200757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új naftotiazepin-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 200757B lór-metil)-kl6r-fonniát, az (a-klór-ctil)-kl6r-formi­­át 6s a (ß,ß,ß-trikl6r-etil)-kl0r-formiät. Alkalmas bázisok például a trietil-amin, a piridin, a 2-metil­­piridin, a 2,6-dimetil-piridin, a tctrametil-karba­­mid, a hexametil-foszforsav-triamid és a lanolin. A reagáltatást előnyösen 0 és 140 °C közötti hőmér­sékleten végezzük. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R3 jelentése rövidszén­­láncú alkilcsoport és R4 jelentése hidrogénatom, előállíthatjuk az előzőek szerint kapott terméknek vízzel, rövidszénláncú alkanollal (például metanol­lal) vagy ezek elegyével való kezelésével. A kezelést előnyösen 20 és 120 °C közötti hőmérsékleten vé­gezzük. Ha az előbbi reakcióban a halogén-hangyasav (halogénezett alkil)-észtereként (a-klór-etil)-klór­­formiátot vagy (ß,ß,ß-trild6r-etü)-U6r-fonniätot alkalmazunk, az olyan (I) általános képletű vegyü­­letet, amelyben R7 jelentése rövidszénláncú alkil­csoport és R4 jelentése hidrogénatom, előállíthat­juk a fenti reakció termékének cinkkel (például cinkporral) rövidszénláncú alkánsavban, például ecetsavban való reagáltatásával is. A fenti reakcióban előnyösen alkalmazható ol­dószerek például a benzol, a dioxán, a metilén-klo­­rid, a kloroform, az aceton, az acetonitrü, az etil­­acetát és a dimetil-formamid. Az (I) általános képletű vegyületek a nafto-tia­­zepin váz 2- és 3-heIyzetében jelenlévő két aszim­­metriás szénatom következtében négy optikai izo­mer formájában (azaz a (-t-)-dsz, (-)-dsz, (+)­­transz és (-)-transz izomerek formájában) fordít­hatnak elő. Mivel az előzőekben ismertetett reakci­ók mindegyike racemizálódás nélkül játszódik le, az (I) általános képletű vegyületeket a találmány sze­rint egyszerűen előállíthatjuk optikailag aktív for­mában a (II) általános képletű kiindulási vegyület megfelelő optikai izomeijének alkalmazásával A találmány szerint előállított (I) általános kép­letű vegyület gyógyászati célra felhasználható sza­bad formájában vagy gyógyászati célra alkalmas savaddíciós sója formájában. Az (I) általános kép­letű vegyület megfelelő sói közé tartoznak példáid a szervetlen savakkal alkotott addíciós sók, így pél­dául a hídrogén-klorid-, hidrogén-bromid-, hidro­­gén-jodid-, perklorát-, szulfát- vagy foszfátsók; a szerves savakkal alkotott sók, így például az oxalát-, maleát-, fumarát-, tartarát-, metán-szulfonát- vagy szukcinátsók. Ezek a sók egyszerűen előállíthat ók az (I) általános képletű vegyületekből ismert eljá­rásokkal. A találmány szerint előállított (1) általános kép­letű vegyületek és gyógyászati célra alkalmas sóik vérnyomáscsökkentő hatásuk és agyi- és koronária­­ereket tágító hatásuk folytán hasznosak a vérnyo­más csökkentését célzó kezelésben vagy megelő­zésben, valamint agyi megbetegedések, például agyérgörcs, agyi ischaemia és agyi infarktus, vala­mint szívmegbetegedések, például angina pectoris és miokardiális infarktus kezelésében és megelőzé­sében. A találmány szerint előállítátott (I) általános képletű vegyületek és sóik kevesebb kedvezőtlen mellékhatással bírnak, mint az ismert vegyületek, 3 így kevésbé gátolják a pitvar-kamrai (atrioventiku­­láris) vezetést, és kevésbé csökkentik a szfvfrekven­­ciát, mint az ismert értágítók, például a Verapamil, amelyről tudott, hogy a pitvar-kamrai vezetés gát­lása révén a pitvar-kamrai vezetési időt meghosz­­szabhítja, és esetenként az ilyen vezetési zavarok következtében arritmiát okoz. A találmány szerint előállított (I) általános kép­letű vegyítetek hatásosam gátolják továbbá a vérle­­mezkék aggregálódását, igen jól alkalmazhatók agyi megbetegedések, például agyérgörcs, agyi is­chaemia és agyi infarktus kezelésére. A találmány szerint előállított (I) általános kép­letű vegyületek és gyógyásaati célra alkalmas savad­­dídós sóik gyógyászati célra alkalmas hordozó­­és/vagy segéd anyagokkal gyógyászati készítmé­nyekké alakíthatók és orálisan vagy parenterálisan adagolhaíók. Hordozóanyagként alkalmazhatunk például feeméayftőt, laktózt, glükózt, kálium-fosz­fátot, kukoricakeményítőt, akácmézgát, sztearinsa­­vat vagy bármely más gyógyászatban szokásosan alkabnazott hordozóanyagokat, a gyógyászati ké­szítményeket formálhatjuk szilárd dózis-formákra, pfidádtabtettfi^péultitká, kapszulákká, illetve kúpokká vagy folyékony dózisfokrmákká, például oldatokká, szuszpenziókká vagy emulziókká. Parenterális adagolás céljára készíthetünk injek­ció-formájú gyógyászati készítményeket is. Az (I) általános képletű vegyületek vagy gyógyá­szati célra alkalmas sóik napi dózisa nagymérték­ben változik az adagolás módjától a beteg korától testtömegétől és állapotától valamint a kezelendő betegség súlyosságától függően. Általában azonban előnyösen az (1) általános képletű vegyületeket vagy sóikat 0,05 és 10 mg/kg közötti, előnyösen 0,5 és 10 mg/kg közötti napi dózisban adagoljuk orális adagolás esetén, 0,05 és 2 mg/kg közötti dózisban parenterális adagolás (például intravénás injekció formájában) esetén. A találmány szerinti eljárás kiindulási anyagául szoIgá!6(II) általános képletű vegyületeket előállít­hatjuk példád l-amiao-naftalin-2-tiol (V) általá­nos képletű glicidátészterrel való reagáltatásával— R jelentése észtermaradék és R1 jelentése az előző­ekben megadott. 1. Vizsgálati példa A vérnyomáscsökkentő hatás vizsgálata A vizsgálandó vegyületet vízben oldjuk vagy szuszpeadáljuk, és 30 mg/kg dózisban beadjuk éj­szakán át éheztetett spontán magas vérnyomású (SHR) patkányoknak. A patkányok szisztolés vér­nyomását időszakonként farok-plethysmográfiás eljárással mérjük {lésed a The Journal of Labora­tory and Clinical Medicine, 78,957 (1971) szakiro­dáim helyen]. A vizsgált vegyületek vérnyomás­­csökkentő aktivitását a következő módon számított vérnyomáscsökkenésből (AHgmm) határozzuk meg: Vérnyomáscsökkenés (A Hgmm) = a vizsgálan­dó vegyület adagolása előtt mért vérnyomás — a vizsgálandó vegyület beadása után mért vérnyomás A vizsgálatok eredményét az I. táblázatban is­mertetjük. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents