200179. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-(/meta-szubsztituált/-fenil-glicin-amido)-1-karba-1-detia-cefémek előállítására

1 HU 200179 B 2 A találmány tárgya eljárás új, javított terápiás tu­lajdonságú béta-laktám antibiotikumok előállítására. A 4,335,211 számú amerikai egyesült államokbe­li szabadalmi leírásban olyan béta-laktám antibioti­kum csoportot írtak le, amelyek a klasszikus cefalos­­porin molekulában található kénatom helyett azonos helyzetben metiléncsoportot tartalmaznak. Annak el­lenére, hogy jelentős szintetikus nehézségek merül­tek fel, ezeknek a molekuláknak terápiás hatása mi­att jelenleg nagy érdeklődés mutatkozik az ilyen Jcar­­ba-cefalosporinok iránt. A fent idézett egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás fő tárgya egy enzimatikus eljárás, amellyel optikailag tiszta nem szubsztituált és para-hidroxi-fenil-glicin származékokat állítottak elő. Azonban emellett megemlítettek egy lehetőséget a fenil-glicin-csoport metánszulfonamido-csoporttal való szubsztituálására. Meglepő módon felfedeztük, hogy a fenil-glicin­­csoport meta-helyzetben való szubsztitúciója igen nagymértékben javítja a vegyület farmakokinetikai tulajdonságait Ennek megfelelően a találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű optikailag aktív vegyületek vagy gyógyszerészetileg elfogadható sóik előállítására, Az „1-4 szénatomszámú alkilcsoport elnevezés alatt metilcsoportot, etilcsoportot, propilcsoportot, izopropilcsoportot, butil-csoportot, izobutil-csopor­­tot és t-butil-csoportot értünk. Ezen csoport kisebb szénatomszámú tagja, mint például a metilcsoport és az etilcsoport különösen előnyös csoportok. A metil- és etil-analógok (azaz Rt jelentése metilcsoport és etilcsoport) speciálisan előnyös antibiotikus aktivi­tással és ezzel kapcsolt nagyban előnyös farmakoki­­netikus tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezeket az el­őnyös tulajdonságokat részletesen ismertetjük a le­írásban a későbbiekben bemutatott 1. és 2. táblázattal kapcsolatban. A találmány szerinti eljárással előállított két el­őnyös vegyület; 7ß-{2’-(R)-2,-[m-(metil-szulfonamido)-fenil]-2’­­amino-acetamido) -3-klór-3-(l-karba-1 -detia-cefém)- 4-karbonsav, és a 7ß-{2’-(R)-2-[m-(etil-syulfonadmio)-fenil]-2’-amino-acetami­­do] -3-klór-3-(l -karba-l-detia-cefém)-4-karbonsav. A „gyógyszerészetileg elfogadható só elnevezés alatt az (I) általános képletű vegyületben a 4-helyze­­tű karboxilcsoporttal és/vagy a 2’-helyzetű amino­­csoporttal szokásos sav-bázis reakció segítségével képzett sókat értünk. A karboxilát sókat a 4-helyzetű karboxilát anion és pozitív ion között képezzük. Apo­­zitív ion előnyösen lehet alkálifém és alkáli földfém ion (például lítiumion, nátriumion, káliumion, báriu­mion és kálciumion); ammóniumion, és szerves kati­on (például dibenzil-ammónium ion, benzil-ammóni­­um-ion, 2-hidroxi-etil-ammónium-ion, bisz(2-hidro­­xi-etil)-ammónium ion, fenil-etil-benzil-ammónium ion, dibenzil-etilén-diammónium ion és hasonló ka­tionok). A fenti elnevezés alatt más kationokat és ért­hetünk, mint például prokain, kinin és N-metil-glükó­­zamin protonált formáit és bázikus aminosavak, mind péltául glicin, omitin, hisztidin, fenil-glicin, lizin és arginin protonált formáit. A „só elnevezés alatt továbbá bázikus csoportok (min például a 2’-helyzetű aminocsoport) és szerves vagy szervetlen savak standard sav-bázis reakciójá­val kialakított sókat értünk, ahol az alkalmazott savak tehernek például sósav, kénsav, foszforsav, ecetsa v, trifluor-ecetsav, borostyánkősav, citromsav, tejsav, maleinsav, fumársav, palmitinsav, kólsav, pamoinsav, nyálkasav, D-glütaminsav, d-kámforsav, glutársav, ftálsav, borkősav, laurilsav, sztearinsav, szalicilsav, metánszulfonsav, benzolszulfonsav, szorbinsav, pik­­rinsav, benzoesav, fahéjsav és hasonló savak. A szakember előtt nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek belső só (dii­­onos) formában is létezhetnek, mert 2’-aminocsopor­­tot és 4-karboxilcsoportot tartalmaznak. Az (I) általá­nos képletű vegyület belső só forma alakja ugyanazon eljárás tárgykörébe tartozik. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általá­nos képletű vegyületek szolvát és hidrát formában is létezhetnek. Ezek a vegyületek például kris­tályosodhatnak hidrát vízzel, vagy az anyalúg oldó­szer egy vagy több, illetve törtrész molekulájával. A szolvát és hidrát formákat ugyancsak az eljárás tárgy­körébe tartozónak tekintjük. A találmány tárgya továbbá eljárás gyógyszeré­szeti készítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletű anyagot vagy gyógyszerésze­tileg elfogadható sóját gyógyszerészeti hígító és/vagy adalékanyagokkal elegyítjük. Az orálisan adagolható formált alak (például tab­letta, kapszula) esetében „gyógyszerészetileg elfo­gadható hígítóanyag elnevezés alatt a szokásos kötő­anyagokat (ezek lehetnek például szirup, akácia, zse­latin, szorbit, tragakant, polivinil-pirroüdon (Povido­ne), metil-cellulóz, etil-cellulóz, nátrium-karboxi­­metil-cellulóz, hidroxi-propil-metil-cellulóz, szacha­róz és keményítő); töltőanyagokat és hígítóanyagokat (amelyek lehetnek példáid búzakeményítő, zselatin, laktóz, szacharóz, mikrokristályos cellulóz, kaolin, mannitol, dikálciumfoszfát, nátriumklorid és algin­­sav); dezintegrátorokat (amelyek lehetnek például mikrokristályos cellulóz, búzakeményítő, nátrium­­keményítő glikolát, alginsav); és változó nedvesítő­szereket (mint például lauril-szulfátot); valamint ke­nőanyagokat (amelyek lehetnek például magnézium­­sztearát, és más fém-sztearátok, sztearinsav, szilikon folyadék, talkum, viaszok, olajok és kolloid szilíci­­umdioxid) értünk. Ízesítőanyagokat, mint például mentacukrot, téli zöld olajat, cseresznye ízesítőt és hasonlókat alkalmazhatunk Kívánatos lehet színező­anyag alkalmazása, hogy a dózist esztétikusabbá te­gyük, illetve, hogy a tennék felismerhetőségét segít­sük. A tabletták a szakirodalomban ismert eljárások­kal bevonattal is elláthatók. A találmány szerinti eljárással előállított formált gyógyszerészeti készítmények lehetnek orális folya­dék formált alakok, amelyek lehetnek a) vizes vagy olajos szuszpenziók, oldatok, emulziók vagy sziru­pok; vagy b) vízzel vagy más alkalmas hordozóval felhasználás előtt oldattá alakítandó száraz porok Az ilyen orális folyadék formált alakok esxetében „gyógyszerészetileg elfogadható hordozóanyag elne­vezés alatt szokásosan alkalmazott adalékanyagokat, mint például szorbitolt, szirupot, metil-ceUulózt, glü­kózt, cukra1 szirupot, zselatint, hidroxi-metil-cellu-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents