200356. lajstromszámú szabadalom • Berendezés korom előállítására

1 HU 200356 B 2 A találmány tárgya berendezés korom előállítására, mely egy reaktort foglal magába, amelynek fedelében a levegő és szénhidrogén adagolt bevezetésére ada­golóegységek vannak elrendezve, minden egyes ada­golóegység tartalmaz egy homogenizáló teret, ahol a bevezetett alkotóelemek összekeverése, elgázosítása és elosztása történik. Sok különböző kivitelű koromelőállító berendezés ismeretes, amelyek főként az égőgázok előállítására, valamint a korom előállításához használt szénhidrogé­nek bevezetésére szolgáló fúvókák elrendezésére vo­natkoznak. Nehézségek merülnek fel az olyan koro­melőállító berendezések esetében, amelyekkel külön­böző minőségű korom előállítását kívánják megvaló­sítani. Az eltérő minőségű korom előállításánál ugyanis különböző üzemi körülményekkel kell számolni. Kü­lönösen fontos, hogy a szénhidrogén/levegő arányt meghatározott értéken tartsák, és minél finomabb mi­nőségű kormot kívánnak előállítani, a reaktor termikus terhelése annál erősebben növekszik. A találmány fő célja ennek a termikus terhelésnek a csökkentése. Kü­lönösen fontos, hogy a termikus igénybevételt és a fe­szültségek fellépését a reaktorfedélben elkerüljük. Ez okból fontos, hogy a reaktorfedélben hasonló viszo­nyok uralkodjanak, mint magában a reaktorban. Eddig ismert módon csak a reaktort elhagyó gázok hűtésére tett intézkedéseket alkalmazták, és figyelmen kívül hagyták a reaktorfedél védelmét. A találmány célja tehát az ismert berendezések hiányosságainak kiküszöbölése. A kitűzött célt olyan koromelőállító berendezés kialakításával értük el, amely egy reaktort foglal magába, amelynek fedelében a levegő és szénhidrogén adagolt bevezetésére adagolóegységek vannak elren­dezve, minden egyes adagolóegység tartalmaz egy homogenizáló teret, ahol a bevezetett alkotóelemek összekeverése, elgázosítása és elosztása történik. A találmány lényege abban van, hogy a reaktorfedél üreges kialakítású, amely tűzálló masszával van ki­döngölve, és amelyben hűtőeszközök vannak elren­dezve. Ilyen kialakítás esetén a reaktorfedél tartomá­nyában a termikus terhelés jelentősen lecsökken, és illeszkedik a reaktor terheléséhez. A döngölőanyag a reaktorfedél fémrészeit védi, és a döngölőanyag vagy -massza hűtése következtében annak tartóssága jelentősen megnő. Különösen azt aka­dályozzuk meg ezzel, hogy a reaktorfedélben feszült­ségek lépjenek fel, és az alkatrészek megsérüljenek. Ugyanakkor a reakciótermékeket éppen a reakciós zónában hűtjük le, ezáltal tovább csökkentjük a ter­mikus terhelést. Az összes használatos eljárásnál, melyek során nagyon magas hőmérsékleten, 1300 °C felett működ­tetik a berendezést, a hűtésre irányuló intézkedések arra korlátozódnak, hogy a reaktor fémköpenyét kí­vülről hűtsék. A reaktor külső falánál gyakran hő­cserélőket rendeztek el, míg a reaktorfedél hűtését nem tartották szükségesnek. Úgy gondolták, hogy a reaktorfedél termikus terhelése csekély, amiből az a hátrány következett, hogy nagy reakcióhőmérsékle­teknél nem védték semmivel a reaktorfedelet a ter­mikus terheléstől. A találmány tehát, berendezés korom előállítására, mely egy reaktort foglal magába, amelynek reaktorfe­delében a levegő és szénhidrogén adagolt bevezetésére •> adagolóegységek vannak elrendezve, minden egyes adagolóegység tartalmaz egy homogenizáló teret, ahol a bevezetett alkotóelemek összekeverése, elgázosítása és elosztása történik, melyre jellemző, hogy a reaktor­­fedél üreges kialakítású, amely tűzálló masszával van kidöngölve, amelyben hűtőeszközök vannak elrendez­ve. Előnyös, ha hűtőeszközként a reaktorfedél lapos alsó részében egy hűtőkörhöz csatlakoztatott hűtőkígyó van elrendezve. A hűtőkígyónak az adagolóegységek körül vezetett elágazó vezetékei vannak. Ilyen módon jó hűtőhatást érünk el, úgyhogy a reaktor termikus ter­helését növelni lehet, és nagyobb belső felületekkel jobb minőségű kormot lehet előállítani. A találmány szerinti koromelőállító berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a hűtőeszközzel körül­folyatott adagolóegységek egy, a kerek reaktorfedél­ben középen elrendezett előégető körül egyenletesen vannak elosztva. A reaktorfedélnek ebben az esetben egy lapos alsó része van, amely a döngölőmasszából van kialakítva, amelybe a hűtőkígyó bele van ágyazva, a hűtőkígyó pedig az előégető körül is körül van vezetve. Különösen előnyös, ha a találmány szerinti be­rendezés három egyenletesen elosztott és megfelelő homogenizáló terekben elrendezett adagolóegységgel van kialakítva. Az ekkor fellépő hőmérsékleti prob­lémákat az így elrendezett hűtéssel könnyen le lehet győzni, úgyhogy a reaktorfedél túlmelegedése meg­bízhatóan megakadályozható. A találmány szerinti koromelőállító berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál az adagolóegységek cserélhetően elrendezett égetőegységekkel vannak el­látva. Előnyös továbbá, ha a reaktorfedél lapos alsó részében beágyazott hűtőkígyó egyik ága az előégető körül is el van vezetve. A találmány szerinti koromelőállító berendezést az alábbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben. Kifejezetten hangsúlyozni kívánjuk, hogy az összes később említett vagy bemutatott jellemező önmagában, valamint a többi jellemzővel tetszőlegesen kombinálva is a ta­lálmány tárgyához tartozik. A mellékelt rajzon az 1. ábrán egy reaktorfedél függőleges metszete; a 2. ábrán pedig annak alulnézete látható. A korom előállítására alkalmas berendezés lénye­ges részét képezi a reaktor, amely bemeneti oldalánál I reaktorfedéllel van lezárva. Ez képezi a nem ábrá­zolt, függőlegesen elhelyezkedő reaktorház felső ha­tárfelületét, ahol a reaktorház a bemutatott kiviteli példa szerint kör keresztmetszetű, és amelyben a korom előállítása szénhidrogénből és levegőből tör­ténik. A fent említett alkotórészeket adagolva vezetjük az 1 reaktorfedélhez, bensőségesen összekeverjük, részben elgázosítjuk, és a reaktortérben részben el­égetjük. Az ennek során keletkező füstgázokat és a létrejövő kormot végül lehűtjük, egy szűrőaggregátban szűrjük, és a kormot leválasztjuk. Mint az 1. ábrán látható, az 1 reaktorfedél üreges kialakítású, és gőzkúp alakú 2 felső része van, amely II döngölőmasszával van kitöltve. Az 1 reaktorfedél alsó részét 3 hivatkozási számmal jelöltük. Az 1 reaktorfedél ezenkívül egy 4 körbefutó peremmel van ellátva, amely azután a reaktortest egy megfelelő alakú 15 karimájával van összecsavarozva. Az 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents