200161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenetanol-amin-származékok és ezen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 200161 B tercier butilát vagy trietil-amin) jelenlétében, adott esetben argon-atmoszférában, a rcakcióelegy forrás­pontjáig terjedő hőmérsékleten dolgozhatunk. A b) eljárásnál az (A) vagy (B) általános képle tű csoport bevitelére képes szerként pl. (LH) általános képletű epoxidokat vagy X-CIK>H-CH2-W vag X­­CO-CH2-W általános képletű hafogenideket alkal­mazhatunk. A fenti képletekben X jelentése X1 vagy X2 jelentésével azonos és W jelentése halogénatom, előnyösen bróm- vagy klóratom. A b) eljárást Önma­gában ismert módon, pl. a 101.069 Al. sz. európai szabadalmi bejelentésből ismertetett módon játszat­hatjuk le. így pl. a (II) általános képletű amint és az epoxidot inert szerves oldószerben (pl. dimetil-szul­­foxidban vagy dioxánban—vagy valamely alkohol­ban—pl. etanolban) 60 'C és a rcakcióelegy forrás­pontja kűzötti hőmérsékleten magáltathatjuk. A (II) általános képletű amin és a halogenid reakcióját 200 ’C-ig terjedő hőmérsékleten, inert szerves oldószer­ben (pl. halogénezett szénhidrogénben, mint pl. klo­roformban) hajthatjuk végre. Az X-CO-CH2-W álta­lános képletű halogenidek felhasználása esetén köz­benső tennék keletkezik, amelynek X-CO- ketocso­­portját X-CHOH- alkoholcsoporttá kell redukálni. A redukciót komplex fém-hidridekkel (pl. nátrium-bór­­hidriddel) oldószeres közegben (pl egy alkanolban, mint pl. egy alkanolban, mint pl. etanolban) kb. 20- 30 *C-on végezhetjük el A kívánt esetben végzett ész­­terezési eljárás során az amin-nitrogénatomhoz vi­szonyított ß-helyzetben levő egyik hidroxilcsoportot kívánt esetben önmagában ismert módon ész terezhet­­jűk. így pl az acilezést alkán-karbonsavanhidridek­­kel (pl ecetsavanhidriddel), bázis (pl. piridin) jelen­létében végezhetjük el és ily módon a hidroxilcsopor­tot -O-I vagy -O-L2 általános képletű csoporttá (pl. etoxikarbonil-oxi-csoport) alakíthatjuk. Az a) eljárásnál lriirtnnlási anyagiként felhasznált (IV) általános képletű fenolokat önmagában ismert módon állíthatjuk elő. Az eljárást pl. a b) módszerrel analóg módon végezhetjük el, a (II) általános képle­tű fenol-éternek megfelelő fenol és az (A) vagy (B) általános képletű csoport bevitelére képes szer alkile­­zési reakciója útjáa A (II) általános képletű kiindulási anyagként fel­használt aminokat ugyancsak önmagában ismert tnó­­don állíthatjuk elő, pl. a Q‘és Q2 helyén hidrogénato­­mot tartalmazó fenol-étereknek megfelelő fenolok­ból, az (A) vagy (B) általános képletű csoport bevite­lére képes szerrel való monoalkilezéssel és a kapott fened étkezésével A találmányunk szerimi eljárással előállítható új fenetanol-amin-származékokat elhájasodás és/vagy Diabetes mellitus kezelésére szolgáló gyógyászati készítmények hatóanyagaként alkalmazhatjuk. E ké­szítmények különösen elhízott felnőtt diabéteszes be­tegek kezelésére alkalmasak. Az (I) általános képletű vegyfllctek állatkísérletekben fokozott katabolizmust — elsősorban zsírkatabolizmuat — idéznek elő. Azt találtuk továbbá, hogy az (1) általános képletű vegyü­­letek patkányon és elhízott hiperglikémás egéren a barna zsírszövet képződését serkentik. Ismeretes, hogy a barna zsírszövet hiánya jelentős szerepet ját­szik az elhájasodás