200436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás veszélyes folyékony és iszapszerű húsipari hulladékok ártalmatlanítására
1 A találmány tárgya eljárás veszélyes folyékony és iszapszerű húsipari hulladékok ártalmatlanítására. Ismeretes, hogy a vágóhidakon, illetve a húsfeldolgozás során igen nagy mennyiségű gyorsan bomló, fertózöképes hulladék keletkezik. Ezt a hulladékot a keletkezés helyén - higiéniai okok miatt, helyhiány végett, stb. - általában nem lehet ártalmatlanítani. A hulladék egyik jelentős részét - főleg a szilárd darabos hulladékot - melléktermékként hasznosítják elszállítás után. Ezenkívül jelentős mennyiség azonban az a folyékony iszapszerű húsipari hulladék is, amelyet hasznosítás, illetve megfelelő ártalmatlanítás hiányában megfelelő műszaki feltételek nélkül tárolnak, legálisan vagy illegálisan, illetve, amit környezetszennyező módon leraknak. Ebbe a csoportba tartoznak a vértartalmú vegyes hulladékok, a gyomor- és béltartalmúak, a zsírfogókból kikerülő hulladékok, egyes helyeken az állatszállási trágyák, valamint általában a húsüzemi csatornaiszapok és szennyvíztisztítók szennyvíziszapjai. Az előzőekben említett hulladék ártalmatlanítása illetőleg hasznosítása olyan eljárást igényel, amely- alkalmas a folyamatosan képződő, naponta több alkalommal elszállított hulladék azonnali, tárolás nélküli feldolgozására;- nem jár nagyobb bűzképződéssel;- a higiéniás veszélyt jelentő patogén mikroorganizmusokat a bomló szerves anyag stabilizálásával egyidejűleg viszonylag gyorsan elpusztítja. Fenti célra a gyakorlatból ismeretesek kémiai eljárások, melyek során a hulladékot flokkulálószerekkel, Így alumínium-szulfáttal, vas-kloriddal, makromolekulájú polielektrolitokkal kezelik. Ezek az eljárások nagy beruházásigényűek, miután a kezelést műtárgyban (stabil beton- vagy fémtartályban) ke'verőberendezés, vegyszeroldó berendezés segítségével végzik. Az ilyen eljárások további hátránya, hogy nem elég rugalmasak, vagyis a kezelendő mennyiségek nagy ingadozásait kevésbé tűrik, továbbá, hogy másodlagos veszélyes hulladékot vagy környezetszennyező anyagokat eredményeznek. Az előzőekben említett, főként szilárd, melléktermékként hasznosított hulladékot elsősorban állati tápként értékesítik, ezekre a megoldásokra több szabadalom is született. A hulladék folyékony, iszapszerű részének kezelésére látszólag kézenfekvő lenne mikrobiológiai utat választani. (Lásd: Talajtan és trágyázástan, Fekete Zoltán, 1958. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.) Az anaerob út annyira lassú, hogy ilyen megoldás szóba sem jöhet. Járható útnak tűnik az aerob mikrobiológiai stabilizálás, azonban természetes úton végbemenő folyamatként még ez is túlságosan lassú, alkalmazása HU környezetvédelmi okok miatt sem volt eddig igazán megoldott. Húsipari hulladékok aerob lebontásával és ezzel összefüggő mezőgazdasági hasznosí- 5 tásával foglalkozó szabadalmi irodalomként csak a 83 193800 japán szabadalmi leírás (Kokai) ismeretes, amely szerint szerves húsgyári hulladékot - tápanyagforrásként - gyógyszeripari fermentációs hulladékokkal IQ keverve együtt fermentálnak, és . a képződő terméket talajjavító anyagként használják fel. Ez a megoldás azonban a keletkező nagymennyiségű hulladék sorsára nem ad megoldást, hátránya továbbá, hogy fermentá- 15 ciós eljárás, vagyis fermentor alkalmazását igényli. A találmány célkitűzése olyan eljárás megvalósítása, amely a technika állásából eredő, előzőekben részletezett hátrányokat 2Q kiküszöböli, úgy hogy a hulladék feldolgozásával (ártalmatlanításával) kapcsolatos, a korábbiakban felsorolt komplex követelmények teljesülnek; ugyanakkor az eljárás végterméke hasznosítható. 25 A találmány szerinti eljárás megalkotásakor abból indultunk ki, hogy a vágóhídi folyékony hulladék szerves összetételük és bomlékonyságuk alapján elsősorban keletkezési környezetükre veszélyesek, de nem ta- 30 lajidegen anyagok keverékéből állnak. így ezek az anyagok szerves trágyaszerként felhasználhatók, a felhasználás gyakorlati mértékét viszont az előkezelés és a talajbajuttatási módszer alapvetően meghatározhatja. így 35 például talajidegen anyagok, illetőleg környezetszennyezést eredményező vegyszerek e célra nem alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárás feladatául ezért azt tűztük ki, hogy ezeknek a hulladó- 40 koknak trágyaszerként való felhasználását az agronómiái termesztési rendszerbe való beilleszthetőség alapján segítse elő és tegye gazdaságossá. összegezve, húsipari hulladékok jelentős 45 része, főleg a szennyvizek, szennyvíziszapok kezelése jelenleg is megoldatlan. Az utóbbi években súlyosbította a helyzetet az intenzív hústermelés, amelynél rendkívül nagy-menynyiségű nem hasznosítható hulladék koncent- 50 ráltan keletkezik. A veszélyes hulladékokról szóló - 1981. évi MT rendelet megjelenése új helyezetet teremtett. Megtiltotta a húsiapri szennyvizek, szennyvíziszapok ellenőrizhetetlen elengedé- 55 sét. Ugyanakkor megfelelő eljárás hiányában a helyzet alapvetően nem változott. Ezen •probléma megoldáséra dolgoztuk ki eljárásunkat. A találmány a .veszélyesnek minősített* 60 folyékony, iszap és pépszerű húsipari hulladékok ártalmatlanításának, elsődleges biológiai eredetük, vágóhídi keletkezési módjuk, összetételi - konzisztencia - arányuk, valamint a gépesített agrotechnika szervestrá- 65 gyázási . és termesztési folyamatmenetbe il-200436 B 2 3
