200762. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piridazin-amin-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 200762 B c) 102 rész etil-4-(3-klór-3-oxo-propil)-l-piperi­­din-karboxilát, 45 rész 2,6-dimetil-piridin és 630 rész tetrahidrofurán elegyét normál nyomáson szo­bahőmérsékleten 5 rész 10%-os, csontszénre felvitt palládium-katalizátorral hidrogénezzük. A számí­tott mennyiség# hidrogén felvétele után a katalizá­tort kiszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A vissza­maradó anyagot feloldjuk 650 rész diklór-metán­­ban. A kapott oldatot kétszer 100 rész 5%-os sósav­oldattal és kétszer 100 rész vízzel mossuk, szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A visszamaradó anyagot desztilláljuk, így 71,1 rész (81%) etil-4-(3-oxo-pro­­pil)-l-piperidin-karboxilátot kapunk, fp.: 130-135 °C 133 Pa-nál (46. sz. intermedier). d) 36 rész etil-4-(3-oxo-propil)-l-piperidin-kar­­boxilát és 450 rész tetrahidrofurán elegyét normál nyomáson, 20 °C hőmérsékleten, 2 rész Raney-nik­­kel katalizátorral hidrogénezzük. A számított mennyiségű hidrogén felvétele után a katalizátort kiszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A visszamara­dó anyagot feloldjuk 260 rész diklór-metánban. A szerves fázist 100 rész híg sósav-oldattal mossuk, szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. így 36 rész (98,3%) etil-4-(3-hidroxi-propil)-l-piperidin-karboxilátot kapunk visszamaradó anyagként (47. sz. intermedi­er). Hasonló módon állítjuk elő a következő vegyü­­leteket: metil-3-(2-hiroxi-etil)-l-pirrolidin-karboxilát (48. sz. intermedier) és etil-4-(2-hidroxi-etil)-l-piperidin-karboxilát (49. sz. intermedier). 12. példa 19,6 rész trifenil-foszfin és 54 rész tetrahidrofu­rán elegyéhez keverés és hűtés (-10 °C) közben részletekben hozzáadunk 13,7 rész dietil-azo-di­­karboxilátot (exoterm reakció). Az adagolás befe­jezése után a reakdóelegyet 15 percig keverjük, majd hozzáadjuk 16,5 rész l-(fenil-metil)-4-piperi­­din-etanolnak és 12^5 rész etil-4-hidroxi-benzoát­­nak 54 rész tetrahidrofuránban készített oldatát cseppenként 0 és -5 °C közötti hőmérsékleten. Az adagolás befejezése után a reakdóelegyet 1 éjsza­kán át keverjük szobahőmérsékleten, majd bepá­roljuk. A visszamaradó anyaghoz vizet adunk, és a terméket diklór-metánnal extraháljuk. Az extrak­­tumot szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A visszama­radó anyagot feloldjuk 2,2’-oxi-biszpropánban, és hagyjuk kristályosodni. A csapadékot kiszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A visszamaradó anyagot 280 rész 2-propanolban (Z)-2-butén-dioátjává alakít­juk. A kapott sót szűrjük és szárítjuk, így 15 rész (42%) etü-4-{2-[l-(fenil-metil)-4-piperidinil]-eto­­xi}-benzoát-(Z)-2-butén-dioátot (1:1) kapunk, op.: 142,0 °C (50. sz. intermedier). b) 4,8 rész etil-4-{2-[l-(fenil-metil)-4-piperidi­­nil]-etoxi}-benzoát-(Z)-2-butén-dioát (1:1) és 120 rész etanol elegyét normál nyomáson 50 ®C hőmér­sékleten 2 rész 10%-os, csontszénre felvitt palládi­um-katalizátorral hidrogénezzük. A számított mennyiségű hidrogén felvétele után a katalizátort kiszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A visszamara­dó anyagot 2-propanolból kristályosítjuk, így 4,5 rész (100%) etil-4-[2-(4-piperidinil)-etoxi]-benzo-21 át-bután-dioátot (1:1) kapunk, op.: 146,7 °C (51. sz. intermedier). Hasonló módon állítjuk elő a következő vegyxü­­leteket: etil-cisz-4-[2-(3-h|droxi-4-piperidinil)-etoxi]-b enzoát (52. sz. intermedier); etil-4-[2-(4-piperidinil)-etoxi]-benzol-acetát (olaj) (53. sz. intermedier); etiI-4-[3-(4-piperidinil)-propoxi]-benzol-acetát (olaj) (54. sz. intermedier); etiI-dsz-4-[2-(3-metoxi-4-piperidinil)-etoxi]-b enzoát (olaj) (55. sz. intermedier); etil-4-{2-[3-(fenil-metoxi)-4-piperidinil]-etoxi} -benzoát (56. sz. intermedier); etil-4-[2-(4-piperidmil)-propoxi]-benzoát (57. sz. intermedier); etil-4-[3-(4-piperidinil)-propoxi]-benzoát (65. sz. intermedier). 13. példa a) 36 rész etil-4-(3-hiedroxi-propil)-l-piperidin­­karboxilát és 261 rész benzol elegyéhez keverés közben 5-10 °C hőmérsékleten hozzácsepegtetünk 21,5 rész tionil-kloridot. Az adagolás befejezése után a reakdóelegyet egy éjszakán át keverjük a megadott hőmérsékleten. A kapott reakdóelegyet bepároljuk, és a visszamaradó anyagot felvesszük metil-benzolban. Az oldószert lepároljuk (ezt két­szer ismételjük), így 33 rész (83,8%) etíl-4-(3-klór­­propil)-l-piperidin-karboxilátot kapunk visszama­radó anyagként (58. sz. intermedier). b) 15 rész 4-(5,6-dihidro-4H-13-oxazin-2-il)-fe­­noxi-hidroklorid, 29 rész kálium-karbonát és 180 rész NJí-dimetil-formamid elegyét egy órán át mintegy 80 *C hőmérsékleten keverjük. A kapott reakdóelegyhez hozzáadunk 16,4 rész etil-4-(3- klór-propil)-l-piperidin-karboxilátot, és a reakdó­elegyet egy éjszakán át keverjük 95 °C hőmérsékle­ten. A kapott reakdóelegyet jég és víz elegyébe öntjük, és a terméket kétszer diklór-metánnal ext­raháljuk. Az extraktumot szárítjuk, szűrjük és be­pároljuk. A visszamaradó anyagot oszlopkroma­­tográfiásan tisztítjuk szilikagél oszlopon eluáló­­szerként diklór-metán és metanol (98,5:1,5 térfo­gatú) elegyét alkalmazva. A tiszta frakdókat össze­gyűjtjük és az eluálószert lepároljuk, ígyl8,8 rész (71,7%) etil-4- { 3- [4- (5,6-dihidro-4H- 13-oxazin-2- il)-fenoxi]-propil}-l-piperidin-karboxilátot ka­punk, op.: 128,5 °C (59. sz. intermedier). c) etil-4-{3-[4-(5,6-dihidro-4H-l,3-oxazin-2-il)­­fenoxi]-propil}-l-piperidin-karboxilát, 26,3 rész kálium-hidroxid és 200 rész 2-propanol elegyét 3 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Bepárlás után a visszamaradó anyaghoz vizet adunk és az oldószert ledesztilláljuk, míg a 2-propanolt teljes mértékben eltávolítjuk. Lehűlés után a visszamara­dó anyaghoz jeges vizet adunk, és a terméket dik­lór-metánnal extraháljuk. A szerves fázist szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, így 14,5 rész (100%) 5,6-di­­hidrto-2-{4-[3-(4-piperidinil)-propoxi]-fenil}-4H -1,3-oxazint kapunk visszamaradó anyagként (60. sz. intermedier). Hasonló módon állítjuk elő a következő vegyü­­leteket: 4-{3-[4-(4,5-dihidro-2-oxazolil)-fenoxi]propil} 22 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 12

Next

/
Thumbnails
Contents