200439. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált acetilén-vegyületek előállítására

5 HU 200439 B 6 A B jelentésére megadott szénhidrogén­csoport egy vagy több, a reakció szempont­jából inert szubsztituenst is tartalmazhat. A fenti szubsztituens például hidroxilcsoport, gyűrűs acetálcsoportként tetrahidropiranil­­-oxi-csoport, karboxilcsoport, 1-4 szénatomos alkoxicsoport, vagy adott esetben 1-4" szén­atomos alkilcsoporttal vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal többszörösen szubsztituált fenilcsoport lehet. Ha a B jelentésére megadott szénhidro­géncsoport alkoxicsoportot tartalmaz szubsz­­tituensként, az alkoxicsoportban a szénato­mok száma előnyösen 1-3. A (II) általános képletű fém-acetilidben az M jelentésére megadott alkálifématom elő­nyösen nátrium-, kálium- vagy litiumatom. A találmány szerinti eljárásban használt fém­­-acetilidet egy acetilón-vegyület ismert mó­don végzett metallálásával állíthatjuk elő. Metallálószerként rendszerint alkálifém-amidot- igy nátrium-amidot vagy kálium-amidot -, alkil- vagy aril-alkálifémet - például n-butil­­-lítiumot vagy fenil-litiumot - használhatunk. A metallálási reakciót rendszerint oldószer­ben, például cseppfolyós ammóniában; aromás szénhidrogénben, igy xilolban; éterben, így dietil-éterben, diizopropil-éterben, di(n-bu­­til)-éterben, dimetoxi-etánban vagy 1,1-di­­metoxi-etánban; vagy aminban, például eti­­lén-diaminban játszatjuk le, rendszerint-40 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten, noha a reakcióhőmérsóklet nem kritikus. Szakem­ber számára nem jelent problémát a megfelelő metallálószer, és a reakciókörülmények, töb­bek között az oldószer és reakcióhómérséklet megválasztása. Az igy előállított féra-acetili­­det tisztítás vagy elválasztás nélkül használ­hatjuk a kapcsolási reakcióban. A találmány szerinti eljárásban használ­ható alkálifém-acetilid például egy alkin - így acetilén, 1-hexin, 1-undecin, l-pentén-3- -in, 3-heptén-l-in, 1-oktin-fenil-acetilén, vagy 1,7-oktadiin - alkálifém-származéka, vagy egy alkinil-alkohol - például 7-oktin-l­­-ol, 2-fenil-2-hidroxi-3-butin, 3-butin-l-ol, 4-pentin-l-ol, 4-metil-4-hidroxi-l-pentin, 2- -propin-l-ol vagy 3-hidroxi-3-metil-4-pentin- alkálifém-származéka, vagy egy alkinil-al­kohol acetáljának - például l-(tetrahidropi­­ranil-oxi)-2-propinnak, 1- (2-tetrahidropíra­nil-oxi)-2,7-oktadiinnek vagy l-(2-tetrahidro­­piranil-oxi)-4,6-heptadiinnek - alkálifém­­-származéka, egy alkinkarbonsav - például 6-heptinsav, 7-oktinsav vagy 9-decinsav - alkálifém-származéka, vagy egy alkinil-halo­­genid - például l-klór-4-pentin - alkálifém­­-származóka, vagy például 5-benzoil-l-pentin alkálifém-származéka lehet. A' találmány szerinti eljárás értelmében a (II) általános képletű fém-acetilidet az (I) általános képletű szerves vegyülettel egy (IV) általános képletű alkil-2-2-imidazolidinon jelenlétében kapcsoljuk, az utóbbi képletben R1 és R2 jelentése egymástól függetlenül rö­vidszénláncú alkilcsoport, és R3 jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcso­port. Ha R1, R2 vagy R3 jelentése rövidszén­láncú alkilcsoport, ez 1-4 szénatomos, elő­nyösen 1-3 szénatomos alkilcsoport, például metil-, etil- vagy propilcsoport lehet. A ta­lálmány szerinti eljárásban használt alkil-2- -imidazolidinon ennek megfelelően előnyösen például l,3-dimetil-2-imidazolidinon, 1,3-di­­etil-2-imidazolidinon, l,3-diizopropil-2-imid­­azolidinon vagy l,3,4-trimetil-2-imidazolidinon lehet. A találmány szerinti eljárásban az alkil­­-2-imidazolidinont vagy önmagában, mint ol­dószert is használjuk, vagy más szerves ol­dószerrel együtt alkalmazzuk. Szerves oldó­szerként például étereket - Így tetrahidrofu­­ránt, dioxánt vagy dietil-étert -, telített ali­fás vagy aliciklu8os szénhidrogéneket - pél­dául hexánt, heptánt, ciklopentánt vagy cik­­lohexánt -, aromás szénhidrogéneket - példá­ul benzolt, toluolt vagy xilolt -, vagy primer, szekunder vagy tercier aminokat - például etil-amint, dietil-amint, trietil-amint vagy pi­­ridint - használhatunk. Az alkil-2-iraidazoli­­dinont más, ismert promoterekkel - például dimetil-formamiddal, hexametil-foszfor-amid­­dal, dimetil-szulfoxiddal vagy N-metil-pirroli­­donnal - együtt is alkalmazhatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek (II) általános képletű vegyületekkel való kapcso­lási reakcióját inert gázatmoszférában, példá­ul hélium-, nitrogén- vagy argonatmoszférá­ban végezhetjük. A reakcióhőmérsóklet rend­szerint -20 °C és 150 °C között, előnyösen 0 °C és 70 °C között változhat, noha a reak­­cióhőmérséklet nem kritikus. A (II) általános képletű fém-acetilidet rendszerint a reakcióhoz elméletileg szüksé­ges mennyiség legalább 0,5-szeresének, elő­nyösen 1-2-szeresének megfelelő mennyiség­ben használjuk, az optimális mennyiség leg­inkább a fém-acetilidben lévő szubsztituen­­sektől függ. A kapcsolási reakció lejátszódása után a reakcióelegyhez például ammónium-kloridot vagy egy alkoholt adva elbontjuk a reagálat­­lan fém-acetilidet, majd a kívánt acetilén-ve­­gyületet ismert módon - például extrahéláa­­sal, fázis-szétválasztással, desztillációval vagy kromatográfiás eljárással - izolálhatjuk és tisztíthatjuk. Kívánt esetben a kapott acetilén-vegyületet a reakcióelegyból való el­választás nélkül is alkalmazhatjuk további kapcsolási reakciókban. Másrészről a reakció­ban használt alkil-2-unidazolidinont a reak­­cióelegyből egyszerűen visszanyerhetjük, például úgy, hogy a kívánt acetilén-vegyület extrahálása után például metilén-kloriddal extraháljuk a reakcióelegyból. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példákkal kívánjuk ismertetni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents