200783. lajstromszámú szabadalom • Eljárás immunstimulens hatású peptid-szubsztituált heterociklusos vegyületek és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 HU 200783 B 4 képletü vegyületek, amelyekben y értéke 1, x értéke 4, R1 hidrogénatom és R jelentése 5-L-hidantoin. Az (1) általános képletü vegyÖleteket a szakterületen erre a célra ismert analóg módszerek valamelyikével állítjuk eló. Az el­járás során peptidkötéseket alakítunk ki az aminosavak között, amelyeknél az amino- és savcsoportjaik és gyakran más reakcióképes csoportok jelenléte miatt, meg kell védeni ezeket a csoportokat és/vagy aktiválni kell az ilyen csoportokat, különösen a karboxi­­csoportot annak érdekében, hogy bizonyos reakciót elérjünk vagy valamely reakciót op­timálisan vitelezzünk ki. Az általános reakciósort az A) reakció­vázlaton mutatjuk be részletesen. A rekaciósornál alkalmazott jelölések a kővetkezők: Z = Cbz=benzil-oxi-karbonil-csoport, BSA = bisz-(trimetil-szilil-acetamid), CMEC = l-ciklohexil-3-(2-morfolino-etil)-kar­­bodiiraid-meto-p-toluol-szulfonát, HOSuc s N-hidroxi-szukcinimid, NMM = N-metil-morfolin, n, x, y és R jelentése az előzőekben meg­adott, DCC = diciklohexil-karbodiimid. LAP = leucin aminopeptidáz Az A) rakcióvázlaton bemutatott reakció­sorból látható, hogy azokat az aminosavakat, amelyek felépítik az (I) általános képletü ve­­gyületet, úgy állítjuk elő, hogy az acilezett glutaminsavat a diamino-pimelinsav-lizin­­(vagy bázisos aminosav) dipeptid-részhez kötjük. A dipeptid-részt pedig úgy kapjuk, hogy a diamino-pimelinsavat lizinhez kötjük az A) reakcióvázlaton bemutatott módon. Az egyes aminosavak kombinálásának a sorrend­je a tripeptid előállításánál nem lényeges. A leírásban megadott példáknál bizonyos védő és aktiváló csoportokat ismertetünk, de a szakterületen járatos szakember számára világos, hogy más védő vagy aktiváló cso­portok is használhatók. Az egyes védőcso­portok megválasztása függ a szükséges re­agens alkalmasságától, a .védett" vegyület oldhatóságára gyakorolt hatásától, az eltávo­lítás könnyűségétől és olyan más csoportok jelenlététől, amelyek hatással lehetnek annak használatára, például befolyásolják a szelek­tivitását, függ továbbá az eltávolítás lehető­ségétől. Így például bizonyos reakcióknál szük­séges vagy legalább kívánatos az aminocso­­port és/vagy a karboxicsoport megvédése. A peptidszintézisre választott szintézisút meg­kívánhatja az egyik vagy a másik vagy mindkét védőcsoport eltávolítását annak ér­dekében, hogy további reakció váljék lehető­vé a regenerált amino- vagy karboxicsopor­­ton, például a védőcsoportok, amelyeket használtunk, reverzibilisek és a legtöbb esetben egymástól függetlenül eltávolíthatók. Ezenkívül a védőcsoport megválasztása vala­mely adott aminocsoport számára függ az aminocsoport szerepétől az általános reakció­sorban. Aminocsoportot védő csoportként változó egyensúlyi állapotú, például könnyen eltávolítható védöcsoportokat kell használni. Ugyanez érvényes a karboxicsoportot védő csoportokra is. Ilyen csoportok ismertek a szakterületen és például a következő irodalmi helyeken vannak leírva: Bodansky et al., .Peptide Synthesis", 2. kiadás, John Wiley & Sons, N.Y. (1976); Greene, .Protective Groups in Organic Synthesis", John Wiley & Sons, N.Y. (1981); McOmie, .Protective Groups in Organic Chemistry", Plenum Press, N.Y. (1973); és Sheppard, Comprehensive Organic Chemistry, The Synthesis and Reactions of Organic Compouns", Pergaman Press, N.Y. (1979), E. Hasiam kiadó, 23.6 rész, 321-339. oldal. Hagyományos amino- és karboxicsoportot védő csoportok ismertek a szakterületen. Aminocsoportok védelmére alkalmas védőcso­portok néhány képviselője a következő cso­portok közül kerül ki: benzil-oxi-karbonil­­-csoport, helyettesített vagy helyettesítetlen aralkil-csoportok, így a benzil-, tritil—, benz­­hidril- és a 4-nitro-benzil-csoport; a benzili­­déncsoport, ariltiocsoportok, így a feniltio-, nitro-feniltio- és a triklór-feniltio-csoport; foszforil-származékok, így a dimetil-foszforil- és az 0,0-dibenzil-foszforil-szirmazék; a tri­­alkil-szilil-származékok, így a trimetil-szilil­­-származék, valamint más védőcsoportok, pél­dául azok, amelyek a 4 322 341. számú USA­­-beli szabadalmi leírásban vannak leírva. Az előnyös aminocsoportot védő csoport a ben­­zil-oxi-karbonil-csoport. Ismeretesek olyan módszerek, amelyek alkalmasak az említett csoport helyettesítésé­re adott aminocsoporton. Az ilyen módszerek általában abban állnak, hogy a megfelelő ami­­novegyületet acilezzük benzil-oxi-karbonil­­-kloriddal (benzil-klór-formáttal) valamely a reakcióval szemben közömbös oldószerben, például vízben, metilén-kloridban, tetrahidro­­furénban, valamely bázis (savmegkötő szer), például nátrium- vagy kálium-hidroxid jelen­létében, ha az oldószer víz. Abban az eset­ben pedig, ha valamely szerves oldószert használunk, akkor a reakciót tercier amin­­-vegyület, például 1-4 szénatomos trialkil­­-amin vagy piridin jelenlétében vitelezzük ki. Amennyiben vizes oldószer-rendszert al­kalmazunk, akkor a reakcióelegy pH-ját kö­rülbelül 8-10, előnyösen 9 értéken tartjuk. Más változatban, ha a reakcióban résztvevő anyag, például a vegyület egy védendő ami­nocsoportot tartalmaz, amely bázikus csopor­tokkal rendelkezik, akkor ez szolgálhat sav­megkötő szerként. A CH3(CH2)nCO- általános képletü acil­­csoportot a glutaminsavba (a 9-es számú ve­­gyületben az A) reakcióvázlaton) szabványos acilezési reakciókkal visszük be oly módon, hogy a glutaminsavat megfelelő savkloriddal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents