200260. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként flour-benzil-észtereket taralmazó inszekticid és akaricid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
5 HU 200260 B 6 (D) benzoil-karbamidok, igy triflumuron és klórflurazuron; (E) szerves ónvegyületek, igy cihexatin, fenbutatin oxid és azaciklotin; (F) makrolidok, igy avermektinek és milbemicinek, például abamektin, avermektin és milbemicin; (G) hormonok, igy juvenilhormon, juvabien és ekdizonok; (H) feromonok; (I) szerves klórvegyületek, igy benzol-hexaklorid, DDT, klórdán és dieldrin. A találmány szerinti készitmények a korábban felsorolt csoportokba tartozó inszekticid hatóanyagokon kivül az adott célnak megfelelő, speciális hatású egyéb inszekticid anyagokkal együtt is felhasználhatók. A kompozíciókhoz például egyes haszonnövények kártevőit szelektiven irtó inszekticid hatóanyagokat (így rizs kezelésére fúróbogár-specifikus hatóanyagokat, például kartapot vagy buprofezint), egyes rovarfajtákat specifikusan irtó vagy egyes fejlődési állapotokban specifikusan ható anyagokat (igy evolarvicid hatóanyagokat, például klofentazint, flubenzimint, hexitiazoxot vagy tetradifont, továbbá lepkeirtó hatóanyagokat, így dikofolt vagy propargitot), akaricid hatóanyagokat (így brómpropilátot, klórbenzilátot) vagy a rovarok növekedését szabályozó anyagokat (igy hidrametilont, ciromazint, metoprént, klórfluazuront vagy diflubenzuront) is adhatunk. A herbicid, fungicid és növényi növekedést szabályozó hatóanyagokat a kezelés céljától és az elérni kívánt hatástól függően választjuk meg. Rizs kezelésekor szelektív herbicid hatóanyagként például propanilt, gyapot kezelésekor növényi növekedést szabályozó hatóanyagként például Pix-et, rizs kezelésekor fungicid hatóanyagokként például blaszticideket, igy blaszticidin-S-t használhatunk. Az (I) általános képletű vegyüler tekkel együtt felhasználható kiegészítő hatóanyagokat az elérni kívánt összhatás ismeretében szakember rutin módszerekkel egyszerűen megválaszthatja. Az (I) általános képletű vegyületek és az egyéb kiegészítő hatóanyagok aránya több tényezőtől, köztük az irtandó rovarfajtájától és az elérni kívánt hatásoktól függően változik. A további hatóanyagokat a kompozíciók rendszerint ugyanolyan mennyiségben tartalmazzák, mint az egyedüli hatóanyagként kizárólag az adott további hatóanyagot tartalmazó kompozíciók; hatásfokozódás esetén azonban a további hatóanyagból kisebb mennyiség is elegendő. A találmány szerinti kompozíciók például beporzásra alkalmas porkészitmények lehetnek, amelyek a hatóanyagot szilárd hordozóvagy higítószerrel, például kaolinnal, bentonittal, szilikagéllel vagy talkummal összekeverve tartalmazzák. A szilárd készitmények granulátumok is lehetnek, amelyek a hatóanyagot szemcsés porózus anyag, például horzsakő felületére felvitt állapotban tartalmazzák. A kompozíciók továbbá elárasztásra vagy permetezésre felhasználható folyékony készítmények lehetnek. Ezek a készitmények rendszerint vizes diszperziók vagy emulziók, amelyek a hatóanyagon és a hordozóanyagon kivül egy vagy több ismert nedvesítőszert, diszpergálószert vagy emulgeálószert (felületaktív anyagot) is tartalmaznak. A nedvesítő-, diszpergáló- és emulgeálószerek kationos, anionos és neminonos' felületaktív anyagok egyaránt lehetnek. Kationos felületaktív anyagokként például kvaterner ammónium-vegyületeket, így cetil-trimetil-ammónium-bromidot használhatunk. Az anionos felületaktív anyagok például a kővetkezők lehetnek: szappanon, alifás kénsav-monoészter-sók (igy nátrium-lauril-szulfát) és szulfonált aromás vegyületek sói (így nátrium-dodecil-benzol-szulfonát, nátrium-, kalciumvagy ammónium-lignin-szulfonát vagy -butil-naftalin-szulfonát, és nátrium-di- és tri-izopropil-naftalin-szulfonát elegye). A nemionos felületaktív anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: etilén-oxid zsíralkoholokkal, igy oleil-alkohollal vagy cetil-alkohollal vagy alkil-fenolokkal, igy oktil-fenollal, nonil-fenollal vagy oktil-krezollal képezett kondenzációs termékei, hosszú szénláncú zsírsavakból és hexit-anhidiridekből képezett részleges észterek, az utóbbi részleges észterek etilén-oxid dal képezett kondenzációs termékei és a lecitinek. A folyékony kompozíciókat például úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot megfelelő oldószerben, igy ketonos oldószerben (például diaceton-alkoholban) vagy aromás oldószerben (így trimetil-benzolban) oldjuk, és az oldatot vízhez adjuk. A viz adott esetben egy több nedvesítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószert tartalmazhat. A folyékony kompozíciók előállításához szerves oldószerekként a következő folyadékokat is felhasználhatjuk: dimetil-formamid, etilén-diklorid, izopropanol, propilén-glikol és egyéb glikolok, diaceton-alkohol, toluol, kerozin, fehérolaj, metil-naftalin, xilolok, triklór-etilén, N-metil-2-pirrolidon és tetrahidrofurfuril-alkohol. A vizes diszperziók vagy emulziók formájában felhasználandó készítményeket rendszerint viszonylag nagy hatóanyag-tartalmú koncentrátumok formájában hozzuk forgalomba, amelyeket közvetlenül a felhasználás előtt hígítunk vízzel a kívánt végső koncentrációra. A koncentrátumokkal szemben leggyakrabban támasztott követelmény az, hogy hosszú időn át változás nélkül tárolhatóak legyenek, és hosszantartó tárolás után vízzel hígítva megfelelően hosszú ideig homogén, hagyományos permetező berendezéssel felvihető kompozíciókat képezzenek. A koncentrátumok rendszerint 5-90 tömeg* hatóanyagot 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
