200436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás veszélyes folyékony és iszapszerű húsipari hulladékok ártalmatlanítására
3 HU 200436 B 4 leszkedő együttes kezelési és hasznosítási eljárásuk technolkógiai feltételét elégíti ki és erre vonatkozik. Lényege, hogy egy lépésben végez egy fázisszétválasztási és egy lebontási (trágyakezelési) eljárást úgy, hogy a fázisszétválasztáshoz természetes hulladék anyagot használ fel, amely egyben trágyakomponens is. Ismeretes, hogy a nagyüzemi húsipar technológiája, naponta és egységenként mintegy 1500-2000 db vágósertést (vagy ezzel egyenértékű vágóállat tömeget) dolgoz fel, melynek eredménye az ezzel arányos mennyiségű:- fötermék, - nyers és töltésáru - mint élelmiszer,- melléktermék, mint takarmányipari nyersanyag,- hulladék, mint a különböző konzisztenciájú olyan szervesanyag, ami az üzemeltetési folyamat veszélyes maradványa. A szennyvízcsatornával el nem vezethető hulladékok különösképpen a következők:- az állatszállító járművek trágyalemosási hulladéka- az állatpihentetők hígtrágyája,- a vágóhídi bendő és béltartalom- a szőr, papucs mint szaruanyagok- a zsírfogók hulladéka- a vágóhídi iszapok. A biológiai - élőszervezeti - eredetüket tekintve, ezek az anyagok feldolgozott formában (pl. szaruliszt, szárított vér, stb.) külön-külön jól ismert szerves (komposzt) trágya adalékok, de elsődleges és együttes húsüzemi keletkezési, megjelenési formájukban (konzisztenciájukban) az üzem veszélyes hulladékának minősülnek. A találmány feladata tehát, hogy olyan eljárást (technológiát) szolgáltasson, amellyel az említett húsipari hulladékok tömegének megoldatlan elhelyezési, ártalmatlanítási problémáit azok biológiai jellegének (lehetőségeinek) megfelelően együttes hasznosítással, a legtermészetesebb biológiai szervesanyag körforgási folyamat feltételeinek biztosításával oldja meg. Ezt teszi szükségessé a naponta keletkező, gyorsan bomló nagytömegű hulladék (50-90 m3/nap-üzemenként) a vegyes konzisztencia, s az üzemből szintén óránkénti kiszállítási kötelezettség, vagy szükségszerűség, ahol és amennyiben az előkezelési (pl. iszap víztelenítési, szárítási stb.) lehetőség nem áll rendelkezésre. A találmány alapja elsődlegesen az a felismerés, hogy a kalászos gabonatermesztés Bzalmája szántóterületünk kb. 25%-án (1.2 millió ha) évről évre megújulóan újratermelődik mezőgazdasági nagyüzemeinkben. Megelőzően ez a melléktermék az istállózott állattartás nélkülözhetetlen alomanyaga, a vizelet és bélsár felfogó, hordozó és keveróanyaga, s a talaj szervestrágyázás! technológia konzisz- 4 tenciális (fizikai) és biológiai (aerób) érésfolyamatainak indító és fenntartó közege volt, mig ma nagyrészt a termesztés helyén megsemmisített (felégetett), inkább ráfordítási költséget, mint mellékjövedelmet termelő hulladék. A találmány további alapja, hogy a veszélyes hulladék jegyzékben szereplő .vágóhídi hulladékok' közül pl. a gyomor és béltartalom éppen olyan takarmány származék, mint a hagyományos almostrágya bélsara. De a többi - fentebb részletezett - összetevők sem nevezhetők talajidegen anyagoknak, hiszen eredetüket (takarmány) tekintve mégiscsak talajszármazékok. Trágyaszerkénti hasznosításuk korlátozását a szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezési szabályzat (9003/1983. MÉM-EÜM-OVH közös közlemény) a kórokozó mikroorganizmusok jelenlétével indokolja, de nem zárja ki. A korlátozott hasznosítás - a fentiek szerint - olyan szennyvizek, szennyvíziszapok (potenciális trágyaszerek) esetében ....melyeknél kórokozó mikroorganizmusok jelenlétével számolni kell" pl. húsüzemi szennyvizek, stb. nem a trágyázás - talajba juttatás, hanem az ilyen származékokkal trágyázott talaj első évi termesztési hasznosítására vonatkozik a következőképpen: ....a kihelyezést, trágyázást kővető vegetációs periódusban tilos a területen nyersen emberi fogyasztásra kerülő zőldségnővényt termeszteni.' A találmány értelmezésén mezőgazdasági nagyüzemeink hasznosithatatlan (felégetett) gabonaszalmája, a húsipari üzemek folyékony és iszapszerű szerves maradványaival olyan .almos istállótrágya jellegű' (konzisztenciájú) szervestrágyét képezzünk, amelynek felhasználását a szokásos agrotechnika, az istállótrágyázásnak megfelelően s azzal egyidejűén tud szervestrágya forgójába illeszteni és felhasználni. A találmány szerinti eljárás a húsipari folyékony hulladék minden előkezelési igény nélkül ilyen értelmű felhasználhatóságát biztosítja, naprakész fogadáséval és időjárástól függetlenül működő szalmaágyas kezelő technológiájával. A feladat kiindulásából következik, hogy a nyers, minden előkezelést nélkülöző, túlnyomóan folyékony, iszap vagy pépszerű hulladékok együttes és egyidejű kezelhetőségének előfeltétele, a fölös viz eltávolítása, amit a találmány szerinti eljárás kettős gravitációs filtráciÓ8 víztelenítéssel old meg. Az elsődleges szűrőrendszer maga a szalmaágy, amit kb. 1 m vastagon .kazal tömörségben' (60 kg/mJ) a kezelőtalpat képező talajfelszínre terítünk. Kiterjedése - egy-egy kezelőszakaszra - célszerűen átlag kb. 100 m2, azaz 6 m x 16-17 m-es térfoglalású. Ez a szalmaágy fogadja a folyékony, iszap és pépszerű hulladékokat felszíni réfolyatás vagy riterítésben. S miközben a folyadékban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
