200416. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kalcium-foszfát tartalmú biokompatibilis rétegezett test előállítására

5 HU 200416 B 6 reszorbeáló implantátumként történő félhasz­náláshoz előnyösen 100-500 pm átmérőjű ré­szecskéket alkalmazunk. Hosszú időn keresz­tül stabil implantátumként történő alkalma­záshoz, amely fent említettek szerint lénye­gében hidroxi-apatitból áll, mm nagyságrendű átmérőjű granulátummal is dolgozhatunk. A granulátumot a szokásos granuláló, eljárások­kal állítjuk elő, és a granulált, illetve Őrölt terméket osztályozzuk. Ilyen granuláló eljá­rásokat ismertet Ullmann: Encyklopédie der technischen Chemie 1. kötet, 735 oldal (1951) München vagy Kirk-Othmer: Encyclopedia of chemical technology, ‘3. kiadás, 10. kötet, 84. oldal (1980) (John Wiley and Sons kiadás). Mivel a találmány lényeges eleme, hogy biokompatibilis testet kapjunk, szakember fe­ladata, hogy olyan hígított savat válasszon ki, amelynek reakcióterméke biokompatibilis. Ilyen savak közé tartoznak például a fosz­forsav, kénsav, sósav, foszfor-, kén- és folysav elegye. Savelegyek alkalmazása ese­tén a folysav mennyisége 5% alatt maradjon. Savként előnyössen alkalmazható a foszfor­sav, elsősorban 40-50 tömegX koncentráció­ban. Az alaptestet ezzel a savval mintegy 15- -40 °C közötti hőmérsékleten 5 perc és 3 óra közötti reakcióidővel kezeljük. A savas keze­lés hőmérséklete általában 0-100 °C, konkrét értékét szakember a sav koncentrációja és a kívánt rétegvastagság alapján állapítja meg. A réteg térfogataránya ne legyen nagyobb, mint az alaptesté, és konkrét értékét szak­ember a sav koncentrációjával, a kezelés időtartaméval és hőmérsékletével tudja meg­határozni. A magasabb hőmérséklet és a hosszabb reakcióidő tehát a nagyobb réteg­­vastagságnak kedvez. A kapott réteg hőkezelését olyan szoká­sos kemencében végezzük, amelynek hőmér­séklete mintegy 300-1000 °C / között szabá­lyozható. A hőmérséklet értékével szabályoz­zuk a szabad sav és az alaptest közötti re­akciót, valamint szilárdítjuk a felület kezelé­sével fellazított szerkezetet. Az a) eljárással kapott rétegezett test hőkezelését kívánt esetben több lépésben végezzük. A képződött reakciótermék szerke­zetét a többlépcsős hőkezeléssel alakítjuk ki. így például 800 °C hőmérsékleten 30 perces pihenőt tarthatunk, amelynek sorén hígított foszforsavval kezelt oC-trikalcium­­-foszfét felületén zárt réteg keletkezik, amely lényegében ű-kalcium-pirifoszfátból áll. Meghatározó ezenkivül az alkalmazott sav koncentrációja, illetve a felvitt réteg összetétele. A tisztán kémiai rétegezésnél a több kalciumiont felszabadító réteg diffúziós eloszlási porfiit, vagyis lassú csökkenést mu­tat. Ezzel ellentétben a fizikai felvitelnél (b/eljárás) hirtelen leesést mutató szögletes profillal lehet számolni. A felvitelt ebben az esetben merítéssel vagy permetezéssel vé­gezzük. Ebben az esetben a jobb tapadás érdekében előnyős, ha a határfelületeket ké­miailag is kapcsoljuk. Előnyösen alkalmazható kalciumpiro-foszfát és/vagy kalcium-szulfát és/vagy kalcium-fluorid vizes szuszpenziójá­nak vagy oldatának felvitele. Granulátum és kompakt formatet esetén a kívánt réteg mindkét módszerrel kialakít­ható. Tisztán kémiai módszert akkor alkalma­zunk, ha nyitott pórusú kalcium-ortofoszfát tartalmú anyagról van szó. Ezt szolgálja a megfelelő ásványi savval, előnyösen foszfor­savval vagy kénsavval végzett kezelés. A nyitott pórusszerkezet lehetővé teszi például a szövetek behatolását az anyagba, amely to­vább fokozza a sejtképződés sebességét és így a találmány célkitűzéseinek jobban meg­felel. A találmány egy másik megvalósítása szerint a többszörösen rétegelt terméket kü­lönböző savak vagy 3avelegyek egymás után történő alkalmazásával kapjuk az egyes pa­raméterek, a savkezelés ideje, hőmérséklete és/vagy a sav koncentrációja változtatásával. Ily módon szakember könnyen előállíthatja a kívánt réteg sorrendet. így például oC-trikal­­cium-foszfátból álló granulátum 20%-os kén­­sawal 10 percen keresztül 20 °C hőmérsék­leten kezelhető, majd ' 20%-os foszforsavból, 20%-os kénsavból és 1%-os folysavból álló elegy segítségével kezeljük 15 percen ke­resztül 20 °G hőmérsékleten, végül 40%-os foszforsavval kezeljük 30 percen keresztül 35 °C hőmérsékleten. Ezután mintegy 800 °C hőmérsékleten kiégetjük, és az igy kapott rétegelt test olyan alaptestből áll, amely egymáson három különböző réteget tartalmaz, amelynek kalcium-felszabadító képessége be­lülről kifelé növekszik (gradiens), ha vizes közeggel kerül érintkezésbe. Hasonló módon kombinálható a savkoncentráció és a savas kezelés ideje, a hőmérséklet változtatása nél­kül. A fent megadott általános útmutatásokat az alábbiakkal világítjuk meg közelebbről: 1-5. példa oC-Trikalcium-foszfát-granulátumot állí­tunk elő. Az eljárás többféle módon megvaló­sítható. Különösen előnyős, ha oC-trikalcium­­-foszfátot alkalmazunk, amely a kővetkező módon nyerhető: Kalcium-karbonátból és 85%­­-os foszforsavból álló elegyet, amelynek kal­­cium/fo8zfor tartalma a trikalcium-foszfát sztöchiometrikus arányának felel meg, és amely mintegy 10 tómeg% vizet tartalmaz és megfelelő módon homogenizálva van, mintegy 200 °C hőmérsékleten szárítunk, majd 1500''“C hőmérsékleten hevítjük addig, amíg röntgenográfikusan tiszta c£-trikalcium-fosz­fát keletkezik. A magas hőmérsékleten kapott cC-trikalcium-foszfátot gyorsan lehűtjük, és igy annak fázisátalakulását, valmaint fl-tri­­kalcium-foszfát, illetve hidroxi-apatit képző­dését elkerüljük. Az anyagot ezután granu-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents