200373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás másodlagos textilnyersanyag előállítására írezett láncfonal- és kelmehulladékokból
1 HU 200373 A 2 A találmány másodlagos textilipari szálasnyersanyagok előállítására vonatkozik írezett láncfonalés/vagy kelmehulladékokból. Ismeretes, hogy a textiliparban írezéshez keményítőalapú és szintetikus íranyagokat használnak abból a célból, hogy a pamut, viszkóz, ill. cellulóz-poliészter összetételű láncfonalak szőhetőségét javítsák, vagy egyes esetekben lehetővé tegyék. Az írezéssel 4—12 m% íranyagot juttatnak a láncfonalakra kevés puhítószerrel együtt. A felvitt íranyag mennyiségét a fonal tömegéhez viszonyítják. A kelmegyártás további fázisában a kikészítési műveletek során a szőtt anyagból az íranyagot el kell távolítani, arra a szövés ideje alatt volt szükség, jelenléte a kikészítési műveleteket gátolná. A szövetek írtelenítésére számos korábbi irodalom tartalmaz utalást, így pl. az EP- 0,151.284 ljsz. szabadalmi leírás, a 2,543.181 ljsz. francia szabadalmi leírás, a Dr. Jederán-Támoky: Textilipari Kézikönyv (Műszaki Könyvkiadó Bp. 1979) 121-122. és 826-827. lapoldalain e művelet fontosságára és bonyolultságára utal. Az említett irodalmi helyek egyike sem tér ki a hulladékanyagok írtelenítésére, azok mindegyike a kész termék feldolgozhatósága szempontjából közelíti meg a problémakört. A gyakorlat és az irodalom szerint 100 mg keményítőt 40 °C-on 30 percen belül - meghatározott lánchosszúságú dextrinek keletkezéséig - 1 mg alfa-amiláz enzim hidrolizál. 1 kg írezett láncfonalon lévő mintegy 0,1 kg tömegnyi keményítő íranyag lebontásához szükséges enzim mennyisége 1 g. (L.: Quérard, G.: Írtelenítő enzimekről, Ind.Text. 1987/4., p.: 407-409.) A baktérium amiláz alapú enzimmel a keményítő lebontása szobahőmérsékleten való hosszabb ideig tartó pihentetés közben is elvégezhető. (L.: Sadones.S.: CMC eltávolítása enzimes úton; Ind.Text.Spec. 4. Nemzetközi írező Szimpózium, 1980.6.) A felsorolt és egyéb irodalmi közlemények szerint a baktérium amiláz alapú enzimmel a keményítőhöz hasonló alapmolekulájú karboximetilcellulóz is írteleníthető. A keményítő az oxidációra érzékenyebb, mint a cellulóz, ez hívta fel a figyelmet az oxidációs írtelenítés lehetőségére persókkal, nátriumbromittal. Ilyenre való irodalmi közlemény pl. CARRON, H.: Perszulfátok felhasználása szövetek írtelenítésére c. cikk, Ind.Text., 1977./10., p.: 459^164. Ez utóbbi közlemény is kizárólag abból a szempontból foglalkozik az írtelenítéssel, mint textiltechnológiai művelettel, hogy a kikészítendő termékből a szövés érdekében alkalmazott íranyagok miként távolíthatók el. Az irodalom szerint a kikészítés során a nyers szövetek írtelenítése szakaszosan vagy folyamatosan végezhető, kötegben vagy széles állapotban, kisebb enzim-koncentrációjú oldatban nagy fürdőaránnyal és hosszabb tartózkodási idővel, avagy nagyobb koncentrációjú oldatban fulár-telítéssel és az azt követő reakciókamrában feltekercselve vagy köteg alakban medencékbe lerakva vagy permetezéssel (oldatfelvétel 1:2) és hozzákapcsolódó rövid idejű gőzöléssel. Az enzimes írtelenítés után minden esetben a keményítő bomlástermékeinek eltávolítására forróvizes öblítést alkalmaznak, majd a műveletsort szárítással fejezik be. Az írtelenítés fentiekben összefoglalt módjai áttekintést adnak abban a tekintetben, hogy a művelet rendkívül munka- és energiaigényes, amit a drága késztermék előállítása érdekében el kell végezni. A felmerülő költségeket az igényes végtermék árában érvényesíteni lehet, de ilyen jelentős költségtényezőt a másodlagos textilnyersanyag elviselni nem tud. Voltak törekvések az írezett láncfonal- és kelmehulladékok tépőgépen való újrafeldolgozására, de ezek nem jártak eredménnyel, mivel az elemiszálakat összeragasztó íranyag keményítőfilmet képez és ezt a tépőgépek nem tudják izolálni. Egyébként pedig az írezett tépett elemiszálak fonásra, nemszőtt kelmék előállítására nem alkalmasak. Mint a felsorolt irodalmi helyekből érzékelhető, az enzimes írtelenítés számos módja ismert keményítő és más írezőanyag szövetekből való eltávolítására, ezeknek azonban egyike sem alkalmas a nagy tömegű fonalhulladékok és kelmehulladékok írtelenítésére, így igen jelentős mennyiségű nyersanyag vész kárba. A találmány célkitűzése és egyben feladata olyan gazdaságosan megvalósítható, üzemi technológiaként alkalmazható megoldás nyújtása, mely a meglévő szálregeneráló rendszerbe, folyamatos technológiai műveletekbe beépíthető és eredményeként bundaképzésre, fonásra, továbbfeldogozásra alkalmas tépett textiínyersanyag nyerhető az eddig kárbaveszett írezett fonal- vagy kelmehulladékokból. A fenti célkitűzésnek megfelelően a találmány eljárás másodlagos textilnyersanyag előállítására írezett láncfonal- és/vagy kelmehulladékokból, melynek során az írezett hulladékokat enzimes írtelenítő oldattal kezeljük és meghatározója, hogy az írezett alapanyagot vágógéppel mintegy 6-18 cm-es, előnyösen 8-15 cm-es darabokra vágjuk. A darabolt anyagot szállítószalagon ágyazzuk és az ágyazással egyidejűleg, vagy a farkasolás során 40-60 °C-os meleg, 5-25 g/1 töménységű baktériumamiláz alapú, és anionos vagy nem ionos, 0,5-2,4 g/1 töménységű gyorsnedvesítőszert, adott esetben alkáliát, - célszerűen 1-2 g/1 szódát, - továbbá lángmentesített alapanyag előállításához a felsoroltak mellett lángmentesítőként 100-200 g/1 diammóniumhidrogénfoszfátot is tartalmazó írtelenítő szerrel finom permet alakjában lepermetezzük. A permet mennyisége a textilnyersanyag tömegének 20-50 %-a. A permetezés megtörténte után az anyaghalmazt folyamatos munkaműveletben, mosás és szárítás nélkül, textilipari tépőgépeken elemiszálakra tépjük. Az így nyert száltömeg textilnyersanyagként felhasználható újólag. A továbbiakban a találmány szerinti eljárást részletesen és példák keretében is bemutatjuk, anélkül azonban, hogy az oltalmi körünket a példákra korlátoznánk. A találmány szerinti eljárás alapján az írezett fonal- vagy kelmehulladékokat rotációs vagy repülőkéses vágógépekkel 8-15 cm hosszú darabokra vágjuk. A vágott darabokat 40-50 °C hőmérsékletű enzimes írtelenítő oldattal folyamatos műveletben - célszerűen légfúvókás porlasztóval - lepermetezzük a géphez kapcsolt szállítószalagon, az ágyazással egyidejűleg, de elvégezhetjük a finom permet kijuttatását a farkasológép kenőasztalán is. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
