200713. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélhuzal többszörös húzására

HU 200713 B

„Kratos típusú húzógépen 1,97 nun végátmérőjűre kellett húzni, 300 m/min sebességgel.

Az alakváltoztatási üzemmód kiválasztásánál először egy szokványos húzási menetet tartottunk be a következő, az egyes szúrásoknak megfelelő húzógyűrű-átmérőkkel:

5.25- 4,20-3,30-2,70-2,28-1,97 mm. A valós részzömítések (logaritmikus alakváltozási fok) értékei az egyes szúrásoknál az alábbiak voltak: 0,43-0,45- 0,48-0,40-0,34-0,29. A zömítési folyamatoknak az utolsó szúrásokban való intenzívebbé tétele érdekében ugyanezen a húzógépen a fémalakítást öt szúrásban (az egyébként szokásos hat helyett) a következő húzási menet útján valósítottuk meg:

5.25- 4,10-3,10-2,45-1,97 mm.

A valós rész-zömítések értékei az egyes szúrásoknál a következők voltak: 0,43-0,50-0,56-0,47- 0,44, aholis egyszerű, kúpos munkazónával rendelkező húzógyűrűket alkalmaztunk.

A húzást a találmány értelmében hajtottuk végre, amikor az egyes rákövetkező húzógyűrűk ai+i munkakúpszöge a megelőző húzógyűrűkéhez képest az alábbi összefüggések szerint csökkent (az első húzógyűrűben a munkazóna belépési szöge 7° volt):

1., aj+i = otí(ni/ni+i)°’^;

2., ai + i = a(ni/ni+i)”’~;

3., aj + i = a(ni/ni+i)’V'

4., ai+i = oti(ni/ni+ir-“;

5., ai + i = ai(nj/ni+i) ’ ;

6., A munkakúpszög valamennyi húzógyűrűben állandó volt, értéke pedig 7°.

A húzógyűrűk munkakúpszögeinek tesztelt változatait a 2.SZ. táblázatban foglaltuk össze.

5

6

2 sz. táblázat

kísérlet a húzógyűrűk munkakúpszögei 5 az egyes szúrásokhoz (Is)

sorszáma 1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

6

1

7,0

53

43

4,0

3,7

2

7,0

53

4,8

43

3,7

3

7,0

5,7

5,0

4,6

43

4

7,0

5,9

53

5,0

4,7

5

7,0

6,1

5,6

53

5,0

6 (prototípus) 7,0

7,0

7,0

7,0

7,0

20

Technológiai kenőanyagként száraz szappanport alkalmaztunk.

A találmány szerinti eljárás tesztelt változatainak hatékonyságát a kenőréteg-változás paraméte- 25 re alapján becsültük meg:

K-l-Ö+i/ft'

ahol

30 li-a huzalfelületen levő kenőrétegegy megelőző húzógyűrűből való kilépéskor (g/m2);

íi+i-a huzalfelületen levő kenőréteg egy rákövetkező húzógyűrűből való kilépéskor (gúrr);

a húzási arány: X = dj2/ di+i2, ahol a di és 35 di+i a zömítés előtti, illetve utáni huzalátmérőt jelölik.

K=1 érték esetén a huzalon levő teljes kenőanyag-mennyiség az alakváltozási zónába jut. K értéknél a kenőanyag egy része kinyomódik a követ- 40 kező húzógyűrű alakváltozási zónájából és így ebbe

kevesebb kenőanyag kerül ahhoz a kenőanyagmennyiséghez képest, amely a megelőző húzógyűrűből kilépett. Ki érték esetén a technológiai kenőanyag többletmennyiségének behúzása történik egy 45 következő húzógyűrű alakváltozási zónájába a tartályból.

A tesztelt eljárási változatok egy további kiértékelési paraméterei ao* húzási feszültség volt, amelyet egy nyúlásmérő segítségével állapítottunk meg. 50 A kiértékelési eredmények a 3. sz. táblázatban vannak összefoglalva.

4