200579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott hatású talajjavító, tápanyagszolgáltató keverék-rendszer előállítására
HU 200579 A célnak megfelelő hordozó-egységet állíthatunk elő, egyrészt a komponensek, másrészt a mennyiségi arányok megválasztásával A 2. ábrán a mennyiségi arányokat a következőképpen jelöltük: VI, Y2... Ennek értelmében Hí, Híz, Eb aktív hordozóval vagy hordozóanyagkeverékkel kombináljuk az előbbiekben említett első alkotót képező szabályozó keverék-koncentrátumot és a második alkotó megválasztott tápanyagkeverék koncentrátornál Az eljárás tehát lehetővé teszi a javítandó anyag paramétereinek, tehát pl a javítandó homoktalaj jellemzőjének ismeretében a legmegfelelőbb kombinációjú szabályozott hatású komplex talajjavító-tápanyagszolgáltató keverék kialakítását A komplex keveiékrendszerek fenti szabályozásán kívül a találmány szerinti megoldásnál lényeges, hogy az egyes komponensek egymásra hatását az alkotókon belül, valamint az alkotók egymásra hatását alapelvnek tekintjük a hatásszabályozásban. Ennek értelmében olyan alkotókat választunk, melyek egymásra hatásával új tulajdonságmódosító paramétereket hozhatunk létre. (Ezeket a kölcsönhatásokat a 2.. ábrán feltüntetett nyilak szemléltetik). A 3. ábra különböző összetételű alginit-zeolit-tőzeg szabályozó keverékek hatását mutatja a homok vízáteresztő képességére. A homok vízáteresztő képességének lényeges csökkenése (több, mint felére) jól látható a talajjavító-tápanyagszolgál ta tó keverék hatására. A szabályozó keverék alkalmazott mennyisége 7,5% volt, és a mérés az üvegcsövekben töltött egyforma oszlopmagasságú és egyforma körülmények között elhelyezett oszlopokban történt. A különböző keverékarányú szabályozó keverékekeket a tiszta homokkal összehasonlítva jól látható a javító keverék hatása. A mérés az 1 órán átfolyt víz mennyiség mérésével történi Látható, hogy a tőzeg arányának növelése a javítókeverék hatását fokozta, ez azért is jelentős, mert hordozóanyagként is megfelelő tőzeget választunk. A ! szélsőségesen nagy vízvezető képesség a víz gyors átfutása, mind a víz-, mind a tápanyaggazdálkodás szempontjából egyik döntően kedvezőtlen tényező a homoktalajok használatában. A 4. ábra a komplex keverékrendszer alkalmazásának hatását mutatja a javított homok vízvezető képességének csökkenésére (alkalmazott mennyiség: 7,5% szabályozó keverék, tetszés szerinti műtrágya, 3,75% aktív hordozó tőzeg). Az ábrán jól látható, hogy ilyen mennyiségnél igen nagy a hatás. Gyakorlatilag ennél kisebb mennyiségek alkalmazásával is kedvező hatások érhetők el Az ábrán az is jól látható, hogy a hatás tartósan megmarad az idő függvényében. Az 5. ábra különböző összetételű talajjavító tápanyagszolgáltató keverék-rendszerek vízátfolyás hatására való eltérő ütemű tápanyagszolgáltató képességét szemlélteti. Jól látható, hogy a II. számú keverékrendszer jóbal kisebb deszorpciós sebességgel és lassabban adja le a tápanyagol ami rendkívül kedvező a homoktalaj javítása szempontjából. Különösen fontos e tényező hatása a homoktalajoknál nitrogén esetében, mivel a javítás kulcskérdése a nitrogén megfelelő lassú szolgáltatásának biztosítása. 11 A 6. ábra különböző összetételű keveiékrendszerek vízátfolyás hatására való eltérő ütemű tápanyagszolgáltató képességét mutatja. AH keverék az L-hez viszonyítva jóval lassúbb ütemben biztosítja a mobi- - lis foszfort a növények számára, de a görbe jellegéből az is látható, hogy a keverék foszforszolgáltató képessége ütemes és tartós, ami nagyfontosságú azért, mert rendszerint a foszfátok akadályozott talajbeli mozgása miatt a foszforszolgáltató képességnél a legnagyobb veszély a túlzott lelassulás. A7. ábra vízátfolyás hatására az eltérő ütemű tápanyagszolgáltató képességet szemlélteti különböző összetételű keverék-rendszerek esetében. Az ábrán jól látható, hogy az alginit arányának kisfokű növelése, az arányon belüli 10% csökkenés a zeolitokban és 10% növekedés az alginit komponensben látványoan leszorítja a kálium mozgékonyságot Ez a gyakorlati tény a homoktalajok javításában rendkívül jelentős. Jellemző, hogy mindkét keverékvariációnak kiemelkedően kedvező a káliumszolgáltató képessége és a n. keverékben a kezdetben kialakult deszorpciós ütem állandósul, ami kedvező tényező a tartós tápanyagszolgáltató képesség szempontjából A8. ábra az aktív hordozó szerepét mutatja, az alkotókból előállított keverékrendszerekben minimálisan ható mennyiségek leszorítására. Az eljárás lényeges része az aktív hodrozó-elv koncepciója és ennek gyakorlati megvalósítása. Az ábrán jól látható a célszerű megvalósítás módja. Az ábrázolt összefüggés azt szemlélteti, hogy a megjavított homoktalajba adagolt javító keverék, illetve meghatározott összetételű javító keverék 23,5,0,7,5%ban történő alkalmazása hogyan gyarapítja a humusztartalmat a hordozótőzeg nélkül és mennyivel nagyobb mértékben a viszonylag kis mennyiségű hordozó tőzeggel együtt A viszonylag kis mennyiségű javítóanyag adagolás is igen hatásos a humuszgyarapítás szempontjár ból, azonban jól látható, hogy aktív hordozóként alkalmazott isii tőzeg fele olyan mennyiségben tömegszázalékban számítva) adagolva hordozóanyagként igen nagy hatású a humuszgyarapítás szempontjából, mai a homoktalajok termelékenységének tartós javulását idézi elő. A hordozóanyag tehát nemcsak a hatás fokozását hanem tartósítását is elősegíti. A csaknem 1% humusztartalom növelés lehetősége döntő termékenység javulás. A 9. és 10. ábrák az adszorbeált anyagmennyiséget mutatják, különböző összetételű szabályozókeverékek esetében. A találmány szerinti megoldást közelebbről az 1. és 2. példák kapcsán szemléltetjük. 1. példa Példa az eljárás alkalmazására, célszerű összetételű, szabályozott talajjavító-tápanyagszolgáltató keverék előállítására. Az eljárásunk lényegét szemléltető 2. ábrából kiindulva az ún. „trialgit típusú szabályozott hatású keverék előállítás a következő: a K szabályozó keverék Összeállítása Ai » alginit ai = 60% Bt = zeolit bt* 20% Ci » osli (hansági) tőzeg ci = 20% 12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
