200320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azometin-származékok előállítására

3 HU 200320 B 4 így reakcióközegként a b) eljár ás során felsorolt ol­dószereket alkalmazhatjuk. A reakciót tág hőmérséklet határokon belül vé­gezhetjük el. Előnyösen -10 ' és +80 ”C közötti hő­mérsékleten, különösen előnyösen 15—40 "C-on dolgozunk. A reakcióidő általában 5—25 óra. A kapott (IC) képletű vegyületet a reakcióelegy­­ből ismert módon, egyszerűen izolálhatjuk, pl. az a) eljárásnál leírtak szerint. Eljárhatunk oly módon is, hogy a keletkező (IC) képletű vegyületet ugyanab­ban a berendezésben közvetlenül alakítjuk nifedi­­pinné. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű vegyü­­letek kiváló kitermeléssel állíthatók elő és eljárá­sunk során olyan tisztaságban keletkeznek, hogy közvetlenül átkristályosítás nélkül a gyógyszeripar szigorú követelményeinek mégfelelő minőségű ni­­fedipinné alakíthatók. Találmányunk további alapja az a meglepő felis­merés, hogy a (II) képletű 2-nitro-benzaldehid át­alakítását ugyanazon szerves oldószeres közegben — metanolban — elvégezve, az ammónium-forrás­­tól függően más és más szerkezetű (I) általános kép­letű terméket nyerünk. A ammónia-forrás és a ter­mék szerkezetének összefüggéseit az I. táblázatban foglaljuk össze: I. táblázat Ammónia forrás Qképletül Kitermelés érmék ammónium-acetát (IA) 98% ammónium-hidroxid (IB) 92% vízmentes ammónia (IC) 75% Az (I) általános képletű új közbenső termékeket a (IV) képletű acet-ecetsav-metil-észterrel és adott esetben valamely (V) általános képletű amino-ve­­gyülettel (mely képletben Z jelentése (c) képletű csoport, k értéke 1 és mindkét p értéke 0; vagy Z je­lentése 1—5 szénatomos egyenes- vagy elágazólán­cú alkanoil-oxi-csoport vagy karbonát-, hidrokar­­bonát-, vagy hidroxid-anion, k értéke 1 és mindkét p érétke 1; vagy k értéke 0 és az egyik p értéke 0 és a másik p értéke 1) inert oldószeres közegben törté­nő reagáltatással alakíthatók a (VI) képletű nifedi­­pinné. A nifedipin előállítására az irodalomból több el-, járás ismeretes. A 3 485 847 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint a nifedipint oly módon állítják elő, hogy 2-nitro-benzaldehidet és acetecetsav-metil-észtert metanolban fölös mennyiségű ammónia jelenlétében reagáltatnak. Az eljárás hátránya, hogy a kapott nifedipin számos melléktermékkel szennyezett. A fenti leírást kriti­kusan értékelő 192 546 lsz. magyar szabadalmi le­írás szerint a 3 485 847 sz. amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás 1. példáját reprodukálva 1 melléktermékkel szennyezett nifedipint kaptak. A 192 546 lsz. magyar szabadalmi leírás szerint nifedipint kétlépéses szintézissel állítanak elő. Az első lépés során 2-nitro-benzaldehid és acetecet­­sav-metil-észter katalitikus mennyiségű — 1 mól acetecetsav-metil-észterre vonatkoztatva 0,01— 0,7 mól — piperidin-acetát jelenlétében végrehaj­tott reakciójával kapják a 2-nitro-benzilidén-ace­­tecetsav-metil-észtert, amelyet a második lépésben közvetlenül vagy izolálás után 3-amino-krotonsav­­metil- -észterrel hoznak reakcióba. Az eljárás jó ki­termeléssel tiszta terméket biztosít és a technika ál­lása szerint a nifedipin-gyártás legkorszerűbb előállítási eljárást képezi. Azonban ez az eljárás is hátrányokkal jár: Egyrészről a szintézis időigényes; a 192 546 lsz. magyar szabadalmi leírás szerint két lépése 52 órát vesz igénybe. További hátrány, hogy az eljárás so­rán katalizátort alkalmaznak és az e célra felhasz­nált piperidin eltávolítása külön műveletet igényel. Az eljárás gazdaságosságát rontja az a tény, hogy a reakcióhoz felhaszált észter-mennyiség a költsége­sebb 3 amino-krotonsav-metil-észter teszi ki. A találmányunk tárgyát képező eljárással előál­lítható (I) általános képletű új közbenső termékeket oly módon alakítjuk nifedipinné, hogy a) 1 mól (LA) képletű vegyületet 3 mól acetecet­­sav-metil-észterrel és 1 mól 3-amino-krotonsav­­metil-észterrel reagál tatunk; vagy b) 1 mól (IB) képletű vegyületet 5 mól acetecet­­sav-metü-észterrel és 1 mól 3-amino-krotonsav­­metü-észterrel hozunk reakcióba; vagy c) 1 mól (IQ képletű vegyületet 6 mól acetecet­­sav-metil-észterrel reagáltatunk. Az (I) általános képletű új közbenső terméket ni­­fedipinné történő átalakítása során a fenti hátrá­nyokat kiküszöböljük. Az eljárás rövidebb idő alatt játszódik le, ami a berendezések kihasználását ja­­vítjá. Katalizátor alkalmazására nincs szükség, te­hát az eljárásba nem viszünk be később eltávolítan­­dó szennyező komponenst. Az eljárás igen jelentős előnye, hogy az (I) általános képletű új közbenső termékek nifedipinné történő átalakításánál 3-ami­­no-krotonsav-metil-észtert vagy egyáltalán nem al­kalmazunk vagy pedig mennyisége az összes észter­­mennyiség egyhatoda vagy egynegyede, attól függően, hogy a nifedipin előállításához közbenső termékként mely (I) általános képletű vegyületet al­kalmazunk. Az (I) általános képletű új közbenső termékekből tehát a nifedipint az ismert eljárásoknál kedvezőb­ben, ipari méretekben is gazdaságosan megvalósít­ható módon, jó kitermeléssel és a korszerű gyógy­szeripari követelményeknek megfelelő tisztaságban nyerjük. A találmányunk tárgyát képező eljárásnál fel­használt kiindulási anyagok [(D) képletű 2-nitro­­benzaldehid, (III) általános képletű ammónium­­sók, ammónium-hidroxid, metil-alkohol] kereskedelmi forgalomban levő vegyületek. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példák­ra korlátoznánk. 1. példa l-(2’-nitro-fenil)-N,N’-bisz(2’-nitro-fenil)-meti lén-metán-diamin A-módszer 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents