200373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás másodlagos textilnyersanyag előállítására írezett láncfonal- és kelmehulladékokból
1 HU 200373 A 2 írtelenM oldatként alfa-amiláz enzim és gyors nedvesítőszer vizes oldatát használjuk. Az alkalmazott és kijuttatott írtelenítő oldat mennyisége a textilnyersanyag tömegének 20-50 %-át teszi ki a gyakorlati tapasztalatok szerint Amennyiben az írtelenítendő anyag írezett viszkózszálakat is tartalmaz, tehát kevert alapú, úgy az írtelenítő permethez 1-2 g/1 alkáliét, így elsődlegesen szódát adagolunk. Ha a nyert másodlagos textilalapanyagból a továbbiak során lángmentesített alapanyagot kívánunk előállítani, úgy az írtelenítőszerbe 100-200 g/1 diammőniumhidrogénfoszfátot is adunk. A fentiek szerinti módon enzimes oldattal permetezett fonal- vagy kelmehulladék a továbbiakban mosás és szárítás, valamint hosszabb pihentetés nélkül téphető tetszőleges típusú textilipari tépőgépeken, mivel a tépés során keletkezett hő az írtelenítő oldat vizét elpárologtatja. A nyert szálasanyag önmagában ismert feldolgozási technológiával végtermékké kidolgozható, keverhető más szálasanyagokkal, miután bundaképzésre, fonásra alkalmas. A továbbiakban kiviteli példákat mutatunk be. 1. példa: Az írezett hulladékok pamut, viszkóz és poliészter-cellulóz keverékek (átlagban kb. 10 % íranyagtartalommal), írezett nyers kelmehulladékok (átlagban kb. 5 % íranyagtartalommal) voltak. A kelmehulladékokat első lépésben Laroche-típusú vágógépeken 8-15 cm vágási hosszúságúra vágtuk. Az írtelenítő oldatot keverőtartályban készítjük elő, az alábbiak szerint: 100 liter 40-50 °C hőmérsékletű vízben 1 kg baktéri um-amiláz alapú írtelenítőszert keverünk el. (Példánkban az írtelenítőszer a kereskedelmi forgalomban Aquazim 60 L néven ismert). Az oldathoz 0,1 kg anionos vagy nemionos nedvesítőszert adagolunk. (Példánkban az alkalmazott szer a kereskedelmi forgalomban Solovet néven ismert szer volt.) Amennyiben az írtelenítendő alapanyag írezett viszkózselyem, úgy az írtelenítő oldat készítéséhez az említett törzsoldathoz 0,1 kg szódát is hozzáadunk. A híg és 40-60 “C-ra melegített írtelenítő oldatot a keverőtartályból csővezetékeken keresztül juttatjuk el a farkasológéphez tartozó permetezőfejbe. A permetezőfej fúvókája a farkasológép kenőasztala felett van elhelyezve. A permetezőfúvóka akkor van helyesen megválasztva, ha az 5-10 bar nyomáson 2-5 1/perc oldatot tud kijuttatni az alapanyagra. Ez a mennyiség egyrészt elegendő a felvitt írfilm megbontására, ugyanakkor másrészt feleslegessé teszi az írtelenítési folyamatban egyébként szükséges mosási és szárítási műveleteket, ami munka- és energiamegtakarítást eredményez. Két füvóka működtetésével 500 kg/óra farkasológép teljesítményt értünk el. A kiszórás során a nyomás változtatásával 20-50 m% írtelenítő oldat felvitele biztosítható az alapanyag tömegéhez viszonyítva. A farkasolást tépőgépen való tépés követi. A lepermetezett tépett anyagot folyamatos műveletben, mosás és szárítás nélkül négy tépőgépen tépjük a szokásos textilipari beállításokat alkalmazva. 2. példa. Az írtelenítés előkészítő műveletei megegyeznek az 1. példa szerinti műveletekkel. A feldarabolt hulladékból lángmentesített termékeket kívántunk végtermékként előállítani. Ennek megfelelőén az írtelenítő oldat elkészítéséhez az alábbi adalékokat használtuk: 100 liter 40-50 ‘C meleg vízben feloldunk keverés közben 12 kg diammóniumhidrogénfoszfátot, hozzákeverünk 1 kg baktérium-amiláz alapú írtelenítőszert és 0,1 kg gyorsnedvesítőszert. Az így elkészített írtelenítőoldat felhasználása mindenben az 1. példa szerint történt. Az eljárás minden olyan nemszőttkelme gyártó gépsoron könnyen alkalmazható, ahol a tépés és a bundaképzés összekapcsolt gépsoron valósul meg, így pl. Bermatik, Schirp-Dilo, stb. A találmány szerinti eljárás előnyei az alábbiakban jelentkeznek:- lehetővé teszi különböző anyagösszetételű írezett láncfonal hulladékok, valamint írezett kelmehulladékok folyamatos és gazdaságos írtelenítését és hosszúszálú izolálását (tépését);- minthogy elmarad a mosási és szárítási művelet, víz- és energiatakarékos a tecnológia;- keményítő nem kerülhet a szennyvízbe, ezért környezetkímélő;- az írtelenítés és tépés kevés szálveszteséggel jár, gazdaságos;- a keményítő enzimes hidrolízise a tépési művelet alatt is folytatódik, ami a folyamatos üzemmódot segíti. Az enzim hatására a vízoldható íranyagok (PVA, CMC, poliakrilátok) duzzadása megkönnyíti a tépést, ez energiaigény csökkenésével jár,- a kis viszkozitású, tiszta, semleges pH-jú írtelenítő oldat a préslevegő hálózatra szerelt szórófejeken kijuttatható a fúvókák eltömítődése nélkül;- az írtelenített és tépett fonalhulladék modális szálhosszúsága és tisztasága, a szálakon maradt kísérőanyagok a fonalgyártási műveleteket segítik;- az írtelenítőoldattal permetezett írezett láncfonalhulladék együtt téphető és keverhető a nem írezett vágott fonalhulladékokkal, ami a fajlagos feldolgozási műveleteket csökkenti;- az írtelenítő oldathoz a felhasználási célnak megfelelő más segédanyagok is adhatók, melyek az enzimmel összeférnek, nem lépnek kölcsönhatásba, az aktivitást nem csökkentik (lágyító, nedvesítő, lángmentesítő, antisztatizáló, mikroorganizmusok elleni védőszerek, stb.), és egy technológiai műveletben érhető el több hatás a laza szálanyagon. SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás másodlagos textilnyersanyag előállítására írezett láncfonal- és/vagy kelmehulladékokból, melynek során az írezett hulladékokat enzimes írtelenítő oldattal kezeljük, azzal jellemezve, hogy az írezett alapanyagot vágógéppel mintegy 6-18 cm-es, előnyösen 8-15 cm-es darabokra vágjuk, a darabolt anyagot szállítószalagon ágyazzuk és az ágyazással egyidejűleg, vagy farkasolás során 40-60 ‘C hőmérsékletű 5-25 g/1 töménységű baktériumamiláz alapú, írtelenítőszert nem ionos vagy anionos, 0,5-2,5 g/1 töménységű gyorsnedvesítőszert, - adott esetben alkáliát, célszerűen 1-2 g/1 szódát, - továbbá lángmen-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
