200457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált beta-karbolin-származékok, valamint az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

7 HU 200457 B 8 Az (I) általános képletű vegyületek elő­állítására további lehetőség valamely (VI) ál­talános képletű R*-val szubsztituált indol­­származék reagáltatésa egy (VII) általános képletű azadiénszármazékkal. A d) eljárás szerint az indolszármazékot az azadiénszármazékkal savak jelenlétében, 50° és 200 °C közötti hőmérsékleten, előnyö­sen 75°-150 °C-on reagáltatjuk. A reagálta­­tást például úgy végezzük, hogy a (VI) álta­lános képletű indolszármazékot és a (VII) képletű aza-butadién-származékot alifás kar­bonsavban, például hangyasavban, ecetsav­ban, propionsavban vagy trifluor-ecetsavban, vagy szervetlen közegben, igy foszforsav­ban, polifoszforsavban vagy foszforil-klorid­­ban, stb. melegítjük. A reakcióelegyhez inert szerves oldószert, például toluolt, etil-ace­­tátot, dioxánt, dimetoxi-etánt, acetonitrilt is adhatunk. A reakciót katalitikus mennyiségű ásvá­nyi sav, például kénsav, sósav, perklórsav jelenlétében is lefolytathatjuk a fenti inert oldószerek egyikében. A reakciót 3-10 óra elteltével leállítjuk. Lefolyását például vékonyréteg-kromatográfi­­ával követhetjük. Ezzel az eljárással R3 helyén 0 II C-OR6 általános képletű étercsoportot tartalmazó vegyületek állíthatók elő. Az (I) általános képletű vegyületek to­vábbi előállítási lehetősége a (VI) képletű, R*-val szubsztituált indolszármazékokból a (VIII) képletű 4-alkoxi-3-hidroxi-2-nitro-vaj­­sav-alkilészterrel való reagáltatás [(e) eljá­rás]. Ennél a reakciópartereket inert oldó­szerben, például benzolban toluolban vagy xilolban, alifás karbonsav, például ecetsav jelenlétében visszafolyatás közben forraljuk. Célszerűen ezt a reakciót védőgáz-atmoszfé­rában folytatjuk le. A reakciótermékként ka­pott (IX) általános képletű 3-(4-alkoxi-indol­­-3-il)-2-nitro-5-oxa-hexán-alkilésztert szoba­­hőmérsékleten és normális légköri nyomáson protonos oldószerben, például metanolban vagy etanolban, Raney-nikkellel hidrogénez­zük. Ezután a hidrogénezéssel kapott 2-ami­­no-származékot szobahőmérsékleten 3-5 pH- jú glioxilsavval, amelynek pH-ját például vi­zes kálium-karbonát-oldattal állítjuk be, reagáltatjuk. Az eközben kapott (X) általános képletű R*—szubsztituált 4-alkoxi-metil-l,2,3,4-tetra­­hidro-ß-karbolin-l-karbonsav-3-karbonsav­­-alkilésztert magas forráspontú inert oldó­szerben, például xilolban vagy mezitilénben forralva dekarboxilézzük és ezután dehidro­­génezzük. Az egyik dehidrogénezési módszer sze­rint a kiindulási anyagot inert oldószerben oldjuk, illetve szubszpendáljuk és azután annyi elemi ként adunk hozzá, hogy annak mennyisége kettóskötésenként egy mólegyen­értéknyi legyen. Célszerű kis felesleget al­kalmazni. Inert oldószerként önmagában min­den aprotonos oldószer alkalmas, amelynek forráspontja 100 °C felett van és a kiindulá­si anyaggal szemben inert. Példaként említ­jük a xilolt, dioxánt, tetrahidrofuránt, me­­tilén-kloridot vagy dimetoxi-metánt, ha a hőmérséklet 0-60 °C és a reakcióidő 0,5-4 óra. A kapott (I) általános képletű vegyület­­ben R3 jelentése 0 II C-OR6 általános képletű étercsoport, R4 jelentése -CHz-OR9 általános képletű csoport. A mindenkori reakcióelegyet általánosan­ismert módszerekkel, például extrakcióval, kristályosítással, kromatográfiával stb. dol­gozzuk fel. A következő példák kapcsán részlete­sebben ismertetjük a találmány szerinti el­járást. 1. példa 1,9 g (5 mraól) 6-jöd-4-metil-ß-karbolin­­-3-karbonsav-etilésztert 30 ml dimetil-form­­amidban 0,87 ml trietil-aminnal, 22 mg pallá­­dium(II)-acetáttal, 152 mg tri-ortotolil-fosz­­finnal és 6 ml ciklohexénnel elegyítünk és lezárt nyomásálló edényben, argon alatt, 6 órán keresztül 140 °C fürdőhőmérsékleten keverjük. Az oldószer ledesztillálása után etil-acetát/telitett nátrium-hidrogén-karbo­­nát-oldat elegyében megosztjuk, és az oldha­tatlan részről leszívatással elválasztjuk. Az etil-acetátos fázist vízzel mossuk, szántjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot kova­­savgélen toluol:jégecet:vlz=10:10:l összetételű futtatószerrel kromatografáljuk. A terméket tartalmazó frakciókat bepároljuk, metilén-klo­­ridban felvesszük, egyenként nátrium-hidro­­gén-karbonét-oldatban és telitett konyhasó­oldattal mossuk, szárítjuk, szűrjük és bepá­roljuk. 500 mg (az elméleti érték 38%-a) 6- -(l-ciklohexén-4-il)-4-metil-/J-karbolin-3- -karbonsav-etilésztert kapunk, olvadáspontja 200-201 °C. Analóg módon állítjuk elő a következő vegyületeket: 4-metil-6-(l-ciklooktén-l-il)-£-karbolin­­-3-karbonsav etilészter, olvadáspont 196- -199 °C; 4-metil-6-(3- és 4-cikloheptén-l-il)-0- -karbolin-3-karbonsav-etilészterek keveréke, olvadáspont 193 °C; 4- metil-6-(3-metil-l,3-butadienil)-/3-kar­bolin-3-karbonsav-etilészter, olvadáspont 198-200 °C; 5— (1— és 2-ciklohexén-4-il)-/í-karbolin-3- -karbonsav-etilészterek keveréke, olvadás­pont 238-243 °C; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents