200664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsés anyagok feldolgozására
HU 200664 B A 48 gallér porózus felületének 1 m2-én célszerűen percenként mintegy 100 kg gőzt áramoltatunk át; de ennél az értéknél még előnyösebb az 50-50 kg percenkénti mennyiség. Oldható kávékivonatok készítésénél a teljes átbocsátóit gőzmennyiség körülbelül 0,9-2,4 kg percenként a nedvesítőkamra térfogatának 1 literére vonatkoztatva; miközben célszerűen 0,25- 0,50 kg szemcsés anyagot dolgozunk fel. A nedvesítőkamra célszerű méretei mintegy 2,5 cm-20 cm hosszúság és körülbelül 5-25 cm átmérő. Agőzbebocsátó nyílásokon bevezetett gőzáram sebessége célszerűen 10 m/sec nagyságrendű. A nyomás értéke a gőznyílásoknál kisebb, mint 9 kPa és a nedvesítőkamrában célszerűen kevesebb, mint 4 kPa. Általában a nedvesítőkamrában a nyomás közel atmoszférikus értékű. Abban az esetben, hogyha a pörkölt és darált kávéra emlékeztető szövetszerkezetet kívánunk fagyasztva szárított oldható kávéanyagnál megvalósítani, az eljáráshoz felhasználandó alapanyag szemcseméretének 40 mikronnál kisebbnek kell lennie. A végtermék küllemének változásábnan szembetűnő változás következik be, hogyha az alapanyag 40-50 mikron átmérő nagyságrendű. Az 50 mikron átmérőnél nagyobb átmérőjű szemcsék esetén a végtermék szivacsos szövetszerkezetet vesz fel, amely hasonló a hagyományos technika állása szerinti megoldásokkal feldolgozott, illetve előállított végtermékhez. Az alapanyag szemcseméretének változtatásával, illetve a nedvesítőkamra nedvességtartalmának változtatásával különböző formájú és küllemű végtermékek állíthatók elő. A találmányunk szerinti eljárást megvalósító berendezés egyik további kiviteli alakjánál a 3. ábrán látható 16 porlasztó, amely a 122 porózus alaplemez zel kialakított 120 átereszbe vezeti az alapanyagot. Nyomás alatti nedvesített levegővel a 122 porózus alaplemez alatti 126 kamrába továbbítjuk az alapanyagot Egy vibrációs generátor alkalmazásával keverjük össze az anyagot dy módon, hogy az átereszbe vezetett anyag a porlasztótól a porózus lemez mentén halad. A mozgó anyagrészecskék nedvesített levegővel találkozva egymáshoz kötődve tömböcskéket képeznek és a 281 töltőgaratba érkeznek, majd ezután a 30 fúvóka elrendezésbe jutnak, illetve a 31 szárítókamrába kerülnek feldolgozásra, amint azt az előbbiekben ismertettük. Ennél a megoldásnál a tömböcskéket tömörítés nélkül hoztuk létre. A találmány szerinti megoldás továbbá olyan kiviteli alakkal is megkonstruálható, amelynél egyidejűleg történik a szilárd anyag feldolgozása és a folyékony anyag szárítása. A tömörítendő anyagot a 30 fúvóka elrendezés révén juttatjuk be a berendezésbe, a folyékony anyag apró cseppecskéjét pedig a szárítókamra belsejébe egy hagyományos permetezve szárító 130 fúvókával visszük be. A találmány szerinti berendezés egyik további kiviteli változatát szemléltetjük a 4. ábrán, amely magában foglal egy 232 csővezetéket, amely négyszögletes keresztmetszetű és egy hosszanti rés alakú 233 betápláló nyílást határoz meg. A 234 síkban egy függönyszerű szemcsés anyagáram áramlik. Akonstrukciőban egy pár hosszanti 242 gőzvezeték van elrendezve, amelyik mindegyik hosszanti rés alakú 252 gőz fúvókával vagy nyílással van kialakítva és ame7 lyek a betápláló nyílásokkal átellenben vannak elhelyezve párhuzamosan azok hossztengelyével. Az ezeken a nyílásokon sűrített gőz halad áramlásirányban és hideg levegőt visz magával a 258 hosszanti hézagokból a fúvókák és a tápvezeték között Természetesen kávén kívül más vízben oldódó szemcsés anyagok is feldolgozhatók, illetve zömíthetők a találmányunk szerinti eljárással. Ilyen anyagok lehetnek többek között úgynevezett azonnal oldódó tea, oldható cikóriapor, oldható árpapor, oldható tejporféleségek és kakaópor alapú italkeverékek. A fentieken kívül a felsorolt anyagok különböző kombinációja is tömöríthető. A találmányunk szerinti eljárásra vonatkozó konkrét üzemi feltételek szerint nyert végterméket, illetve az egyes technológiai jellemzőket az alábbi példákban ismertetjük. 1. példa Permetezve szárított kávékivonatot porlasztottunk 24 mikron átmérőjű szemcsékre, amelyet levegőárammal továbbítottunk és egy csigás adagolóba vezettünk. A csigás adagoló a porszerű szemcsés anyagot egy nyíláson keresztül 0,35 kg/perc/cm2 tömegáram jellemzővel préselte át Szemcsés anyag a kilépő nyíláson tömör anyagfolyamként és immár tömböcskékké zömítve jut a tápvezetékbe az agglomerációs műveletet végző fúvóka elrendezés előtt; a fúvóka elrendezés hasonló a 2. ábrán bemutatotthoz, de a körkörös gőznyílások között és a gépnyílások között nem alakítottunk ki hézagot, fly módon a belső körkörös gőznyílás közvetlenül körülveszi a tápvezetéket. Ugyancsak hiányzik a szívógyűrű is. A diffúzor porózus gallérja 1 mikron pórusátmérővel van kialakítva. A gőzt mintegy 750-1500 Pa nyomáson vezetjük a körkörös gőznyílásokba l,28xl03 — 2,lxl03 kg/perc/m2 nagyságrendben. A porózus gallér külső felületén mintegy 17 kPa nyomású gőzt alkalmaztunk, amely 133 kg/percy'mrarányban hatol át a diffúzor szerkezetén. A nyert tennék a pörkölt és darált kávéra emlékeztet A tennék kellemesen sötét színű, világos foltokkal, amely a frissen pörkölt és darált kávé színét idézi fel. 2. példa A 2. példában az 1. példánál alkalmazott és a porózus gallérra kifejtett gőznyomást 7 kPa-ra csökkentjük és ennek megfelelően a porózus galléron átbocsátóit gőzfolyam 6,7 kg/perc/m2 nagyságrendre változott A nyert törnék ennek következtében világosabb színű lett és a törnék sűrűsége csökkent ami az alacsonyabb nedvességtartalomnak a következménye. 3. példa Permetezve szárított kávét dolgoztunk fel az 1. példa szerinti módon azzal az eltéréssel, hogy a por alakú szemcsét 50 mikron átlagos szemcseméretűre porlasztottuk. A nyert tennék ennek következtében szivacsszerű szövetszerkezetű és egyenletesen sötét színű; határozott karakterisztikus éles peremek, illetve zúzott őrleményszerű megjelenési forma nélkül. 4. példa Cikória kivonat keveréket szárítottunk por alakú8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
