200356. lajstromszámú szabadalom • Berendezés korom előállítására
1 HU 200356 B 2 reaktorfedelet a reaktortesthez kihajlíthatóan vagy kifordíthatóan is hozzá lehet erősíteni, amit egy 5 csuklós kötéssel lehet megvalósítani. A levegő és szénhidrogén adagolt hozzávezetéséhez az 1 reaktorfedélben több 6 adagolóegység van elrendezve, melyek a gőzkúp alakú fedéltest kerülete mentén egyenletesen elosztva vannak elhelyezve. Példaként egy egyszerű és célszerű kiviteli alakot mutatunk be, ahol három darab 6 adagolóegység látható, melyek egymáshoz képest 120°-kal vannak elforgatva. Ez különösen a 2. ábrán látható jól. Középen egy 7 előégető van elrendezve. A 6 adagolóegységek 8 házzal rendelkeznek, melyek a gőzkúp alakú 2 felső rész megfelelően tengelyirányban futó mélyedéseiben vannak függőlegesen behelyezve, és amelyek egy-egy, a 3 alsó részben megfelelően kialakított 10 nyílásba torkollnak. A csőalakú 8 ház alsó része hasonlóképpen 11 döngölőmasszával van megtöltve, úgyhogy az egyes 8 házakban egy-egy 12 homogenizálókamra marad szabadon. A cső alakú 8 háznak a 10 nyílással szemben lévő, felső vége egy 9 csatlakozó karimával van ellátva. A 9 csatlakozó karimák szerepe az, hogy azok segítségével egy-egy, a rajzon részletesebben nem ábrázolt csőalakú tartóeszközt csatlakoztassunk a 8 házakhoz, melyek középen egy-egy, lefelé a 12 homogenizáló kamrákig nyúló olajlándzsát tartanak, és amelyek oldalirányban a levegő adagolt hozzávezetéséhez csatlakozással vannak ellátva. A 11 döngölőmasszának a reaktor belépő oldala felé eső tartományában, azaz a 11 döngölőmassza lapos 3 alsó részének tartományában való hűtésére és a 12 homogenizáló kamrák hűtésére az 1 reaktorfedélben hűtőberendezések vannak elrendezve. Ezek a hűtőberendezések egy 13 hűtőkígyóval rendelkeznek, mely lapos 3 alsó rész tartományában a 11 döngölőmasszába be van ágyazva, és amelyet például egy csőkígyóból lehet kialakítani. A 13 hűtőkígyó a teljes 3 alsó részt letakarja, kivéve a 10 nyílásokat, ahová a 6 adagolóegységek, illetve a 7 előégető betorkollnak. Az utolsóként említett részek hűtésére csőalakú 14 spirálok vannak elrendezve az 1 reaktorfedélben, amelyek a csőalakú 8 házaknak az 1 reaktorfedél belsejében található alsó része köré vannak tekercselve. A 13 hűtőkígyó és a cső alakú 14 spirálok ugyanahhoz a hűtőkörhöz tartozhatnak, a cirkuláló hűtőközeg be- és kivezetését azonban a rajzon nem tüntettük fel részletesebben. A fentiekben ismertetett koromelőállító berendezésnél az 1 reaktorfedél tartományában és a reaktor belépő oldalánál nem léphet fel túlmelegedés. Ennek következtében elkerüljük a 11 döngölőmasszában és az 1 reaktorfedél 2 felső részében a feszültségeket is. A találmány szerinti koromelőállító berendezés működése során valamilyen szénhidrogént, például nehézolajat juttatunk adagolt mennyiségekben a nem ábrázolt olajlándzsákon keresztül a 12 homogenizáló kamrákba, és ezzel egyidejűleg levegőt is vezethetünk be a 12 homogenizáló kamrákba, mint oxigénhordozó anyagot. A 12 homogenizáló kamrákban az oxigénhordozó anyagot összekeverjük a befecskendezett nehézolajjal, melynek hatására a keverék folyamatosan meggyullad. Az égetés beindítására a gázüzemű 7 előégető szolgál. Ekkor egy erős exotermikus reakció jön létre, és a reakció során felszabaduló hőmennyiséget, mely a szénhidrogénnek korommá történő átalakításához nem használódik fel, a fent ismertetett hűtőberendezésen keresztül oly mértékben elvezetjük, hogy nem léphet fel túlmelegedés. Ilyen módon a reaktortérben egy előre meghatározott hőmérsékletet lehet fenntartani, aminek következtében a mindenkor előállított termék minőségét előnyösen tudjuk befolyásolni. A találmány szerinti berendezés kivitelezése nem korlátozódhat arra az egy esetre, amikor három egyenletesen elosztott adagolóegységet alkalmazunk, jóllehet a végrehajtott kísérletek és az elméleti eredmények alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy három darab adagolóegységgel igen jó eredményt lehet elérni, éspedig mind a korom minőségét, mind pedig a fellépő melegedési problémák megoldását illetően. Ezenkívül bebizonyosodott, hogy abban az esetben, amikor például az egyik adagolóegység működése leáll, vagyis egy égő kiesik, ezt azonnal észlelni lehet a másik két megmaradt égőnél, ahol a nyomás megnő. A meghibásodott olajlándzsát a reaktor működésének leállítása nélkül ki lehet venni, meg lehet tisztítani, vagy más módon ismét üzemképessé lehet tenni, és vissza lehet tenni a helyére. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Berendezés korom előállítására, mely egy reaktort foglal magába, amelynek reaktorfedelében a levegő és szénhidrogén adagolt bevezetésére adagolóegységek vannak elrendezve, minden egyes adagolóegység tartalmaz egy homogenizáló teret, ahol a bevezetett alkotóelemek összekeverése, elgázosítása és elosztása történik, azzal jellemezve, hogy a reaktorfedél (1) üreges kialakítású, amely tűzálló masszával (16) van kidöngölve, amelyben hűtőeszközök vannak elrendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a reaktorfedél (1) lapos alsó részénél (3) egy hűtőközeget áramoltató körhöz csatlakoztatott hűtőkígyó (13) van elrendezve, amelynek az adagolóegységek (6) körül vezetett elágazó vezetékei, spriáljai (14) vannak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hűtőeszközzel körülvett adagolóegységek (6) egy, a kerek reaktorfedélben (1) középen elrendezett előégető (7) körül egyenletesen vannak elosztva. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az előégető (7) körül három darab adagolóegység (6) van egyenletesen elosztva. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lapos alsó részben (3) beágyazott hűtőkígyó (13) egyik ága az előégető (7) körül is körül van vezetve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
