200301. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csomagolóeszközök, pl. zsákok, zacskók töltésére
A találmány egy további előnyös kiviteli alakjánál a nyitószerv két hosszúkás nyitófélből áll, amelyek mindegyikének egy-egy előre nyúló része és egy hátsó része van és ez utóbbi legalább részben csuklós kapcsolattal rendelkezik. Ezáltal úgy állítható be, hogy az előre nyúló részek együttesen alkossák a kúpos behatoló részt, vagy olyan helyzetbe hozhatók, hogy a két nyitófél lényegében egymással párhuzamos és ezen második helyzetükben olyan alakot vegyenek fel, amely méretében hasonló a teljesen nyitott helyzetben lévő töltőnyíláshoz. Ezen túlmenően a n 'ófelek, vagy legalábbis az egyik hosszirányban elmozdítható. Ilyen módon egyszerű és igen hatásos nyitószerv alakítható ki, amely egyik helyzetben be tud hatolni a szelepnyílásba, második helyzetében pedig terjedelme megnő, úgy hogy teljes mértékű nyitást Idéz elő. A találmány egy további előnyös kiviteli alakjánál a nyitófelek félhengeralakú hé jformát vesznek fel, homorú belső felülettel, ami al a töltőnyílás kitágítása maximális szintet ér el. A markoló pofák és a nyitófelek úgy vannak előnyösen kialakítva, hogy a kiterjesztett helyzetben lévő nyitószerv és a markolópofák felületei a töltőnyílást megmarkoló helyzetükben azonos keresztmetszettel rendelkeznek, mint a töltőcsonk. Ez a megoldás biztosítja, hogy a töltőnyílás alakja megfeleljen a töltőcsonk alakjának és biztosítva legyen a zsákok megfelelő feltöltése a töltő csőcsonkon. A köralakú keresztmetszet különösképpen előnyösnek tekinthető, mert egyrészt maximális nyílásméretet, másrészt a szétfeszített töltőnyílás optimális stabilitását biztosítja. Ha a zsákok máglyázva vannak, nehézséget okozha t az, hogy a nyitószerv nem tud kellőképpen behatolni a töltőnyílásba, mivel a csomagolóeszközök nem laposan vannak elfektetve, hanem középtájon kiből tozódnak. Ha viszont a nyitószervet úgy alakítjuk ki, hogy az egész hátsó rész elfordítható legyen, a haladási irányra kresztben fekvő vízszintes tengely körül, ebben az esetben a betét követni tudja a csomagolóeszköz helyzetét és alakját és ilyen módon biztosítja a nyitószerv behatolását a töltőnyílásba. Abban az esetben, ha a töltőnyílás teljesen össze van ragadva, vagy bármilyen más okból a nyitószerv nem tudna behatolni a töltőnyílásba, célszerű a csomagolóeszközt eltávolítani. Ez olymódon valósítható meg, hogy a nyitószervre egy érzékelő van felszerelve, ami jelzi, hogy a nyitószerv behatolt-e a töltőnyílásba, vagy elcsúszott mellette. Az érzékelő lehet egy kapcsoló, fotoelektromos cella, vagy bármely más ismert érzékelő, amely csatlakozik a csomagolóeszköz eltávolítására szolgáló készülékhez. Ez utóbbi kialakítható szívókorongokkal, vagy hasonlókkal ellátott karként. Ha az érzékelő nem ad impulzust, a művelet nem folytatódik, hanem a nyitószerv felveszi azon helyzetét, amiben a következő csomagolóeszközhöz irányítható. Előnyösen az érzékelő tumbler kapcsolóként — ami billenőkapcsoló — van kialakítva, amely a nyitószerv felső külső részére van építve, és amikor a nyitószerv behatol a töltőnyílásba a kapcsoló működésbe lép visszafelé haladáskor pedig kikapcsolt helyzetbe kerül. B További segítséget jelent a nyitószerv behatolására a töltőnyílásba egy ujj alkalmazása, amely nyomást fejt ki a csomagolóeszköz tőltőnyílásának alul lévő és a felső részen túlnyúló részére. A nyomás egyrészt a csomagoló eszközt helyben tartja, másrészt a nyomás a töltőnyüást kismértékben kinyitja-A máglyában lévő, felső zsákok számára az alattuk lévő zsákok biztosítják azt a rugalmasságot, ami szükséges a töltőnyílás nyitásához, de a legutolsó zsák nagyobb rugalmasságot igényel, mint amit az alapként szolgáló kemény lap biztosíthat. Szükséges lehet, hogy egy átmeneti darabot vagy egy emelt alaplapot egy átmeneti darabbal alkalmazzuk, akár elasztikus betéttel vagy anélkül, ami által lehetővé válik a töltőnyílás hosszabb alsórészének lenyomása. A találmány egy előnyös kiviteli alakját a csatolt rajzmellékletek kapcsán ismertetjük, ahol az 1. ábra a csomagolóeszköz töltő berendezés oldalnézete, a töltőnyílást felnyitó nyitószervvel, a 2. ábra A., B., C és D. képe a nyitószerv egyes részeinek nagyított képe, a 3. ábra a markolat mutatja egy már szétfeszít töltőnyílás markolásakor, a 4. ábra A. és B. képe a példaként! gép eldfnézete, az , 5. ábra a nyitószerv alatt elhelyezkedő szállító asztal egy részletét mutatja. A berendezés 11 csomagojőészköznek 1 töltőgép 4 töltőcsonkjára való felhelyezésére, melynek 2 nyitó szerve (1. és 2i^ora) valamint 3 markolója van. (4. ábra) Ahogy az 1. és 2. ábrákból kitűnik, a 2 nyitószervhez az 5 és 6 nyitófél tartozik. Az elülső behatoló rész csúcsban végződik és az egyik 5 nyitófél elbülenthető módon kapcsolódik a 7 csapágyhoz a hátsó részével. Az ábra mindkét nyitófelet —- melyek félhenger alakúak, csúcsban végződő végük van és a két homorú belső felületük egymással szemben helyezkedik el — kiinduló helyzetükben mutatja (folytonos vonallal jelölve), amikorís a két 5 és 6 nyitófél zárt helyzetben van és az ékalakú 2 nyitószervet alkotják. Az elmozdulni képes 2 nyitószerv hidraulikus vagy pneumatikus 8 munkahenger segítségével — amely az 5 és 6 nyitófelek közé van beszerelve — mozdítható el, második helyzetébe (az 1. ábrán szaggatott vonallal jelölve), amikor a nyitófelek lényegében egymással párhuzamos helyzetet vesznek fel. A 2 nyitószerv egy vízszintesen elrendezett hidraulikus vagy pneumatikus 9 munkahenger dugattyújához kapcsolódik, amelynek segítségével a 2 nyitószerv vízszintesen elmozdítható. Az egész elrendezés, amely a 2 nyitószervet és a vízszintesen szerelt 9 munkahengert foglalja magába, függőleges irányban is elmozdítható a függőlegesen szerelt hidraulikus vagy pneumatikus 10 munkahenger dugattyúrúdjával. Ilyen módon a 2 nyitószerv vízszintes és függőleges irányban egyaránt elmozdítható és azokat a rajzon megjelölt helyzetbe hozhatjuk. A rajz egyébként feltünteti az 5 és 6 nyitófél eevmáshoz viszonyított helyzetét is. 4 3 200301 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