kialakulásában. Az (I) álalános képletű vegyületek elhízott hiperglikémás egereken és Streptozocinnal diabéteszessé tett patkányokon ki­3 fejezett antidiabetikus hatást fejtenek ki, éspedig hi­­poglikémásán hatnak és a glikoszuriát csökkentik. A találmányunk szerinti eljárással előállítható vegyüle­tek a szívműködést és a keringést csak igen kis mér­tékben befolyásolják. A dózis az adott hatóanyag ak­tivitási-erősségétől és a beteg egyéni szükségleteitől függően felnőtteknek általában 0,5-1000 mg/nap — előnyösen2-200mg/nap. A fenti dózist napi egy vagy több részletben adhatjuk be. A találmányunk szerinti eljárással előállítható fe­­netol-amin-származékok állatkísérletekben a test fe­hérjetartalmát növelik és zsírtartalmát csökkentik, így tehát az (I) általános képletű vegyületek a test so­vány anyagát a zsír rovására fokozzák. Fentiek alap­ján a találmányunk tárgyát képező eljárással előállít­ható új vegyületeket a humángyógyászatban erős fe­­hérjeleépüléssel járó állapotok (pl. oopcráció utáni felépülési időszak) kezelésére alkalmazhatjuk. Az al­kalmazandó dózisok az elhájasodás és/vagy Diabetes mellitus kezelése kapcsán megadott értékeknek felel­nek meg. Az (I) általános képletű vegyületeket továbbá hí­­zóállatok (pl. szarvasmarha, sertés, birka és baromfi) hizlalásánál is alkalmazhatjuk. Az adagolás módja és a dózisok a vitaminokéval azonosak lehetnek. Az (I) általános képletű vegyületeket takarmányadalékként — a hatóanyag aktivitásától, az állat iájától és korá­tól függően—általában 0,01-100 mg/kg dózisban al­kalmazhatjuk. Az (1) általános képletű vegyületeket és sóikat a gyógyászatban a hatóanyagot és gyógyászatiéig al­kalmas, szerves vagy szervetlen hordozóanyagokat tartalmazó gyógyászati készítmények alakjában al­kalmazhatjuk. Hordozóanyagként pL vizet, zselatint, gumiarábikumot, laktózt, keményítőt, magnézium­­sztearátot, talkumot, növényi olajokat, poli(a!kilén­­glikolokat), vazelint stb. alkalmazhatunk. A gyógyá­szati készítményeket előnyösen orális (pl tabletta, kapszula, bevonatos tabletta, poikeverék, granula, ol­dat, szirup, szuszpenzió, elixir stb.) adagolásra alkal­mas formában állíthatjuk elő. Ezenkívül parenteráli­­san adagolható készítményeket (pl steril oldat, szusz­penzió vagy emulzió) is készíthetünk. A gyógyászati készítmények sterilezhetők és/vagy egyéb kompo­nenseket (pL konzerváló-, stabilizáló-, emulgeáló­­vagy nedvesítőszereket, az ozmózisnyomás változá­sát előidéző sókat vagy puffereket) is tartalmazhat­nak. Az (I) általános képletű vegyületek hatását az aláb­bi tesztekkel igazoljuk: 1) Az oxigénfelhasználásra kifejtett hatás 160-180 g testsúlyú albino him patkányokat 24 órás éheztetés után anyagcsere-ketrecekbe helye­zünk. A ketreceket állandóan 6 liter levegődére árammal levegőztetjük, 11 *C-os harmatponton egyensúlybahozou szobalevegővel A levegő elneve­zése előtt, ismételt kiegyensúlyozás után 14 perces időközökben mintát veszünk és az oxigén- valamint szén-dioxid-tartalmat meghatározzuk. A hatos cso­portba osztott állatok 4 órás alkalmazkodási idő után orálisan placebot (5%-os gumiarábikum) vagy teszt­­vegyületet (5%-os gumiarábikumban szuszpendálva) kapnak. A meghatározásokat 12 órán át folytatjuk. Az I. táblázatban a gyógyszeres kezdés utáni első három 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents