200796. lajstromszámú szabadalom • Eljárás E. coli kromoszómába történő nukleotid szekvencia beépítést biztosító expresszios vektorok előállítására

3 HU 200796 A 4 A találmányunk szerinti pozitív szelekciós módszer egységnyi Idő alatt 3—4 nagyság­renddel több klón átvizsgálását teszi lehetővé; mint az eddig ismert, negatív szelekción alapuló eljárások. A találmányunk szerinti megoldás további, nagy jelentőségű vonása az, hogy a kromoszómán átalakított gén ép kópiáját még létfontosságú gén esetén sem kell külön bejut­tatni a sejtbe, hiszen az a kettős rekombinációs esemény megtörténtének pillanatában a plaz­­midon automatikusan kialakul. A találmány szerinti megoldást sokoldalúan lehet hasznosítani. Az alábbiakban röviden is­mertetjük a legfontosabb felhasználási terüle­teket. 1. Tetszőleges DNS fragment célzott be­juttatása a hordozó sejt kromoszómaállo­mányába. Az ismert módszerekkel ellentétben alig kor­látozottak lehetőségeink a bejuttatás helyére nézve, a találmány szerinti plazmidba beépíten­dő kromoszómarészlet kiválasztásánál csak arra kell figyelemmel lenni, hogy az nem tartal­mazhat transzkripciós terminátort. Megjegyez­zük továbbá, hogy eljárásunkkal — hasonlóan az összes eddigi eljáráshoz — csak transz helyzetben komplementálható létfontosságú génekbe juttathatunk be DNS fragmentet. 2. Plazmid stabilizálás, létfontosságú gén útján A találmány szerinti plazmidkonstrukcló nagy előnye az, hogy lehetővé teszi, hogy a kettős rekombinációs esemény megtörténte után a plazmidon kialakuljon a kromoszómán elrontott gén másolata, s így a plazmid a sejt számára elveszthetetlenné válik, hiszen a plazmid el­vesztése most már az esszenciális génfunkció megszűnését eredményezné. így rendszerünk alkalmazásával tetszőleges plazmidokat, pél­dául expressziós vektorokat stabilizálni lehet plazmldvesztés ellen. Ez a módszerünkből szár­mazó legnagyobb gazdasági jelentőségű kö­vetkezmény, hiszen a fermentációk során szük­ségtelenné teszi a rendkívül költséges antibio­tikum szelekciót. 3. Génfunkció elvesztését követő esemé­nyek vizsgálata A találmány szerinti eljárással természetesen felépíthető olyan mesterséges operon is, amely regulálható promoted tartalmaz. Ebben az eset­ben a kérdéses génfunkció szabályozhatóvá válik. Például ha á sejtet olyan körülmények közé helyezzük, ahol a promoter nem működik, lehetőségünk nyílik a létfontosságú génfunkció elvesztését Időben közvetlenül követő esemé­nyek vizsgálatára. így a találmány szerinti megoldás egyaránt alkalmazható valamely kromoszómális gén in­aktiválására, illetve a génfunkció szabályozha­tóvá tételére. Az új konstrukciójú plazmldok előállítására szolgáló eljárás, illetve a megfelelően átalakított kiónok elválasztására szolgáló eljárás főbb lé­péseit a következőkben Ismertetjük. Első lépésként valamely plazmidon — az in vitro DNS rekombináció eszközeivel — létreho­zunk egy két génből álló (A és Rí — lásd 1. ábra) mesterséges bakteriális operont. Az 1. ábra szerinti megoldásnál a „Pr” promoter egy kétcisztroros — A és Rí — messenger RNS szintézisét vezérli, amelyről akadálytalanul ki­fejeződik az R antibiotikum rezisztencia gén, így a plazmiddal transzformált baktérium sejt mind­két (Rí és R2) antibiotikumra rezisztens. Második lépésben az „A" célszekvencia bel­sejébe klónozzuk az integrálandó „B” gént, amelyet egy „T” terminátor szekvencia követ — lásd 2. ábra. (Speciális esetekben elegendő pusztán a „T terminátor szekvencia klónozása.) A 2. ábra szerinti Plazmid/2-vel transzformált sejt szenzitív lesz az Rí antibiotikumra, mint­hogy a Pr prometerről induló transzkripció a T terminátoron stoppolódik. A plazmid az R2 an­tibiotikum segítségével tartható fenn. Amennyiben a 3.a és 3.b ábrán vázolt kettős rekombinációs esemény lejátszódik és a „B” DNS szakasz a terminátorral együtt a kromo­szómán lévő „A” szekvenciába integrálódik, ebben az esetben a plazmidon visszaalakul az 1. ábrának megfelelő állapot és újból megnyil­vánul az Rí antibiotikum rezisztencia. így a kettős rekombinációs esemény meg­történte könnyen nyomonkövethető. A 2. ábrá­nak megfelelő intermedier plamldot (plazmid12) tartalmazó rec+ (rekombinációra képes) kiónt, előnyösen E. coli törzset, az R2 antibiotikumon növesztjük, majd 150-200 pj overnight kultúrát Rí antibiotikumot tartalmazó táptalajra szélesz­­tünk. Az Rí antibiotikumos lemezen csak a kívánt kettős rekombináció során keletkező, Rí antibiotikum rezisztens klórok nőnek ki. A kettős rekombinációs esemény gyakorisá­ga az „A" szekvencia „B+T” inszertet megelőző, illetve azt követő részének a hosszúságától függ. Ha mindkét szakasz több mint 300—400 bázispár hosszúságú, akkor a rekombi­nációs frekvencia az irodalmi adatok alap­ján >10“5/sejt. A 200 (xl overnight kultúra kb. 107 sejtet tartalmaz, így lemezenként — durva becslés alapján — kb 100 pozitív klón jelenik meg. A találmányunk további részleteit az alábbi példákon szemléltetjük, anélkül, hogy találmá­nyunkat a példákban ismertetettekre korlátoz­nánk. 1. példa A plazmid kialakítása A pERVI/23 PLH4 plazmid (NCAIM B (P)001016) egyedi Cla I restrikciós helyére kló­noztunk egy 750 nukleotidos Tag I restrikciós fragmentet, amely a PBR329 plazmidbói (MNG 00299) származott és a CAT gént tartalmazza a saját promotere nélkül. A plazmidot tartalma­zó kiónok kloramfenikol rezisztensek voltak. — Intermedier I Az eredményül kapott plazmidot Xba enzim­mel emésztettük, majd a linearizált plazmidot Bal 31 exonukleázzal kezelve — a Xba I helytől 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents