0008-86 sz. magyar szabványt). A továbbiakban ezért ezzel nem foglalkozunk. Ugyancsak nem foglalkozunk a szélhatás miatti többlet hőigény számításával, mert ennek 20 módja is Ismert (pl. a fenti szabványból). Pusztán arra szorítkozunk, hogy a jelen találmány értelmében mértékadónak tekintendő külső hőmérséklet érték meghatározásának módjára mutassunk be példákat, hangsúlyozva, hogy a 25 találmány lényege hem a konkrét számítási módszerekben van, hanem abban, hogy nem a szabályozás mindenkori időpontjában mért vagy erre az időpontra becsléssel felvett órté- 3Q két tekintjük mértékadónak, hanem az adott időpontnál a rendszer holtidejével későbbi időpontra várhatót, és már az adott időpontban előre betápláljuk azt a hőteljesítményt, amely a holtidővel későbbi időpontban várhatóan fel fog 35 merülni hőlgényként. Az 1. ábra szerinti esetben a következő képlet alapján számítjuk ki az adott nap 14 órakor mértékadónak tekintendő hőmérsékle tét: i + t ki + C [t ki — 0,5(t k(j _ 1) + t ke)] m + 1 ahol tMu az l-edik mintavételnél (jelen esetben 14 órakor) számított mértékadó hőmérséklet tki az i-edik mintavételnél mórt külső levegő hőmérséklet n az összes mintavétel száma m az átlagolás! időszakra előírt mintavételek száma h a 24 óra alatti mintavételek száma tk(i-i) az l-ediket közvetlenül megelőző mintavétel alkalmával mért külső levegő hőmérséklet tkj a J index által meghatározott sorszámú mért és regisztrált külső levegő hőmérséklet érték tk(i-h) a 24 órával korábbi l-edik mintavétel reális idejében mért külső levegő hőmérséklet th a vezetékrendszer holtideje (sec), azon idő, amely alatt az adott vezetékrendszer mértékadó helyén levő fogyasztói helyre megérkezik az erőműben kiadott hőteljesítmény tí az egymás utáni mintavételek közötti állandó mintavételi időköz (sec) TH , , , c = -^r egesz szamra kerekítendő viszonyszám A külső hőmérsékletet célszerűen az erőmű területén mérjük, hogy ne legyen szükség távmérő rendszerre. Tapasztalataink szerint a fűtőmű és a fogyasztó környezetében mért külső 50 55 60 3
