200829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás forróvíz-távhő rendszerek szabályozására
5 HU 200829 B hőmérséklet értékek között általában nincs lényeges eltérés. A fenti képlet a következő lépések megtételét fejezi ki: a) összegezzük a mért tk értékeket az utolsó mérésig, és az összegből kivonjuk az utolsó mintavételt m számú méréssel megelőző tk értékig összegezett hőmérséklet értékeket, b) az adott időpontra kiszámítjuk a hőmórsékletváltozás tendenciáját a következő módon: — meghatározzuk a tki és a tk(i-i) közötti eltérést, — meghatározzuk a tki és a 24 órával korábban ugyanazon mintavételi időpontban mért tke közötti eltérést, 2 tkq+ 2 ♦ . q = 0 — m) j = ahol tM2i az i-edik mintavételnél számított mértékadó hőmérséklet q futóindex tk(i-i) az i-ediket I számú mintavétellel megelőző mintavétel alkalmával mért külső levegő hőmérséklet, l<l<m intervallumban bármely egész szám lehet (értékét egy adott rendszerre próbaszámítások alapján célszerű meghatározni) tkq a q index által meghatározott sorszámú mért és regisztrált külső hőmérséklet tke a 24 órával korábbi i-edik mintavétel reális idejében mórt külső hőmérséklet (tke=ik(i-h)) a további jelölések értelmezése az előzőek szerinti. A fenti képlet a következő lépések megtételét fejezi ki: a) matematikailag más megfogalmazásban előállítjuk a Imn esetében az a) pontban leírt hőmérséklet értékek összegét, b) kiszámítjuk a tMii-nél a b) pontban leírt értéket, azzal az eltéréssel, hogy most a tk(i-i) érték helyett tk(j-i) értéket számítunk, vagyis I értéke nemcsak 1 lehet, c) kiszámítjuk a th idő múlva várható és az utolsó mért érték közé eső, az egyes mintavételi időpontokra várható hőmérséklet értékeket, és összegezzük ezeket, végül d) vesszük a mórt és számított hőmérsékleti értékek számtani közepét. Az 1. és 2. ábra szerinti esetben lényegében ugyanazt a képletet alkalmazzuk, csak a 2. ábra szerinti eljárásnak megfelelő képlet kissé általánosabban van megfogalmazva. A 3. ábra szerinti esetben a következő képlet alapján számítjuk ki az adott napon 14 órakor (az i-edik mintavétel időpontjában) mértékadónak tekintendő hőmérsékletet: — és vesszük a két különbségérték számtani közepét, c) kiszámítjuk a th idő múlva várható hőmér- 5 séklet értékét tki + C(tki — 0,5/tk(|-|)+tke/) d) a c) pont szerint kiszámított értéket hozzáadjuk az a) pont szerint kiszámított értékhez, és 10 e) vesszük a d) szerinti összeg számtani közepét. A 2. ábra szerinti esetben a következő képlet alapján számítjuk ki az adott napon 14 órakor (az i-edik mintavétel időpontjában) mértékadónak tekintendő hőmérsékletet: jtki + j[tki — 0,5(tk(j _ 1) + tke)]J m + C 2c 2 tkp p = e tM3i = tki — tke + ~1-------~ 2c + 1 ahol tM3i az i-edik mintavételnél számított mértékig adó hőmérséklet p futóindex tkp a p index által meghatározott sorszámú mért és regisztrált külső hőmérséklet érték a további jelölések értelmezése az előzőek 35 szerinti. A fenti képlet a következő lépések megtételét fejezi ki: a) kiszámítjuk az utolsó mért hőmérsékleti érték és a 24 órával korábban ténylegesen mért 4Q hőmérsékleti érték közötti eltérést, b) kiszámítjuk a 24 órával korábbi mintavételt követő 2th időtartam alatt mért hőmérséklet értékek számtani közepét (mivel most tí=I, c=th), végül 45 c) a b) pont szerint kiszámított értékhez hozzáadjuk az a) pont szerint képzett különbséget. Az első két példa szerinti esetben a mintavétel időszakában mért és számított tendenci- 50 ákat figyelembe véve extrapolálunk, majd átlagolunk, míg'a harmadik példa szerinti esetben a 24 órával korábbi mintavételtől kezdve átlagoljuk a mért értékeket a holtidő kétszeresének megfelelő intervallumra, és az átlaghoz hozzá- 55 adjuk a mintavétel időpontjában, illetve a 24 órával korábban mért értékek eltérését. Tapasztalataink szerint a pillanatnyi, illetve az előző nap hasonló időszakában észlelt hőmérsékletváltozási tendenciák alapján a külső hő- 60 mérséklet várható értékei a fenti képletek felhasználásával jó közelítéssel meghatározhatók, ha az előrebecslés ideje 30 perc és 4 óra között van. Természetesen más képletek is felállíthatok, és különféle matematikai módsze- 65 rekkel tovább pontosíthatók a becslések. 6 4
