200579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott hatású talajjavító, tápanyagszolgáltató keverék-rendszer előállítására
HU 200579 A bahőmérsékleten folyik és a kioldási folyamat lezajlásával 24 óra múlva az oldatban lévó humátokat savval kicsijük. A savval történd kicsapás célszerűen kénsavval vagy foszforsavval történik. A kicsapási folyamat közben az elegybe meghatározott mennyiségi alginitet szuspendálunk. A tőzeg huminsavak káliumhumát tartalma a barna színű kolloid oldatokból és az alginit szemcsék szuszpenziójából álló összetett rendszer együttesen kicsapódik és az oldat aljára barnás massza formájában leülepszik. A reakció teljessé válása és a jó szűrés érdekében mintegy 24 (kát várunk és a kivált csapadékot leszűrjük. Az ilyen formában a szűrön nyert anyagot kiszárítjuk, ez az anyag a humalgit A humalgitok a kicsapás folyamán az elegyhez adott alginit mennyiségétől függően világosabb ill. sötétebb színű barnás por alakjában nyerhetők. Felületi tulajdonságaik, abszorpciós készségük és a javítandó talajra gyakorolt vízgazdálkodást szabályozó hatásuk a huminsav-alginit arány megfelelő szabályozásával alakíthatók ki. Az előállítható humalgit adalék anyag tulajdonságait kétféle módon is tudjuk szabályozni a) A huminsav-alginit arány szabályozásával a készítésnél. b) A kétféle huminsav kicsapási lehetőséggel (H2SO4 vagy H3PO4 savakkal történő kicsapás). A különböző humalgit heterokoagulátumok létrehozását a kétféle szabályozási lehetőség (a és b) figyelembevételével a vízgazdálkodást, illetve a tápanyaggazdálkodást szabályozó kettős hatáson belül a felhasználás céljától függően az egyik vagy a másik hatás irányába tudjuk eltolni Ez a humalgit előállítási eljárás, a humalgitnak talajkémiai és kolloidikai hatásainak szabályozása és kidolgozása minden eddigi hazai és küldöldi szakirodalomhoz viszonyítva újdonságot jelent Az ezzel kapcsolatos kísérleteinket az 1980-as években végeztük és ennek eredményét sehol sem publikáltuk. Ez az új tudományos eredmény merőben új hatású, komplex talajjavító és tápanyagszolgáltató 'hatást egyaránt kiváltó nagyhatású keverékek ill. koncentrátumok előállítását teszi lehetővé. Ezen adalékanyagok hatására jellemző, hogy tiszta sivár futóhomokban, vagy kémiailag kimosott kvrachomokban 2-5 százaléknyi adagolás mellett e talajok vízgazdálkodása 30-40%-kal javítható. A keverékrendszerek - amint már említettük - minden esetben három különböző funkciót ellátó alapegységből tevődnek össze: a) szabályozó keverék koncén trátuma b) tápanyagkeverék koncentráuma c) hordozóanyag (hordozóanyag keverék) Ezt az alapelvet és az elven nyugvó szabályozhatóságot az 1. ábra szemlélteti Az ábrából látható, hogy T1 komplex keverék úgy tevődik össze a három alkotóból, hogy a Ki szabályozó keverék koncentrátűm, Mi tápanyagkeverék koncentrátum és Hl hordozóanyag összetételű alkotók megfelelő arányával állítjuk elő a Ti komplex keveréket. Ha bármelyik alkotót részletesen megvizsgáljuk, azok önmagukban is nagyfokú variábilitással szabályozhatók. Ugyanígy a T2 komplex keverék a K2, M2 és H alkotóból áll Az alkotókon belüli szabályozott hatás kialakítása a komponensek mennyiségi és minőségi változtatása 9 6 útján érhető el Ezt a 2. ábra szemlélteti. Az ábrából kitűnik, hogy egy K-szabályozó keverék összetételét kétféle módon változtathatjuk: a) az alkalmazott komponensek minőségének megválasztásával; b) az alkalmazott keverékalkatrészek mennyiségi arányainak megválasztásával A komponenseket a K-szabályozó keverékben funkciójuk és azon belül minőségi különbségeik alapján a következő betűjelzésekkel különböztettük meg: Ai, A2, A3 egy adott funkciót ellátó komponens, például talajkoUoidikai tulajdonságokat, a területnövelés irányába szabályozó alkatrész, különböző, egymástól paramétereiben eltérő, de azonos típusú nyersanyaggal biztosítva. (A gyakorlati megvalósításban különböző paraméterű alginitek). B1, B2, B3 a szabályozó keveréken belül más funkciót ellátó komponens, például a képlékenységet csökkentő, az ammónium- és káliumadszorpciót növelő alkatrész, mely minősége szerint attól függően, hogy B1, B2, vagy B3 komponenseket választunk, különböző paraméterű nyersanyagokkal van biztosítva. A gyakorlati alkalmazásban pl. különböző paraméterű zeolitokat alkalmazhatunk, mint túlsúlyosan klinotilolit típusú, vagy túlsúlyosan mordenit típusú, vagy a kettő paramétereiben átmenetet képező átlagos keverék zeolitot, vagy különlegesen finomra őrölt, mezőgazdasági célra forgalomba hozott kereskedelmi zeolitot, mint amilyen a litnofloren. Ci, C2, C3 az előbbiekben eltérő, más funkciókat is viselő alkatrész, mely pl. különleges, szelektív adszorpciós képességgel, vagy tápanyagszolgáltató-képességgel rendelkezik, humuszgyarapító hatású és a termékenységet reverzibilis tápanyag-adszorpciós képességével is növelő hatású (pl. osli tőzeg különböző paraméterű fajtái). A komponenseket a K-szabályozó keverékben funkciójuk és azon belül mennyiségi arányaik alapján a következő jelzésekkel különböztettük meg: ai, bi, ci a Ki szabályozó koncentrátum Ai, Bi, Ci komponenseinek mennyiségi arányait kifejezésre juttató szorzó számok; 82, b2, C2 a K2 szabályozó keverék A2, B2, C2 komponenseinek mennyiségi arányait fejezi ki; a3, b3, C3 a K3 keverékre ugyanezeket az arányokat adják meg. A komplex keverékrendszer második alapegységét képező tápanyagkeverék koncentrátum esetében az egyes választott műtrágyákat: mi, m2, m3 jelzésekkel tüntettük fel a 2. ábrán. Ugyanitt a választott műtrágyák mennyiségi arányait a következő jelzések adják meg: xi, yi, zi«a jelzésrendszer által kifejezett mennyiségi arányok; X2, yi, Z2 megválasztása, ahogyan az ábra szemlélteti; X3, y3, Z3 lehetővé teszi: Mi, M2, M3 tápanyagkeverék koncentrátumok kialakítását, illetve alkalmazását A komplex keverékrendszer harmadik alkotóját képező aktív hordozó, vagy hodrozÓkeverék alkatrészeit a következőképpen jelöltük: hi, I12... a hordozók mennyiségi arányai alapján, valamint annak alapján, 1 ogy a hordozó anyag egy vagy több összetevőből áll ismét többféle, az általunk kívánt 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
